„Az általános fejetlenség napjaiban…”

A magyar közéletnek azt a jelentős közíróját gyászolta 1940-ben, a Nyugatban Schöpflin Aladár, aki „mély hatást tudott tenni a közgondolkodásra és fontos tényezőjévé vált… a közéletnek”. Azt a férfiút búcsúztatta, akinek a halálával „csökkent közírásunk színvonala szellemi és erkölcsi szempontból egyaránt”…

Akinek ”sem vérmérséklete, sem műveltsége nem engedte, hogy együtt ússzon a szélső jelszavak árjával, koncepciója magasabb, szelleme válogatósabb volt, semhogy meg tudta volna fertőzni a szabadjára engedett demagógia…

Pártoktól független maradt.

az a politikai irány, amelynek elkötelezte magát, az események sodrában egyre jobban háttérbe szorult, de, hogy a lelkekből nem szorult ki végképp, azt bizonyítja, hogy Pethő írásainak megmaradt a nagy hatása”…

A mai napig megmaradt.

Az általános fejetlenség napjaiban” A magyar társadalomhoz címen, az általa alapított napilap első oldalán közreadott írásában voltaképpen mindent megfogalmazott, ami egy független magyar hírlaptól elvárható.

Meg is követelhető:

…„történelmi parancs sorsküldötte szolgái vagyunk… nem azért szólalunk meg, hogy írásunkkal vagy hallgatásunkkal elhazudjuk a magyarság sorskérdéseit…

semmire sincs égetőbb és nagyobb szüksége ennek a szegény, meghajszolt, megzavart, elgyávult magyar társadalomnak, mint a független lelkiismeret bátor és bátorító hangjára, amely nem retten meg a múló indulatok őrületétől, amely nem logikán és értelmen túli térségeken tébolyog, amely nem hagyja magát túlüvölteni egy irracionális lelki számum morajlásától, s amely nem fut életbiztosításért valamely divatos szekta főnökéhez a maga vakrémületében”…

Tisztában vagyunk ugyan Deák Ferenc szavaként a közhangulat hatalmával, s tudjuk, hogy válságos időben oly erő az, amely vagy elsodor, vagy eltipor. De éppen Deák Ferenctől tanultuk azt is, hogy a közhangulat fölött is van egy nagyobb hatalom: s ez az önlelkiismeretünk”…

A lapalapító nevét évtizedeken át nem hogy leírni, de még kiejteni sem igen lehetett a Magyar Nemzet háza táján. Feltűntetni a címlapon, a Bodoni antiquával szedett címbetűk alatt csak a lap ötvenedik születésnapjától, 1988. augusztus 25-től kezdve szabadott. Ám azt semmilyen hatalom, szerkesztői önkény nem tudta megakadályozni, hogy a szófogadatlanok Pethő Sándort tekintsék hírlapírói s szerkesztői példaképüknek. Szellemi és erkölcsi szempontból egyaránt. Főszerkesztők jöttek, pártkatonák mentek, ejtőernyősök landoltak közöttük, „önlelkiismeretük” parancsára Pethő Sándor értékrendje szerint igyekeztek dolgozni a Magyar Nemzet függetlenségükre mindennél jobban ügyelő munkatársai. Minden időben tudták, hogy mire kötelezi őket a Bodoni antiqua meg a lap történelmi szerepe.

A bilincsbe vert beszéd mesterei akartak lenni.

A teljes körű nemzeti függetlenség védelmezői.

Mint Pethő Sándor.

Hogy felsőbb utasításra végrehajtott névváltoztatással visszahozható volna a nyomtatott sajtónak az az öröksége, az a küldetése, és hatása, melyet évtizedeken át közéletünkben a Magyar Nemzet képviselt, ezt, bizony, ép ésszel és sajtótörténeti ismeretekkel felvértezett ember fel nem tételezheti. A lapalapító példaértékű szellemisége, műveltsége és írástudása híján aligha tudják majd az olvasók – az előfizetők! – felismerni a pogányul átkeresztelt közlönyben a Pethő Sándor által 1938-ban alapított Magyar Nemzetet!

Kár a gőzért keresztapák!

kövesse a honlapot a Facebookon is:

2019. október 15.

