A bilincsbe vert szó lapja volt… Lehetne is…

Tíz esztendeje, a Magyar Nemzet hetvenedik születésnapja előtt az értelmes értelmiségiek körében még meglehetősen népszerű napilap katonásan félreállított munkatársaként keresztrejtvényekkel népszerűsítettem a lapalapító Pethő Sándor időtlenül időszerű mondatait. Az idő tájt már pontosan tudtam, az olvasók által igencsak kedvelt, színes melléklet, a Műsorújság felelős szerkesztőjeként hétről hétre tapasztaltam is, mi mindenre jó az a szórakoztató feladvány, amelynek a megfejtését talányosan megadott elemekből lehet kitalálni. Hát még, ha ez az elmesport történelmi ismereteink bővítésének, megoldásra váró társadalompolitikai gondjaink felismerésének érdekfeszítő eszköze! S a nyertesek jutalma Pethő Sándor újra kiadott műveinek egy-egy példánya!

A szégyenletesen tönkretett, majd meg is szüntetett lap nyolcvanadik születésnapja előtt – belátván, hogy életem végéig a Magyar Nemzet siratóasszonya nem lehetek – ezeket az időtlenül időszerű gondolatokat idézem meg a locsei.net segítségével. Meg azokat az ugyancsak keresztrejtvényként közreadott tudnivalókat, amelyeket feledni nem lehet:

Hogy 1938-ban a bilincsbe vert szó lapjaként jelent meg a Magyar Nemzet…

Indulásakor az volt a hivatása, hogy a veszélybe került nemzeti függetlenséget védelmezze…

2008-ban, az esztendő nagyobb részében – harminc héten át – Pethő Sándornak szeretett lapunk hasábjain közreadott gondolatait nem minden hátsó szándék nélkül rejtettük el a Műsorújság utolsó oldalán. Ott közöltük a megfejtéseket is régi, híres és „beszédes” Magyar Nemzet-hirdetések társaságában: „Olvassa a Magyar Nemzet minden sorát!” „A kimondott szó elrepül, de írásban adja Önnek a Magyar Nemzet!”

A tizennyolcadik héten például Pethő Sándornak ezt a végzetesen hiteles megállapítását lehetett olvasóinknak keresztrejtvényünk vízszintes és függőleges soraiban megtalálnia: „Szinte vízomlásszerűen szakadt ránk a szociális válság, a politikai válság, a világnézeti válság, a gazdasági válság…”

A következő héten meg ezt: „Szellemünk kifejtésének e lap hasábjain nincs más korlátja, mint tulajdon lelkiismeretünk, tehetségünk és meggyőződésünk.”

Aztán következtek, szépen, sorban, mind a többiek. A ma is megjegyzendőek, a fontosak:

Legyen reform a jogállamban, rend a szabadságban, jogfolytonosság az alkotmányban, emberség a fegyelemben…”

A nemzeti függetlenség megóvása csak a valóban demokratikus Magyarországnak sikerülhet…”

Ha egy rendszer összeütközésbe kerül a nemzet alapvető értékeivel, a bukás elkerülhetetlen…”

A szó nem arra való, hogy elfedje a gondolatot…”

A korszellem előtt való meghódolás éppúgy halála lehet egy népnek, mint ha dacosan ellenszegül neki…”

Ez a világ mindig verekedés volt, és néhány száz évig az is marad…”

Kevés a magyar. Barátai gyéren vannak. Ellenségei rengetegen és nagyok…”

Elviselhetetlen érzés, hogy felesleges vagy, hazátlan a hazában, kilökött ember…”

2018-ban, amikor az újságárusoknál mai Magyar Nemzetet hiába keresek, ez a 2008 szeptemberében, a 38. heti Műsorújságban megjelenő Pethő Sándor-mondás taglóz le igazán.

Az időtlen idők óta, nemzedékről nemzedékre szálló sejtelem: kilökött ember lesz abból, aki övéiért élne, írna, szerkesztene, tervezne, dolgozna.

kövesse a honlapot a Facebookon is:

2018. november 18.

