Teremtés

Az Ószövetség első könyve, az emberiség tán legtöbbet idézett, elemzett és vitatott olvasmánya, a Genezis a világ teremtését beszéli el. A festőművész Udvardi Erzsébet, akinek a magyar táj volt a fő ihletője (jobbára Baja és a Balaton vidéke), valamint a Biblia, a szó eredeti jelentése szerint is monumentális képsoron jelenítette meg a Teremtés hat napját. Hogy hogyan „készült el a föld és az ég, minden benne levővel együtt”, miközben „Isten teremtő lehelete munkálkodott a mindenség felett”…

Az első napon „elválasztotta a világosságot a sötétségtől”.

A másodikon megalkotta „a boltozatot”. A légkört. Földünk védőrétegét. Amely – miként a fény és a víz – az élet létfontosságú tartozéka.

A harmadik napon megjelentek (vagy mondjuk így: láthatóvá váltak?) a növények növesztésére – is – rendelt szárazföldek…

A negyedik napon a Teremtő két nagy világítótestet alkotott. (És csillagokat.) A nagyobbikat, hogy nappal uralkodjék, a kisebbiket, hogy éjszaka.

A földi élet energia- és fényforrását, az élet működésének fontos folyamatát is, a napfény energiáját kémiai energiává átalakító fotoszintézist. (Amit, mellesleg szólván, azóta sem tudtak a nagy tudású szakemberek „leutánozni”.)

Az ötödik napon a vizekben nyüzsgő élőlények és a föld felett, az égbolt alatt repdeső madarak következtek…

A hatodik napon a Teremtő az embert teremtette meg.

Udvardy Erzsébet – ismereteim szerint az 1980-as évek derekán – az általa közvetlen közelről ismert és szeretett teremtett világot „képezte le”. Isten tökéletes művét a maga vállaltan tétova emberségével, művészi szolgálatkészségével.

A Genezis körül tomboló, istentagadó vitákra, tudományos kérdésfelvetésekre rá se rántva.

Badacsonytomaji műtermének főfalán sokáig ott függött Genezis című nagy művének hét (?) táblaképe. Hívő és hitetlen, boldog és boldogtalan, nagylelkű és komisz álmélkodva szemlélte őket. Némelyikük órák hosszat is, megunhatatlanul. Ki-ki a saját világát vélte benne felfedezni. A földi létnek azokat a tartozékait,  amelyekkel legjobb óráiban, legszebb álmaiban találkozhatott.

Utolsó éveiben  – hivatalos végrendelkezés helyett, ám életművéhez méltó testamentumként – Udvardi Erzsébet gondoskodott róla, hogy Genezisének lapjait képzőművészeti albumba gyűjtve őrizhessék az emberek. Hogy végül ki mindenkihez jutott el ez a szép kiadvány, nem tudom. (Ám azt igen, hogy a művész meghitt barátai is csak évek múltán szereztek tudomást róla.)

Napjaink lélekemelő, jó híre azonban (miközben a péti só, a dévédé meg a palackozott bor is Genezis néven kapható), hogy az Udvardy Erzsébet műteremházának falai közt, művészi hagyatékából létrehozott és a közeljövőben megnyíló emlékház-emlékmúzeum főfalán –  állandó kiállítási nevezetességként –  ismét látható lesz az az épület egykori lakója által ihletett Genezis, amely a Teremtő által nékünk, Magyarország lakóinak juttatott teremtett világot ünnepli.

Hétköznapokon, ünnepnapokon.

kövesse a honlapot a Facebookon is:

2020. június 30.

Zichy Mihály, a szabadgondolkodó képíróművész

Éveinek kétharmadát Oroszországban élte le a romantikus rajzművészet híres mestere, Zichy Mihály, mégis megmaradt sírjáig hű magyarnak. Emlékét a dédunokája, az író, könyvtáros, politikus Csicsery-Rónay István 2003-ban negyvenperces dokumentumfilmben idézte meg: Zalától Szentpétervárig. A Dettre Gábor által rendezett összeállítás július 2-án és 3-án 16.20-, illetőleg 0.30-tól tekinthető meg az M5 műsorán. Miközben pedig a páratlan életművet maga mögött hagyó képíróművész személyiségével, életútjával, munkásságával ismerkedünk, afölött is bátran töprenkedhetünk, milyen világ lehetett az, amikor a párját ritkító magyar tehetséget – Liszt Ferencet, Munkácsy Mihályt, Zichy Mihályt… – a hírnév szülőföldjüktől távol emelte az egekig, gyökereiket mégsem feledték, magyarságukat minden élethelyzetben vállalták…

tovább >>

2020. június 23.

