Teremtés

Az Ószövetség első könyve, az emberiség tán legtöbbet idézett, elemzett és vitatott olvasmánya, a Genezis a világ teremtését beszéli el. A festőművész Udvardi Erzsébet, akinek a magyar táj volt a fő ihletője (jobbára Baja és a Balaton vidéke), valamint a Biblia, a szó eredeti jelentése szerint is monumentális képsoron jelenítette meg a Teremtés hat napját. Hogy hogyan „készült el a föld és az ég, minden benne levővel együtt”, miközben „Isten teremtő lehelete munkálkodott a mindenség felett”…

Az első napon „elválasztotta a világosságot a sötétségtől”.

A másodikon megalkotta „a boltozatot”. A légkört. Földünk védőrétegét. Amely – miként a fény és a víz – az élet létfontosságú tartozéka.

A harmadik napon megjelentek (vagy mondjuk így: láthatóvá váltak?) a növények növesztésére – is – rendelt szárazföldek…

A negyedik napon a Teremtő két nagy világítótestet alkotott. (És csillagokat.) A nagyobbikat, hogy nappal uralkodjék, a kisebbiket, hogy éjszaka.

A földi élet energia- és fényforrását, az élet működésének fontos folyamatát is, a napfény energiáját kémiai energiává átalakító fotoszintézist. (Amit, mellesleg szólván, azóta sem tudtak a nagy tudású szakemberek „leutánozni”.)

Az ötödik napon a vizekben nyüzsgő élőlények és a föld felett, az égbolt alatt repdeső madarak következtek…

A hatodik napon a Teremtő az embert teremtette meg.

Udvardy Erzsébet – ismereteim szerint az 1980-as évek derekán – az általa közvetlen közelről ismert és szeretett teremtett világot „képezte le”. Isten tökéletes művét a maga vállaltan tétova emberségével, művészi szolgálatkészségével.

A Genezis körül tomboló, istentagadó vitákra, tudományos kérdésfelvetésekre rá se rántva.

Badacsonytomaji műtermének főfalán sokáig ott függött Genezis című nagy művének hét (?) táblaképe. Hívő és hitetlen, boldog és boldogtalan, nagylelkű és komisz álmélkodva szemlélte őket. Némelyikük órák hosszat is, megunhatatlanul. Ki-ki a saját világát vélte benne felfedezni. A földi létnek azokat a tartozékait,  amelyekkel legjobb óráiban, legszebb álmaiban találkozhatott.

Utolsó éveiben  – hivatalos végrendelkezés helyett, ám életművéhez méltó testamentumként – Udvardi Erzsébet gondoskodott róla, hogy Genezisének lapjait képzőművészeti albumba gyűjtve őrizhessék az emberek. Hogy végül ki mindenkihez jutott el ez a szép kiadvány, nem tudom. (Ám azt igen, hogy a művész meghitt barátai is csak évek múltán szereztek tudomást róla.)

Napjaink lélekemelő, jó híre azonban (miközben a péti só, a dévédé meg a palackozott bor is Genezis néven kapható), hogy az Udvardy Erzsébet műteremházának falai közt, művészi hagyatékából létrehozott és a közeljövőben megnyíló emlékház-emlékmúzeum főfalán –  állandó kiállítási nevezetességként –  ismét látható lesz az az épület egykori lakója által ihletett Genezis, amely a Teremtő által nékünk, Magyarország lakóinak juttatott teremtett világot ünnepli.

Hétköznapokon, ünnepnapokon.

kövesse a honlapot a Facebookon is:

2020. június 4.

