A bilincsbe vert szó lapja volt… Lehetne is…

Tíz esztendeje, a Magyar Nemzet hetvenedik születésnapja előtt az értelmes értelmiségiek körében még meglehetősen népszerű napilap katonásan félreállított munkatársaként keresztrejtvényekkel népszerűsítettem a lapalapító Pethő Sándor időtlenül időszerű mondatait. Az idő tájt már pontosan tudtam, az olvasók által igencsak kedvelt, színes melléklet, a Műsorújság felelős szerkesztőjeként hétről hétre tapasztaltam is, mi mindenre jó az a szórakoztató feladvány, amelynek a megfejtését talányosan megadott elemekből lehet kitalálni. Hát még, ha ez az elmesport történelmi ismereteink bővítésének, megoldásra váró társadalompolitikai gondjaink felismerésének érdekfeszítő eszköze! S a nyertesek jutalma Pethő Sándor újra kiadott műveinek egy-egy példánya!

A szégyenletesen tönkretett, majd meg is szüntetett lap nyolcvanadik születésnapja előtt – belátván, hogy életem végéig a Magyar Nemzet siratóasszonya nem lehetek – ezeket az időtlenül időszerű gondolatokat idézem meg a locsei.net segítségével. Meg azokat az ugyancsak keresztrejtvényként közreadott tudnivalókat, amelyeket feledni nem lehet:

Hogy 1938-ban a bilincsbe vert szó lapjaként jelent meg a Magyar Nemzet…

Indulásakor az volt a hivatása, hogy a veszélybe került nemzeti függetlenséget védelmezze…

2008-ban, az esztendő nagyobb részében – harminc héten át – Pethő Sándornak szeretett lapunk hasábjain közreadott gondolatait nem minden hátsó szándék nélkül rejtettük el a Műsorújság utolsó oldalán. Ott közöltük a megfejtéseket is régi, híres és „beszédes” Magyar Nemzet-hirdetések társaságában: „Olvassa a Magyar Nemzet minden sorát!” „A kimondott szó elrepül, de írásban adja Önnek a Magyar Nemzet!”

A tizennyolcadik héten például Pethő Sándornak ezt a végzetesen hiteles megállapítását lehetett olvasóinknak keresztrejtvényünk vízszintes és függőleges soraiban megtalálnia: „Szinte vízomlásszerűen szakadt ránk a szociális válság, a politikai válság, a világnézeti válság, a gazdasági válság…”

A következő héten meg ezt: „Szellemünk kifejtésének e lap hasábjain nincs más korlátja, mint tulajdon lelkiismeretünk, tehetségünk és meggyőződésünk.”

Aztán következtek, szépen, sorban, mind a többiek. A ma is megjegyzendőek, a fontosak:

Legyen reform a jogállamban, rend a szabadságban, jogfolytonosság az alkotmányban, emberség a fegyelemben…”

A nemzeti függetlenség megóvása csak a valóban demokratikus Magyarországnak sikerülhet…”

Ha egy rendszer összeütközésbe kerül a nemzet alapvető értékeivel, a bukás elkerülhetetlen…”

A szó nem arra való, hogy elfedje a gondolatot…”

A korszellem előtt való meghódolás éppúgy halála lehet egy népnek, mint ha dacosan ellenszegül neki…”

Ez a világ mindig verekedés volt, és néhány száz évig az is marad…”

Kevés a magyar. Barátai gyéren vannak. Ellenségei rengetegen és nagyok…”

Elviselhetetlen érzés, hogy felesleges vagy, hazátlan a hazában, kilökött ember…”

2018-ban, amikor az újságárusoknál mai Magyar Nemzetet hiába keresek, ez a 2008 szeptemberében, a 38. heti Műsorújságban megjelenő Pethő Sándor-mondás taglóz le igazán.

Az időtlen idők óta, nemzedékről nemzedékre szálló sejtelem: kilökött ember lesz abból, aki övéiért élne, írna, szerkesztene, tervezne, dolgozna.

kövesse a honlapot a Facebookon is:

2018. szeptember 18.

Minden gyermekben ott rejlik egy jobb világ reménye!

