„Az általános fejetlenség napjaiban…”

A magyar közéletnek azt a jelentős közíróját gyászolta 1940-ben, a Nyugatban Schöpflin Aladár, aki „mély hatást tudott tenni a közgondolkodásra és fontos tényezőjévé vált… a közéletnek”. Azt a férfiút búcsúztatta, akinek a halálával „csökkent közírásunk színvonala szellemi és erkölcsi szempontból egyaránt”…

Akinek ”sem vérmérséklete, sem műveltsége nem engedte, hogy együtt ússzon a szélső jelszavak árjával, koncepciója magasabb, szelleme válogatósabb volt, semhogy meg tudta volna fertőzni a szabadjára engedett demagógia…

Pártoktól független maradt.

az a politikai irány, amelynek elkötelezte magát, az események sodrában egyre jobban háttérbe szorult, de, hogy a lelkekből nem szorult ki végképp, azt bizonyítja, hogy Pethő írásainak megmaradt a nagy hatása”…

A mai napig megmaradt.

Az általános fejetlenség napjaiban” A magyar társadalomhoz címen, az általa alapított napilap első oldalán közreadott írásában voltaképpen mindent megfogalmazott, ami egy független magyar hírlaptól elvárható.

Meg is követelhető:

…„történelmi parancs sorsküldötte szolgái vagyunk… nem azért szólalunk meg, hogy írásunkkal vagy hallgatásunkkal elhazudjuk a magyarság sorskérdéseit…

semmire sincs égetőbb és nagyobb szüksége ennek a szegény, meghajszolt, megzavart, elgyávult magyar társadalomnak, mint a független lelkiismeret bátor és bátorító hangjára, amely nem retten meg a múló indulatok őrületétől, amely nem logikán és értelmen túli térségeken tébolyog, amely nem hagyja magát túlüvölteni egy irracionális lelki számum morajlásától, s amely nem fut életbiztosításért valamely divatos szekta főnökéhez a maga vakrémületében”…

Tisztában vagyunk ugyan Deák Ferenc szavaként a közhangulat hatalmával, s tudjuk, hogy válságos időben oly erő az, amely vagy elsodor, vagy eltipor. De éppen Deák Ferenctől tanultuk azt is, hogy a közhangulat fölött is van egy nagyobb hatalom: s ez az önlelkiismeretünk”…

A lapalapító nevét évtizedeken át nem hogy leírni, de még kiejteni sem igen lehetett a Magyar Nemzet háza táján. Feltűntetni a címlapon, a Bodoni antiquával szedett címbetűk alatt csak a lap ötvenedik születésnapjától, 1988. augusztus 25-től kezdve szabadott. Ám azt semmilyen hatalom, szerkesztői önkény nem tudta megakadályozni, hogy a szófogadatlanok Pethő Sándort tekintsék hírlapírói s szerkesztői példaképüknek. Szellemi és erkölcsi szempontból egyaránt. Főszerkesztők jöttek, pártkatonák mentek, ejtőernyősök landoltak közöttük, „önlelkiismeretük” parancsára Pethő Sándor értékrendje szerint igyekeztek dolgozni a Magyar Nemzet függetlenségükre mindennél jobban ügyelő munkatársai. Minden időben tudták, hogy mire kötelezi őket a Bodoni antiqua meg a lap történelmi szerepe.

A bilincsbe vert beszéd mesterei akartak lenni.

A teljes körű nemzeti függetlenség védelmezői.

Mint Pethő Sándor.

Hogy felsőbb utasításra végrehajtott névváltoztatással visszahozható volna a nyomtatott sajtónak az az öröksége, az a küldetése, és hatása, melyet évtizedeken át közéletünkben a Magyar Nemzet képviselt, ezt, bizony, ép ésszel és sajtótörténeti ismeretekkel felvértezett ember fel nem tételezheti. A lapalapító példaértékű szellemisége, műveltsége és írástudása híján aligha tudják majd az olvasók – az előfizetők! – felismerni a pogányul átkeresztelt közlönyben a Pethő Sándor által 1938-ban alapított Magyar Nemzetet!

Kár a gőzért keresztapák!

kövesse a honlapot a Facebookon is:

2019. július 16.

„mindenütt földindulás, üzlet, romlás…”

A Magyar Művészeti Akadémia tagjait bemutató portrésorozat legújabb fejezete Kiss Benedeket, a „száj-meleg sárszók” költőjét mutatja be. B. Révész László rendezése, mely először július 21-én, vasárnap lesz látható az M5 műsorán, a nemzedéktársaknak kijáró tisztelettel hozza képbe a hetvenhat éves poétát, aki minden időben irtózott tőle, hogy „sunyi mén gyanánt a szamárcsapatban” nyargaljon.

tovább >>

2019. július 9.