Elvtárs, kutass, megrendelőd a párt!
A kádári idők tudománypolitikáját a Magyar Tudomány Ünnepén sem lehet feledni

Kevesen tudják, novemberben négy héten át a Magyar Tudomány Ünnepét köszönti a hazai tudós társaság. A Határtalan tudomány jelszavával valóban határtalanul szervezett rendezvénysorozatnak – mint hirdetik – kitüntetett célja a tudomány kommunikációs tevékenységét megvizsgálni. E tiszteletre méltó programhoz felzárkózva, szeretett lapomban, a Magyar Nemzetben tíz esztendővel ezelőtt (2008. június 28-án, szombaton, a 33. oldalon) megjelent írásommal szeretném az ünnep valamennyi résztvevőjének a tudomására hozni – az idősebbeknek az emlékezetébe idézni –, hogy vagy hatvan éve honnan indult és merre tartott a hazai tudományos élet. Elvtárs, kutass, megrendelőd a párt! című írásomat, amely a kádári idők tudománypolitikáját igyekezett az akkor még Magyar Országos Levéltárnak nevezett intézményben, a mai Magyar Nemzeti Levéltárban folytatott kutatások alapján feltérképezni, szerzői elfogultság nélkül állíthatom, 2018 őszén sem hiábavaló időtöltés elolvasni.

tovább >>

2018. november 13.

Ábel a rengetegben (Esetleg a példatárunkban is?)

A Székelyföld mesés valóságát – valóságos meséjét –, Tamási Áron Ábeles történeteit 25 éve mozgóképesítette Mihályfy Sándor. Időtálló irodalmi adaptációt hagyott ránk a 2007-ben ígéretes tervekkel teletömött tarisznyájával a „túlsó partra” költöző rendező. A híres regénytrilógiából (Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában) forgatott televíziós sorozat bemutatója óta semmit sem veszített első látásra is felismerhető értékeiből: megfontolt hűséggel tükrözi, amit az író a trianoni döntés utáni Erdélyről országnak-világnak el akart mondani. Mindenek előtt azt, hogy az ostobán rendelkező békediktátum e világszép térségnek „csak” a határait változtatta meg, őshonos lakóinak észjárását, hitét nem tudta kikezdeni. Az Ábel a rengetegben című 102 perc november 15-én, csütörtökön 23.25-től lesz látható a Duna Televízióban.

tovább >>

2018. november 10.

Tisza István, a közíró és hírlapíró

A száz éve meggyilkolt Tisza István emlékét e tragikusan tanulságos centenáriumon az a karcsú kiadvány idézi meg a leghitelesebben, amely a bibliográfia tükrében mutatja fel a feledhetetlen államférfi közéleti munkásságát. A Horánszky Nándor által összeállított és a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítvány támogatásával kiadott kis kötet olyan teljességre törekvő, időrendi összeállítás, amely Tisza István életének különböző korszakaiból való publicisztikáját, valamint azok témaköreit és lelőhelyeit sorakoztatja fel. Horánszky Nándor ily módon az államférfi életrajzát a hírlapíró, közíró Tisza István bemutatása révén rajzolja fel. A Gróf Tisza István közéleti munkássága a bibliográfia tükrében című összeállítás olvasói pedig, azokat a mára már jobbára feledett lapokat is megismerhetik e 68 oldal által, amelyek Tisza István eszmeiségéhez közel álltak: Budapesti Hírlap, Ujság, Magyar Figyelő…

tovább >>

2018. november 6.

Akár egy ló…

Egy ló még akkor is képes nemes érzelmeket kiváltani az emberekből, ha embertelen körülmények közt kénytelenek élni. Steven Spielberg e tételt tanúsító, mozgóképes tantörténete, a Hadak útján november 11-én, vasárnap 21.05-től látható a Duna Televízióban. A 2011-ben forgatott amerikai-indiai film a világelsők között számon tartott rendező felettébb vitatott munkája: legalább annyian szapulják, mint ahányan rajonganak érte. A locsei.net szerzője – rég bevált szokása szerint az arany középúton maradva – nem ócsárolja, de nem is bálványozza Spielberget, hogy 2011-ben – több más fontos vállalása mellett – ezt a 116 percet összehozta. De hálatelt szívvel köszöni, hogy egy újabb világégés küszöbén, amikor milliók kénytelenek elhagyni harctérré változtatott szülőföldjüket, sokszázezren válnak hajléktalanná, arról mesél gyermeknek, felnőttnek, korhatár nélkül, hogy az élet minden rémisztő fenyegetés, gazság és életveszélyes ostobaság ellenére is emberül élhető. Feltéve, hogy irgalmasok, jóindulatúak, segítőkészek tudunk lenni. Akár egy ló példáján okulva…

tovább >>