A bilincsbe vert szó lapja volt… Lehetne is…

Immár tizenegy esztendeje, a Magyar Nemzet hetvenedik születésnapja előtt az értelmes értelmiségiek körében még meglehetősen népszerű napilap katonásan félreállított munkatársaként keresztrejtvényekkel népszerűsítettem a lapalapító Pethő Sándor időtlenül időszerű mondatait. Az idő tájt már pontosan tudtam, az olvasók által igencsak kedvelt, színes melléklet, a Műsorújság felelős szerkesztőjeként hétről hétre tapasztaltam is, mi mindenre jó az a szórakoztató feladvány, amelynek a megfejtését talányosan megadott elemekből lehet kitalálni. Hát még, ha ez az elmesport történelmi ismereteink bővítésének, megoldásra váró társadalompolitikai gondjaink felismerésének érdekfeszítő eszköze! S a nyertesek jutalma Pethő Sándor újra kiadott műveinek egy-egy példánya!

A szégyenletesen tönkretett, majd meg is szüntetett lap nyolcvanadik születésnapja előtt – belátván, hogy életem végéig a Magyar Nemzet siratóasszonya nem lehetek – ezeket az időtlenül időszerű gondolatokat idéztem meg a locsei.net segítségével. Meg azokat az ugyancsak keresztrejtvényként közreadott tudnivalókat, amelyeket feledni nem szabad:

Hogy 1938-ban a bilincsbe vert szó lapjaként jelent meg a Magyar Nemzet…

Indulásakor az volt a hivatása, hogy a veszélybe került nemzeti függetlenséget védelmezze…

2008-ban, az esztendő nagyobb részében – harminc héten át – Pethő Sándornak szeretett lapunk hasábjain közreadott gondolatait nem minden hátsó szándék nélkül rejtettük el a Műsorújság utolsó oldalán. Ott közöltük a megfejtéseket is régi, híres és „beszédes” Magyar Nemzet-hirdetések társaságában: „Olvassa a Magyar Nemzet minden sorát!” „A kimondott szó elrepül, de írásban adja Önnek a Magyar Nemzet!”

A tizennyolcadik héten például Pethő Sándornak ezt a végzetesen hiteles megállapítását lehetett olvasóinknak keresztrejtvényünk vízszintes és függőleges soraiban megtalálnia: „Szinte vízomlásszerűen szakadt ránk a szociális válság, a politikai válság, a világnézeti válság, a gazdasági válság…”

A következő héten meg ezt: „Szellemünk kifejtésének e lap hasábjain nincs más korlátja, mint tulajdon lelkiismeretünk, tehetségünk és meggyőződésünk.”

Aztán következtek, szépen, sorban, mind a többiek. A ma is megjegyzendőek, a fontosak:

Legyen reform a jogállamban, rend a szabadságban, jogfolytonosság az alkotmányban, emberség a fegyelemben…”

A nemzeti függetlenség megóvása csak a valóban demokratikus Magyarországnak sikerülhet…”

Ha egy rendszer összeütközésbe kerül a nemzet alapvető értékeivel, a bukás elkerülhetetlen…”

A szó nem arra való, hogy elfedje a gondolatot…”

A korszellem előtt való meghódolás éppúgy halála lehet egy népnek, mint ha dacosan ellenszegül neki…”

Ez a világ mindig verekedés volt, és néhány száz évig az is marad…”

Kevés a magyar. Barátai gyéren vannak. Ellenségei rengetegen és nagyok…”

Elviselhetetlen érzés, hogy felesleges vagy, hazátlan a hazában, kilökött ember…”

2019-ben, amikor az újságárusoknál mai Magyar Nemzetet hiába keresek, ez a 2008 szeptemberében, a 38. heti Műsorújságban megjelenő Pethő Sándor-mondás taglóz le igazán.

Az időtlen idők óta, nemzedékről nemzedékre szálló sejtelem: kilökött ember lesz abból, aki övéiért élne.

kövesse a honlapot a Facebookon is:

2019. január 15.

Tégla itt, tégla ott, téglák vannak mindenütt!

Semmit nem adnak ajándékba, mindent magadnak kell megszerezni! – az apa nélkül növekvő, jóravaló gyermeket így idomítja a maffia nagyfőnöke. A feddhetetlen embernek vélt fickó ördögien ügyes pedagógiai mutatványának „gyümölcse” az apjaként tisztelt bűnöző minden elképzelését készségesen kivitelezi; s bár a bűnüldözés elismerésre méltó szakembere szeretne lenni, a bostoni rendőrség elit alakulatába beépülő tégla lesz belőle. Kortársa és hasonmása meg a különleges rendőri alakulat téglája a maffiózók bandájában. Martin Scorsese négy Oscarral is jutalmazott filmjét, A téglát, amely január 19-én, szombaton 22.17-től lesz látható a Duna Televízióban, erős kritikával fogadták mifelénk. Pedig bitangul jó film, izgalmas, fordulatos és fontos is. Azt a képtelen helyzetet vetíti nézői elé, amikor a társadalmi, a gazdasági és a politikai ellentétek úgy nekivadulnak, hogy még „beépülni” is menő, nem csak ölni, gátlástalanul.

tovább >>

2019. január 12.