A fiú, akit az élvezetek tettek tönkre

Dorian Gray, a festőien szép fiatalember a szépség evangéliumát hirdető költő, író, színpadi szerző Oscar Wilde teremtménye. (S talán tükörképe is…) Előkelő pártfogójának tanácsára e gyanútlanul gyenge ifjonc a züllés minden nemét kipróbálja. Történetét, amely könyv alakban először 1891-ben jelent meg, több alkalommal is filmre vitték. A 2009-es mozgóképesített változat, az Oscar Wilde műveit sikeresen adaptáló Oliver Parker rendezése július 11-én, csütörtökön este kilenctől tekinthető meg a FILM MÁNIA műsorán. A tizenkilencedik századi Anglia mélységeit és magaslatait igen szemléletesen megidéző tanmese a huszonegyedik században tündökletesen züllő ifjakat is megérintheti! Meg is ragadhatja, le is taglózhatja…

tovább >>

2019. július 2.

Gyula vitéz ma is hódít,
télen is, nyáron is

Ötven éve forgatták, Gyula vitéz azonban – forgatókönyvírójának, Polgár Andrásnak, főszereplőjének, Koncz Gábornak, valamint rendezőjének, Bácskai Lauró Istvánnak köszönhetően – ma is hódít, télen is, nyáron is Legközelebb július 4-én, csütörtökön, a Duna Televízióban, 22.35-től. A nagyokosok mostanában azt mondogatják róla: korát megelőző alkotás. Igazság szerint azonban ez a 76 perc nem a saját korát előzte meg, hanem a miénket. Mert, hát, ugyan hol látható manapság olyan mozgóképes társadalomkritika, villanásnyi legalább, mint amilyen ezt a produkciót élteti? S hol a magasságos köztévé kifigurázása? Vagy munkáshős, kiért a nép egyszerű gyermekei lelkesednek? Népítélet a föntről ránk erőszakolt történelemszemlélet miatt? Napjainkban leginkább csak a politikai élet nagymenőit szemlélhetjük, ha az M-akárhány esti adása előtt időzünk… Kis és nagy hordók szónoklatait hallgathatjuk, kritikátlanul. Gyula vitézre várva…

tovább >>

2019. június 25.

„…az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át…”

Kecskeméten, Kodály Zoltán szülővárosában a város immár világhírű animációs filmfesztiváljára készülődvén, bölcs emberek naprakészen továbbírták a Mester híres mondását: Legyen az animáció mindenkié! S a tizennegyedik alkalommal megrendezett KAFF programja június 19. és 22 között valóban ezt szorgalmazta! Menet közben pedig e feledhetetlen szentencia folytatását is eszünkbe juttatta: „A sivatagon át is vezet út. De mi… azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken”.

tovább >>

2019. június 18.

Összeomló civilizációnk düledékein

Az információs kor fontos emberét, a Facebook feltalálóját bemutató film fut június 22-én, szombaton 16.30-tól a Viasat3 műsorán. Mark Zuckerberget, persze, nem „csak” a Facebook-ként elhíresült közösségi háló miatt érdemes megismerni! Az 1984-es születésű fiatalember, amint az a három Oscarral is jutalmazott százhúsz perces mozi alapján (címe: Social Network – A közösségi háló) nyilvánvaló, kor- és pályatársai közül is kimagaslott! Cikizték is emiatt rendesen! Fiúk, lányok vegyesen. A magányos Zuckerberg tehát, mert mást nem tehetett, kollégiumi szobájában, a számítógépe segítségével próbált ismerkedni, kapcsolatokat kiépíteni. S láss csodát, közösségi oldalának bevezetése után nyolc évvel e fiúnak egymilliárd regisztrált ismerőse volt! Összeomló civilizációnk düledékein Mark Zuckerberg az emberi kapcsolatokat alapjaiban változtatta meg.

tovább >>

2019. június 12.

A kisbetűs viszkis meg a nagybetűs

Kitalált történet, valós alappal – ezt állítják a TV2-őn június 16-án, vasárnap 18.55-től megtekinthető A V(v)iszkis című magyar filmről, akik szívesen felednék, feledtetnék, hogy korrajz is e produkció, nem „csak” Budapesten pörgő akciós mozi. Az Antal Nimród által írt és rendezett 126 percnek ugyanis szinte minden jelenete azt tükrözi, mi mindent válthat ki az emberekből a felismerés: rendszerváltás ide, polgári demokrácia oda, mifelénk, Kelet-Közép-Európában társadalmi egyenlőtlenség az osztályrésze a kis- és nagybetűsöknek egyaránt. Kinek így, kinek úgy, bűnökkel és bűnözőkkel körülvéve.

tovább >>