Tudva, tudatlan…

Napról napra, hétről hétre, évről évre rossz emberek végeláthatatlanul hosszú sorát viszi az otthonokba a televízió. Felelősségtudattal megáldott-megvert publicisták hiába ágálnak ellene, sem a bűnügyi história, sem a bunyó s a gyilok nem tűnik el a médiából. Számszerűen sem fogyatkozik; már csak ezért is érdemes közhírré tenni, ha olyan személyiségek – művészek és tudósok, tudós művészek – tűnnek fel köztelevízióink láthatárán, akik az elrontott erkölcsi világrend helyreállításán fáradoznak. A Kossuth-díjas zeneszerző és zenepedagógus, Dubrovay László Kisfaludy András által készített mozgóképes portréját október 30-án, pénteken 17.30 órai kezdettel tűzi műsorára a Duna World; Jelenczki István „Áldom a Teremtőt” című, a régész-történész festőművész László Gyulát bemutató, nagy műve egyelőre – s elvétve – csak moziban látható.

A régész-történész László Gyula elméleteit a festőművész László Gyula segített elfogadtatni s népszerűsíteni – szinte egész életén át „kettős kötésben” munkálkodott

Kisfaludy András Z(z)enei portréja a kísérletező és a felfedező Dubrovay Lászlót állítja a nézők elé. A még az 1970-es években, nyugat-európai tanulmányútjai során az elektronikus zenével életre szóló barátságot kötő komponistát, aki számára sem ifjúi, sem érett éveiben nem volt kétséges – miként a nála harminchárom esztendővel idősebb, az elektronikus zenétől oly’ igen távoli tájakon kalandozó László Gyula számára sem –, hogy „tudva, tudatlan”, édes nemzetét kell szolgálnia. A jövőt mindenek előtt. Ezért azután – amiként Kisfaludy András kamerája előtt arról számot ad – valahányszor rendkívüli képességekkel megáldott, ifjú előadóművészeket vél felfedezni, Dubrovay Lászó olyan zeneművekkel lepi meg őket, amelyek által képességeiket országnak, világnak felmutathatják.

Október 30-án a Duna World késődélutáni műsorán például „közvetlen közelről” lesz látható s hallható, hogy az 1979-es születésű, immár nemzetközi hírű, rangú hegedűművészt, Baráti Kristófot miként ajándékozta (s izzasztotta) meg hegedűversenyével, amelynek bemutatóján a hazai művészi élet színe-virága megjelent. Jókai Anna is, aki íróhoz méltó érzékenységgel, és mégis közérthetően fogalmazta meg a zeneszerző Dubrovay László munkásságának lényegét: a zeneszerző is, a pedagógus is a korunkra elrontott harmónia helyreállítására törekszik, mondta.

Jelenczki István, akinek József Attila, Babits Mihály és Kass János máig leghatásosabb mozgóképes portréját is köszönhetjük, legújabb, „Áldom a Teremtőt” című művében László Gyula műfajilag is szerteágazó, következtetéseivel is átütő erejű életművét mutatja be. Természetesen a tőle megszokott stílusban: fenséges természeti képekbe keretezve az alkotó embert, aki hosszú s küzdelmes élete során voltaképpen semmi másra nem törekedett, csak, hogy „édes nemzetét szolgálhassa”. A szegények régésze akart lenni.

Hogy e posztumusz portré támadhatatlanul hiteles lehessen, főként a „modellt” beszéltette, s idézte a rendező. Ezenközben az 1910 és 1998 közt élt tudós művészről forgatott filmeket is felhasználta. Koltay Gábor munkáját is, a Magyar Televízió alkalmi felvételei mellett.

A kétrészes összeállítás fundamentumát azonban Jelenczki István László Gyula könyv alakban közreadott gondolataiból erősítette meg. Nem volt nehéz dolga. A még Erdélyben, az egyetemi tanár László Gyula által közreadott kötetek – A honfoglaló magyarok művészete, A honfoglaló magyar nép élete –, de a negyed-, vagy fél századdal később, Budapesten megjelentetett művek is – Hunor és Magyar nyomában, A népvándorláskor művészete, 50 rajz a honfoglalókról, A Szent László-legenda középkori falképei… – látványvilágukkal is megfogják a nézőt, nem „csak” tudományos okfejtéseikkel. Jelenczki István filmje láttán – többek között – a kettős honfoglalás elméletéről is kedvére töprenghet az ember. (Csakugyan éltek Árpád népe előtt két évszázaddal a Kárpát-medencében magyarok, akiknek a jelenlétét László Gyula az onogur elnevezéssel, valamint a griffes-indás régészeti leletanyaggal akarta igazolni?) De Lehel kürtjének és Szent István kardjának a valóságos képéről is…

Ami pedig a nyolcszáznál is több László Gyula-publikáció és mintegy féltucatnyi mozgóképes nyilatkozat alapján, megfontoltan összeállított „szemelvénygyűjteményből” netalántán hiányzott volna, azt a tudós-művész László Gyula fia, az építész László Zoltán személyes emlékei és családi archívuma segítségével igyekezett pótolni. Így kerültek be például e páratlanul érdekes és fontos összeállításba László Gyulának az 1956-os forradalomról magánlevélben is megvallott érzelmei: „ilyen tiszta erkölccsel vívott harcra csak jellemes és művelt nemzet képes. Soha ilyen erővel és büszkeséggel nem éreztem még annak tisztességét, hogy magyar vagyok…”

És mindez „csupán” az „Áldom a Teremtőt” című portré-dokumentumfilm ismeretterjesztő hozadéka, melynél semmivel sem kisebb értékű az az erkölcsi „nyereség”, amelyhez e produkció megtekintése révén juthatunk. László Gyula ugyanis nem csak arról gondoskodott, hogy őseiről minél több bizonyosságot gyűjthessen be „édes nemzete”, de arról is, hogy a szegénység, a mellőzöttség elviselésében való jártasságát bárki megtanulhassa tőle. Nagy tudomány ez is, amelynek mi, XXI. századi honfoglalók ugyancsak híjával vagyunk! Főiskoláinkon, egyetemeinken ma sem tanítják, a Jelenczki-féle mozgóképes stúdiumon azonban – hellyel-közzel – ez is elsajátítható. Amikor például, azt látjuk-halljuk, hogy László Gyula a szegénység adományait sorolja. Azt a „csomó emberi szépséget”, amit a nincstelenség hoz ki belőlünk. Vagy, amikor barátaiként emlegeti azokat a pályatársait, hivatali s közéleti feljebbvalóit, akik nem csak a tudományos előmenetelét gáncsolták, ahol, és ahogyan csak tudták, de családja létbizonytalanságáról is készségesen gondoskodtak… Aztán erős hittel, lankadatlan szorgalommal minden vészen túljutott a családfő is, a régész is, az új utakon járó őstörténész is. Jelenczki István filmje László Gyulának nem csak a tudományos munkásságát, az erkölcsi helytállását is igazolja. Semmivel sem kisebb értéke ez a filmnek, mint ismeretterjesztő missziója: reménykedőbbek leszünk általa.

2015. október 27.

vissza >>