Hidegben szebben virágzik a szeretet?

Meglehet, az elkövetkező napokban régi vágyam teljesül: a jó diadaláról és a szeretet mindenhatóságáról szóló műsorokkal hangolják rá nézőiket a karácsonyi ünnepekre a televíziós társaságok. A Mark Helprin kultuszregénye alapján forgatott Téli mesét december 16-án 18.00 órakor, 17-én 7.45-kor vetíti a magyarországi HBO.

A mesésen megható játékfilmhez az 1895-ös, 1916-os és 2014-es Amerikai Egyesült Államok városképei szolgáltatják a díszletet

Az 1980-as évek derekán megjelent regény – amely leginkább Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című, grandiózus művének a műfaji kisöccseként kezelhető – szerzője, Mark Helprin szerint „a könyvek lerombolják és újjáépítik az ember lelkét, és végezetül akkorát rúgnak az olvasón, mint egy ló”. Mindebből a világszerte – Magyarországon 1989 óta – meglepően népszerű irodalmi alkotás filmváltozatában csak a ló érzékelhető. A hófehér, szárnyas paripa, mely mindig a legjobbkor érkezik, hogy a történet pozitív hőseit, a Colin Farrel által megszemélyesített, nemes lelkű betörőt és halálos beteg szerelmét (akit Jessica Brown Findlay alakítása révén ismerhet meg a néző) minden lehetséges rossz elől elmenekítse. Mindeközben a lelkünket nem rombolja le, inkább csak finomítja a rettenetes akadályokon is, idősíkokon és emlékképeken is általugrató pegazus, „aki”, mint tudjuk, az ihlet, a szeretet csiholta tűz és alkotóerő jelképe is. Bizakodóbbá s jobbá varázsol bennünket.

Hinni kezdjük, hogy a nemes érzelmek parancsszavára a rossz ember is megváltozhat. Hogy szenvedéseiért előbb-utóbb mindenkit kárpótol az élet, a kérdés csak az, hogy milyen formában és mikor.

Az újságíróból íróvá lett Mark Helprin gondolatgazdag Téli meséjét nem könnyű filmre venni. (Ahogyan Proust művének mozgóképesítése is reménytelen vállalkozás.) A legmerészebb hollywoodi nagymenők is visszariadtak tőle, míg végül – vagy harminc esztendővel a könyv megjelenése után – a forgatókönyvíróként és producerként, de nem rendezőként ünnepelt Akiva Goldsman vállalkozott e nagy feladatra. Az óta is bírálják emiatt.

Elsőként az eredeti mű rajongói. Nyáltenger, mondják a munkájáról. Minden következetességet nélkülöző, mozgóképes ugra-bugra. Nem veszik figyelembe, hogy egy csodás fordulatokban bővelkedő, érzelmes mese, mely a (Russel Crowe által megszemélyesített) ős-gonosz és az esendő jóság harcát mutatja be, nem is lehetne más, csak mesésen következetlen, érzelmesen és valószerűtlenül varázslatos.

Az írországi bevándorlók, akiket Amerika partjairól küldenek vissza a nincstelenségbe, gyermeküket, picinyke hajóba téve, a tenger hullámaira s a nagy ország gondjaira bízzák. A tenger is, a nagy ország is azt teszi, ami tőle telik: a hullámok a legelvetemültebb kikötői bűnözők kezei közé sodorják a csecsemőt. Nem az önzetlen jóság vezérli őket, amikor a kisfiút az érdesen emberséges fickók kihalásszák, hanem a számítás: az apátlan-anyátlan árvából olyan egyéniséget faraghatnak, amilyet akarnak. És Peterből híresen jó, nevelőit is lepipáló, mi több, meg is szégyenítő betörő válik. Olyan fiatalember, akinek eredeti gondolatai vannak, és, aki – tán éppen emiatt – önállósulni szeretne a szakmájában. Amikor legfrissebb vállalkozása során egy kedves és gyönyörű – s amúgy rettentően gazdag – lánnyal találkozik, senki és semmi sem tudja megállítani, a maga (egyenes!) útját kezdi járni. S ez abban a világban, ahol élnie adatott, megbocsáthatatlan bűnnek számít…

E mesésen megható történethez az 1895-ös, 1916-os és a 2014-es Amerikai Egyesült Államok városképei szolgáltatják a díszletet. Jégvirággal, hóval, az egyes korszakoktól függetlenül is dermesztően szép téli világgal. A Téli mese kitalálója, Mark Helprin szerint ugyanis „hidegben szebben virágzik a szerelem és a becsvágy”.

Hogy a nagyravágyással mi a helyzet, nem tudom. De azt igen, hogy decemberben, a sötétséget – mindenfajta homályt, butaságot, gonoszságot és reménytelenséget – eloszlató F(f)ény születésére várva, csakugyan szebben virágzik a szeretet. Talán a szerelem is. Ezért is jó választás karácsonyi műsor-előzetesként a Téli mese című 117 percet bemutatni.

2015. december 15.

vissza >>