Levél a Mikulásnak, az angyaloknak,
szülőknek, nagyszülőknek is

Éjt nappallá téve írjuk a leveleket, és nem is csak a Mikulás bácsinak, de már az angyaloknak is. Középső unokámnak szinte percenként változnak az ötletei (bocsánat: a kérései). Ami minden küldeményünkben a fő helyen szerepel: És kérek szépen egy járgányt a Mélytengeri mentőcsapatból, kapitánnyal! Aki egyszer is a gyermek mellé telepedett, hogy az M2 jóvoltából Magyarországon is népszerű ír-brit animációs produkció negyvenvalahány epizódjából legalább egyet a kisfiúval közös élményként éljen át, tudni fogja, hogy a mesés oceanográfiai ismeretterjesztés rajongó híve nem a levegőben beszél, a 3D-s mentőcsapat valamennyi tagjának külön járgánya van, a legmenőbb természetesen a kapitányé, mely tizenötezer forintért idehaza is megvásárolható.

Tizedannyiért is megvásárolhatók azok a leleményes gyermekfoglalkoztatók, amelyekkel játszva tanulhatnak a gyermekek, nem úgy, mint a költséges, tévé-függő portékákból, amelyeket rendszerint csak csodálni s félteni lehet

Nem könnyű megjósolni, mit kezd majd vele, akinek meghozza a Mikulás, vagy a jóságos angyalok valamelyike az – amúgy tévesen lejárgányozott – mélytengeri búvárhajót. Nézegeti? Vagy vízre száll vele? S ha igen, hol? A fürdőkádban? A családi úszómedencében? Igazi tengerpartokon, hová a tehetős famíliák „betlehemezni” évről évre visszatérnek? (Egyébként az Akadémiai Kiadó Magyar szlengszótára szerint járgánynak az autót szokás nevezni, a vízi járműveknek nemigen van alvilági elnevezése mifelénk. Még hajó szavunkat is hatalmas autók megjelölésére használják – a felnőttek. De nem a gyerekek.)

Mint a vadonatúj televíziós műsorokra építő játékgyártás és –kereskedelem általában, az eredetileg The Octonauts címen útjára indított sorozatnak a hullámain navigáló konstruktőrök is csupán egy valamiről feledkeztek meg, hogy termékükkel játszani is lehessen, ne csak csodálni, óvni, más nagymenő cuccokhoz hasonlítgatni. Játék közben pedig, ügyesedhessen, okosodhasson is a büszke tulajdonos… Örvendezzen is, lehetőleg családi, vagy baráti körben, és még véletlenül sem egymagában…

Felnőtt is, gyermek is eltéved abban a rengetegben, ahová az esztendő utolsó havában a kereskedelem a televíziós reklám hatásos közreműködésével becsalogatja. Sem az egyik, sem a másik korosztály nem hibáztatható emiatt, természetes, hogy a felnövekvő arra vágyik, amit a televízió – a gyermekek televíziója! – futtat előtte; s az is, ha a szülő, nagyszülő azt hiszi, a legjobbat nyújtja utódjának, amikor jeles napokon a televíziós „felhozatalból” választ ajándékokat. Thomast és barátait, 9.999 forintért (most akciósan!), Chuggingtont, 12.700-ért, Barnacles kapitány búvárhajóját a Mélytengeri mentőcsapatból 15.000-ért…

Miközben tizedannyiért hasznosabb játékok is kaphatók, feltéve, persze, hogy tudomást szerzünk róluk… Ezúttal két kiadóra, illetve forgalmazóra szeretném felhívni kedves olvasóim figyelmét. Mindegyikre szinte a véletlennek köszönhetően, Mikulás és angyalváró körútjaim során akadtam rá, s egyikben sem csalódtam. A Fröhlich és Társai Kft. a matricás albumaival (Az óceán, Esőerdő, Északi sark, Afrika…) és a Kicsik, nagyok tudástára című sorozatával (annak is A repülőtéren című kiadványával) fogott meg. A Napraforgó Könyvkiadó – a spanyol Susaeta magyarországi leányvállalata – térbeli és mágneses mesekönyveivel, társasjátékaival, képes atlaszaival, kifestőivel… Húzz fel… és játssz! című sorozatára igyekeztem a Mikulás figyelmét is felhívni! Versenypályákkal „dúsított” mesekönyveivel pedig már a legkisebb unokám születésnapjára készülök.

(Amúgy, persze, Darragh O’Connell sorozatát, a Mélytengeri mentőcsapatot is szívesen nézem, ismeretterjesztő akcióját értékelem is. Ahogyan a talányos kinézetű főszereplők – akikről csak becsületszóra lehet elhinni, hogy az egyik tacskó, a másik tengeri vidra, a harmadik jegesmedve… – a kisgyermekek figyelmét kellőképpen megragadva, a mélytengeri élőlényeket – például a citromcápát, a remeterákot, az óriás tintahalat, a csattogós garnélát – hitelesen bemutatják, elismerést érdemel. No, persze, közel sem akkorát, mint műfajbeli elődje, a mi Vízipók sorozatunk…)

2015. december 5.

vissza >>