A még élete delén világhírűvé vált Maria Montessoriról sokan tudják, hogy Olaszországban ő volt az első diplomás orvosnő. Többen azt is megjegyezték róla, hogy pályája kezdetén az értelmi fogyatékos gyermekek nevelésének kérdései foglalkoztatták. Azt azonban – érdekes módon – jóval kevesebben könyvelték el magukban, hogy mik voltak azok az általa megfogalmazott és alkalmazott pedagógiai módszerek, amelyeknek hírnevét köszönhette. Honfitársa, Gianluca Maria Tavarelli 2007-ben – négy írót, forgatókönyvírót maga mellé véve – Montessori metodikáját is gondosan „leképezte” – a nagyszerű asszony derűsen keserves, avagy keservesen derűs sorsával egyetemben. A FILM4 műsorán három alkalommal, szeptember 20-án, csütörtökön 20.00 órától, 21-én, pénteken 10.15-től és 20.00-tól, valamint 22-én, szombaton10.20-tól futó életrajzi film, amely az Egy élet a gyermekekért alcímet viseli, napjainkban is számos jó tanáccsal szolgálhatna az óvodás- és iskoláskorú gyermekek nevelőinek. Pláne mifelénk…

tovább >>

2018. szeptember 15.

A Puerto Ricóból hazatérő író 25 évvel ezelőtt így vigasztalta az olvasót:
„Itt most minden átmeneti”

A Ferdinandy Györgyöt bemutató Örökké úton című portréfilm, amelyet az M5 szeptember másodikán – délidőben! – tűzött műsorára, eszembe idézte azt a szeretett lapomban, a régi, az igazi Magyar Nemzetben negyed századdal ezelőtt megjelent beszélgetést, amelyet a nyugat-indiai szigetországból, Puerto Ricóból hazatérő íróval folytattam. Az „itt most minden átmeneti” napjainkban is ismerős hangulata lebegett fölöttünk. Ám éppen ez a közeli és távolabbi környezetünket is uraló kedélyállapot avatta feledhetetlen élménnyé számomra, hogy olyan embert faggathattam, aki a szertefoszló remények ormán is gyűlölködés nélkül, jóindulattal, békésen fogalmazott.

tovább >>

2018. szeptember 11.

Szeretni valóan szerelmes tanárok, tanulékony diákok

Szeptember közepén is időszerű az iskolás téma, kiváltképpen, ha olyan játékfilm tálalja, mint az ausztrál Fred Schepisi amerikai-angol produkciója, a Duna Televízióban szeptember 15-én, szombaton 21.10-től megtekinthető Apropó szerelem. A kényes témákhoz mindig is vonzódó rendező ezúttal azt mutatja meg, hogy még két sérült ember is mi mindenre képes (méghozzá tanárként!), ha az olyan kötelező penzumok helyett, mint a tanrend következetes betartása, vagy az osztályzási kötelezettség, tanítványaik képességeinek kibontására és a valóban fontos tudnivalók elsajátíttatására összpontosítanak. Saját kudarcaikat, testi, lelki fájdalmaikat, de még a legszemélyesebb érzelmeiket is félretolva. Persze, jól tudom, a Juliette Binoch és Clive Owen által megjelenített pedagógusokhoz hasonló karakterek mifelénk nemigen vetődnének a katedrának még a közelébe sem. Pedig e tájon is volna mit tanítaniuk!

tovább >>

2018. szeptember 4.

Vajon az igazság szó szerint megfogható? És mozgóképileg?

Sajnos, ugyanazzal a felütéssel kell kezdenem e heti tévéjegyzetemet is, mint két héttel ezelőtt a Zöldárról írtakat: az egész filmvilágot elbűvölő lengyel rendező, Krzysztof Kieslowski 1991-es filmjét, a Veronika kettős életét is hasonlóképpen fogadták, mint Gaál István 1965-ös munkáját: Nyugat-Európában szerették, Kelet-Közép-Európában éjt nappallá téve értetlenkedtek fölötte. Napjainkban azonban, amikor Kieslowski életfilozófiáját alap-, közép- és felső-fokon kéne tanítani (elsőként azt az alapelvét, amely szerint „az ember csak azon változtathat, amivel tisztában van; a változtatás sikerének előfeltétele pedig: önmagunkkal kell tisztában lenni”), érdemes kihasználni a Duna Televízió műsorszerkesztői által biztosított lehetőséget. Szeptember 7-én, pénteken 22.15 órai kezdettel ajánlatos megtekinteni azt a francia – norvég – lengyel közös munkaként forgatott, Veronika kettős élete című Kieslowski művet, amely a befogadót minden időben – ma is – saját életének a „felülvizsgálatára” készteti.

tovább >>