„Az amputáció visszafordíthatatlan…”

Tíz éve jelent meg a trianoni szerződést új adatokkal és összefüggésekkel értelmező Trianon egy angol szemével című könyv, Bryan Cartledge műve. A róla írt, és a Magyar Nemzetben 2009. június 6-án, szombaton Bepiszkított irka címen megjelent könyvismertető a mostani, keserű centenáriumon is figyelemre méltó! S nem is csak amiatt, mert az Officina ezen kiadványához hasonlítható tanulmányt nemigen ajánlhatok az idei kerek évforduló alkalmából a locsei.net olvasóinak. Hanem, mert e történelmi jelentőségű kötet minden időben – napjainkban is – hihetően tanúsítja, milyen jóvátehetetlen következményei lehetnek, ha egy nemzetnek rossz hírét keltik. Méghozzá a nemzetmentő politika elerőtlenedése idején…

tovább >>

2020. június 2.

„A foci olyan, mint a háború”

Átkozottul őszinte és szívfacsaróan kedves filmvígjáték a június 7-én, vasárnap este, 22.25-től az RTL KLUB műsorán megjelenő Brazilok. Elsőfilmes rendező és tehetséges fiatal színészek hada tanúsítja általa, hogy mi mindenre képes a hazai filmgyártás! Érdemei elismerés mellett a focimániások földjén mindez idáig mégsem igazán népszerűsítették a mindössze másfél órányi Brazilokat.  Érzékeny témát viccesen tálalni? Napjainkban sem szokás ez mifelénk! Tartok tőle,  most is csak a Lópici Gáspárként gyászolt Szilágyi István tragédiájának „köszönhető”, hogy vasárnap esti fő műsor lett belőle! A felülmúlhatatlanul eredeti, vén színész ugyanis pár felejthetetlen pillanatra az M. Kiss Csaba által jegyzett Brazilokban is megjelenik! A falusi focipályát sepregeti, az esélyteleneket élteti, csuklik, imbolyog, békésen mosolyog…

tovább >>

2020. május 26.

In memoriam Chrudinák Alajos

A Színes rtv című műsorújság lapalji Hírbörzéjéből tudtam meg, hogy márciusban meghalt Chrudinák Alajos, a Magyar Televízió határainkon túl is jól ismert és elismert szerkesztő-riportere. (Az 1990-es években: főmunkatársa, közel-keleti tudósítója, elnökségi tagja, regionális elnökhelyettese…) A minden időben függetlenségre törekvő külpolitikus, aki szerint „a tájékoztatásnak egyetlen kritériuma lehet: az igazság”. A Magyar Nemzet színes mellékletében 2010-ben Feledékenységünk ellenszere címen megjelent írásommal emlékeztettem rá a feledékenyeket, ki volt ő valójában. Ebben a voltaképpen a magyar mozgókép sanyarú helyzetét sirató példatáramban ismertettem olvasóimmal Dézsy Zoltánnak azt a mátracserpusztai magányában szóra bírt Chrudinák Alajosról összeállított dokumentumfilmjét, amit csak a 2010-es filmszemle információs programjaként, méltatlanul megválasztott időpontban lehetett megtekinteni. S amit – tudtommal – az óta sem illesztett műsorába a köztelevízió.

tovább >>

2020. május 26.

Don Matteo és a megbocsátás hatalma

A keresztények nagy ünnepe, Pünkösd közeledtével nem árt tisztázni magunkban, mi a bűn, az igazság és az ítélet. A megunhatatlan olasz tévésorozat hősére, Don Matteóra e napokban is számíthatunk! A Duna Televízió és a Prime ezúttal is hétfőtől péntekig közvetíti a Terence Hill által megszemélyesített pap ötleteit. A Duna Televízió 18.40-től a hetedik évad epizódjait, a Prime 17.55-től a tizenegyedikét. Gubbio, majd Spoleto plébánosa mind a két ciklusban a régi formáját hozza. A magyarországi nézők számára voltaképpen újdonságnak tűnő tizenegyedik évadban Don Matteo talán régebbi megnyilvánulásainál is kitartóbban figyel az új évezred első éveiben világra jött fiatalok gondjaira. Számítógépes játékok rabságában veszkődő fiúkra, kiszolgáltatott lányokra… Ha valaki, az immár hittantanárként is tevékenykedő Don Matteo pontosan tudja, a harmadik évezred szülötteit mi mindentől kell(ene) megóvni!

tovább >>