„A nagybetűs Művészetnél léteznek fontosabb dolgok is a világban”…

Határtalan felelősségtudattal megáldott halandó létére csak akkor távozott Kósa Ferenc a túlsó partra, amikor végrendeletnek is tekinthető számadását közreadta. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) által kiadott szöveggyűjtemény, amely Őrizd az embert címen nagyobbrészt a filmrendező – forgatókönyvíró – politikus Kósa Ferenc önvallomásait tartalmazza, csöndes megmaradásunk esélyeit is latolgatja. Melyek azok az utak – voltaképpen évtizedek óta ezt kérdezte magától, de az egész világtól is az 1937. november 21-én született és a földi létnek 2018. december 12-én búcsút mondó Kósa Ferenc – amelyek a magyarság és az emberiség továbbéléséhez vezetnek? A választ végül a Végtelen felé forduló ember adta meg magának és minekünk: „nem végzetes háborúságban, hanem örökös és tudatos békességben kell élnünk a természettel. Úgy kell rá vigyáznunk, mint a saját életünkre”. tovább >>

2019. január 8.

Holnapután? Vagy az után?

Alapvető klímaváltozás határán vagyunk – a politikusok és tudósok részvételével meghirdetett, nemzetközi konferencián ezt bizonygatja az Antarktiszról nemrég, épp hogy ép bőrrel visszatérő kutató, az általános elismertségnek örvendő klimatológus, a TV2 műsorán január 13-án, vasárnap megtekinthető Holnapután című film főszereplője. Intelmét senki nem veszi komolyan, a leghatározottabban az Államok elnökhelyettese replikázik vele. A német rendező – forgatókönyvíró – producer, Roland Emmerich 2004-es produkcióját bemutatója óta kitartóan bírálják a szakemberek. Az, ami e filmben megesik, „a fizikai lehetetlenség határát súrolja”, állítja a virginiai környezetvédelmi kutató. Más meg azt ismételgeti, hogy „a média által felkapott klímaváltozás elénk vetített képének az alapja fikció”. Azt viszont szinte egybehangzóan állítják, hogy a filmben látható folyamat „drámai gyorsasága teljesen lehetséges”. Gyanítom, a történetnek ezt a tanulságát a Holnapután nézői gyorsan felismerték, ezért lett a felmelegedéssel foglalkozó filmek listáján ez a 124 perc – többszáz-milliós dollárbevételével is – a legeslegelső.

tovább >>

2019. január 3.

Orsó utca 43.
A ház. A pad

Az óév utolsó óráiban, az éj leple alatt az Országház közelében lévő térről elszállított Nagy Imre szobrot siratók vigasztalására a Nagy Imre Emlékházról régebben írt, magyarnemzetes ismertetőmet ajánlom: a 2008-ban példásan felújított intézményt szeretett lapom olvasóinak bemutató dolgozat eredeti változata – melyet furtonfurt helyezkedő szerkesztők nem tudtak „átigazítani” – talán e sötét történet rejtett zugait is bevilágítja. Vagy, ha ily’ csodára képtelen, elvezeti olvasóimat az Orsó utca 43-ba, hogy a valóságos Nagy Imre emlékével találkozzék. A szoboralak helyett.

tovább >>

2019. január 1.

Út a szabadságba

Legalább szabadon halunk meg! – biztatja társait a szibériai munkatáborból való szökést régóta tervező amerikai. Fiatalabb rabtársai közül többen is egyetértenek vele. Az Út a szabadságba című amerikai – lengyel filmet, amely január 3-án, csütörtökön 23.45-től lesz látható az RTL KLUB műsorán, megtörtént eset alapján forgatták. Forgalmazói általában kalandfilmként hirdetik. Kritikusai viszont a történet valóságalapját kérdőjeleikkel keretezik. A gulágos adminisztráció mást állít azoknak a férfiaknak a szabadulásáról, akikről a filmbéli szökevényeket mintázták! – mondogatják, rendületlenül. Ne hibáztassuk e jóhiszeműeket dokumentáltnak vélt kételyeik miatt! Inkább soroljuk őket azon szerencsés szegénylegények közé, akik – drámai élethelyzetek híján – még soha nem tapasztalták, embertelenül sötét megpróbáltatások közt miként fénylik föl az emberség.

tovább >>