Köntörfalak – köntörfalazás nélkül

Kisiklott sorsok, egymást félreértő emberek tengődnek kis magyar valóságunk köntörfalazással felhúzott falai között: a Köntörfalak című magyar játékfilm október 20-án, vasárnap 23.00 órai kezdettel tekinthető meg az RTL műsorán. Az a nyolcvan perc, amit a forgatókönyvíró-rendező Dyga Zsombor 2008-ban oly’ igen sikeresen összehozott, a mai negyvenesek, ötvenesek életérzését, önértékelési zavarait, erkölcsi összevisszaságát (lehetséges pályatereikkel toldalékolva) jeleníti meg. Az 1974-es évjáratú rendező mozgóképesített kamaradarabjának három hőse van, kik közé, ahogyan ez másokkal és máskor is megesik, hívatlanul állít be a negyedik. E nem várt vendég neve – s ez, bizony, akármilyen bemutatkozási szertartás nélkül is nyilvánvaló – Végzetszerű Elrendelés. A régimódiak általában Vaksorsnak tiulálják őkelmét.

tovább >>

2019. október 8.

Vannak, akik mindent megengedhetnek maguknak?

Vannak, akik mindent megengedhetnek maguknak? Lövöldözhetnek, gyilkolhatnak is? A Gyertek el a névnapomra című magyar játékfilm szerint, amelyet október 13-án, vasárnap tűz délelőtti műsorára a Duna World, látszólagos demokráciákban igen. Mi több – amint az a Karinthy Ferenc írásaira alapozott, időtlenül hatásos Fábri Zoltán-filmből is kikövetkeztethető – voltaképpen kockázatmentesen. Abban a visszás korban, amikor ezt a kétórányi „röntgenképet” a hazai színjátszás közszeretetnek örvendő tagjaival közösen összehozták, egyszer-másszor már próbálkozni lehetett a (részleges) igazmondással is. No, persze, annak is ára volt: Karinthy Ferenc már évekkel korábban közreadta 1956-ot bántó egyoldalúsággal bemutató regényét, a Budapesti őszt. Fábri Zoltánnak meg az utolsó munkája lett a Gyertek el a névnapomra.

tovább >>

2019. október 1.

Amerikai anzix – avagy a korlátok közé szorított szabadság lehetőségei

Október 6-án, az 1849-es – aradi – vértanúk emléknapján a (mozgó)képbe zárt hazátlanság filmje tekinthető meg a Duna Televízió esti műsorán. Bódy Gábor európai visszhangot keltő diplomamunkája, az Amerikai anzix 1975-ben a korlátok közé szorított szabadság lehetőségeit sorakoztatta fel. Azt a világot, amelyikben nincsenek nagyszerű kihívások, jó vagy rossz választások. Csak képtelennél képtelenebb helyzetek. Mannheimben az 1961 óta megrendezett, nemzetközi filmfesztiválon nagydíjjal jutalmazták e kilencvenöt percet. Ennek következtében idehaza sem lehetett elfeledtetni. Idővel, persze, mégis feledtük. Mostanság azonban ideje ismét felfedezni. A szárnya szegett szabadságról ugyanis, figyelemre méltó mozgóképsorokat másutt nemigen láthatunk…

tovább >>

2019. szeptember 24.

És holnap miben reménykedjünk?

Online zaklatásba forduló szerelmi történetként hirdetik azt az új magyar filmet, amely mellbevágó címmel (Remélem legközelebb sikerül meghalnod) fut szeptember 27-én, pénteken este a magyarországi HBO műsorán. Pedig jóval több annál: pontos látlelet a magyar társadalomról. A holnapiról is, nem „csak” a mostaniról! Egyébként e 2018-ban forgatott kilencvenhat perc láttán sok mindent érdemes megjegyezni; mindenekelőtt a film rendezőjének a nevét. Mert a 2003 óta szinte megállás nélkül író, rendező, vágó Schwechtje Mihálytól eddig is sok fontos mozgóképsort láthattunk (volna), s eztán is sokatmondó filmeket várhatunk tőle!

tovább >>

2019. szepember 20.

KAFF-nap az Uránia Filmszínházban

Szeptember 21-én, szombaton Kecskemét Pestre „költözik”: KAFF-nap lesz az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál és a 11. Európai Animációs Játékfilm Fesztivál díjazott műveit tekinthetik meg az érdeklődők, B-től Sz-ig. Azaz: a Lugosi Béla életét megidéző Bela című rövidfilmtől a nagydíjas Szezon utánig. A „nagyoknak” szánt nagyfilmek között – természetesen – a legkisebbeknek címezett kis mesék és televíziós sorozatok is megjelennek: a Hajótöröttek, a Városi legendák, az Ahány király, annyi mese újabb epizódjai, Kippkopp történetkéi, az Egy komisz kislány naplója… Aki csak ideig, óráig időzik az Urániában szombaton, az is megbizonyosodhat róla, mi mindenre képes az animációs film. Ha ismeretterjesztésre szakosodik, akkor is. Ha a mozgóképművészettel szövetkezik, akkor is…

tovább >>