Hideg napokon mindenkit ismerni kellene!

Trianon centenáriumán a magyar nemzet önismeretét szolgáló filmdráma is megjelenik köztelevíziónk műsorán. A Duna Televízióban június 25-én, csütörtökön 23.35-től tekinthető meg az a Cseres Tibor írása alapján Kovács András által forgatott játékfilm, a Hideg napok, amely az 1942-es, etnikai indíttatású bácskai tömeggyilkosságot végzetes valósághűséggel  idézi meg. Több, mint fél évszázada méltatják és vitatják az emberek ezt a 96 percet. Némelyek kárhoztatják is, kitartóan, rendesen. Abban azonban az 1966-os bemutató óta senki nem kételkedett, hogy a fasizmusnak az az ábrázata, amely a Hideg napokból a nézőre vicsorog, a hasonlóságon alapuló egyezések felismerését segítheti. Mondhatni – időtlen időkig.  Az író és a rendező kortársai a film 1966-os bemutatója után a személyi kultusz éveiben átélt „közjátékokra” hivatkoztak. A bátrabbak pedig –  egyre kitartóbban – egy minden addiginál jobban megkonstruált társadalmi mechanizmus után sóhajtoztak. Olyan világra vágytak, amely „mind a fasizmus, mind a személyi kultusz időszakából valóban levonja a tanulságot”…

tovább >>

2020. június 16.

Mahler Budapesten

A budapesti Operaház első aranykorát Gustav Mahlernek köszönheti. A cseh-osztrák karmester és zeneszerző 1888 és 1891 közötti tevékenységét bemutató dokumentumfilm (címe: Mahler Budapesten) a hazai komolyzenei élet kiválóságainak – Fischer Ivánnak, Marton Évának, Péteri Lórántnak… – a közreműködésével azt tárja az olykor bizony elképesztően feledékeny és előítéletes utókor elé, hogy három csonka év alatt mi mindent honosított meg minálunk  Gustav Mahler, ez a kirobbanó zenei tehetséggel megáldott, de örökösen kétkedő s aggályoskodó személyiség. Nagy Endre közel egyórányi ismeretterjesztő filmje június 21-én, vasárnap 18.45-től tekinthető meg az M5 műsorán.

tovább >>

2020. június 9.

Válogatott jelszavaink és hadigéink

Csak semmi pánik! – mondogatja június 14-én, vasárnap délután 16.10-től a TV2-őn Ötvös Csöpi – azaz Bujtor István – munkatársai körében, a legfurább helyzetekben is. Nekik talán napjainkban is érdemes „szót fogadni”? Hiszen majd negyven éve forgatott, mozgóképes történetük is azt tanúsítja, amit napjaink szokványos közjátékai: a félreállított, de szakmailag nélkülözhetetlen profi rá se ránt, hogy érdemeiért tehetségtelen főnöke zsebeli be az elismerést… Hogy sziklaszilárd erkölcsi talapzatát el nem hagyva, józan ésszel kivitelezett élet- és értékmentő akcióit késlekedés nélkül feledik… És örvendezzünk, hogy minden idők – tán – legsikeresebb magyar akció-vígjátékát az egyik kereskedelmi televízió éppen most igyekszik ismét képbe hozni!

tovább >>

2020. június 4.

„Az amputáció visszafordíthatatlan…”

Tíz éve jelent meg a trianoni szerződést új adatokkal és összefüggésekkel értelmező Trianon egy angol szemével című könyv, Bryan Cartledge műve. A róla írt, és a Magyar Nemzetben 2009. június 6-án, szombaton Bepiszkított irka címen megjelent könyvismertető a mostani, keserű centenáriumon is figyelemre méltó! S nem is csak amiatt, mert az Officina ezen kiadványához hasonlítható tanulmányt nemigen ajánlhatok az idei kerek évforduló alkalmából a locsei.net olvasóinak. Hanem, mert e történelmi jelentőségű kötet minden időben – napjainkban is – hihetően tanúsítja, milyen jóvátehetetlen következményei lehetnek, ha egy nemzetnek rossz hírét keltik. Méghozzá a nemzetmentő politika elerőtlenedése idején…

tovább >>