Ha Petőfi látná…

Nem magamtól jutott eszembe, a közmédiát kritikus szemmel figyelő fiataloktól hallottam: meg kéne saccolni, a nyögvenyelősen összeállított március 15-i ünnepi műsorból Petőfi Sándor vajon minek örvendene? A Kossuth Lajost és udvartartását bemutató programoknak aligha, a 80 huszár című történelmi játékfilmnek – talán.  A hajnalok hajnalán műsorra tűzött animációs filmnek, a Fehérlófiának – emberi fogyasztásra alkalmas adásidőben – esetleg. A szülőföldjét bemutató természetfilmet, a Mosonyi Szabolcs által forgatott és még a nagyvárosi nagy- és kismenők által is díjazott Vad Kunságot azonban a mi Sándorunk bizonyára lelkesen fogadná. Ha az égi mezőkről körbetekintve megpillanthatná, végig is nézné…

A Kunság az egyik legrégebbi tájegységünk, amely viszonylag változatlanul vészelte át az évszázadok különböző fordulatait. Egyes tanulmányok szerint, ha nem vigyázunk, egyike lesz Európa félsivatagi tájainak

A költő 193. születésnapja környékén, 2016. január 2-án, álmos délutáni órán a Duna Televízió be is mutatta A Puszta rejtett élete alcímet viselő ötvenkét percet. A világ legjobb természetfilmeseinek a műveihez mérhető produkciót azonban nem ez a voltaképpen előkészítetlen, félhomályban megtartott premier tette országos beszédtémává. Hanem az, hogy külföldön is érdeklődnek iránta.

Rendezőjének, Mosonyi Szabolcsnak az ezt megelőző „vadja”, a Vad Szigetköz című természetfilmje amelyről a múlt évben honlapomon is számot adtam, olasz, francia és német nézők körében is szép sikert aratott. A hírek szerint a Vad Kunságra e nációkon kívül már a csehek köztelevíziója is „lecsapott”. Jó fogás a Vad Kunság mindenkinek, olyan természetfilm, amelyet gyermek és felnőtt, sőt, az egész család odaadó figyelemmel nézhet. Remekül szórakozik az ember ezen 52 perc alatt, miközben természetrajzi ismeretei is szépen gyarapodnak. Megtudja például, hogy a film „főszereplői”, az aranysakálok milyen példás családi életet élnek. (Az emlősök osztályának a ragadozók rendjébe, ezen belül a kutyafélék családjában tartozó faj hím és nőstény egyedei januárban, februárban párosodnak, méghozzá olyan eltökéltséggel, hogy ettől fogva életre szólóan összetartanak, kölykeik felnevelésében az aranysakál-apa is komoly szerepet vállal…) Hogy a kunsági sós tavak forgalma – a költőző madaraknak köszönhetően – a legnagyobb repülőterekével vetekszik. Hogy a Tisza virágzása melyik színes rovar násztánca (Mosonyi Szabolcsnak egyébként egy alkalommal a Duna virágzását is sikerült filmre vennie!), s hogy a túzok, Magyarország hivatalos madara milyen fenséges mozdulatokkal és kihívó hangokkal hódítja meg a párját…

És láthatunk varjakat, amint sasokkal incselkednek, üregi nyulakat, amint a párjukat püfölik, hódokat, amint az éhhaláltól épp hogy megmenekülnek… Éjszakai portyázásra induló aranysakál szülőket is… (Mint utólag megtudom, Mosonyi Szabolcs, aki nem csak rendezője, de operatőre is a filmjeinek, „fekete infrával” vette fel ezeket a jeleneteket…)

A természetfilmesnek a szerencse is a kezére játszott, de kitűnő szakértője, Horváth Zoltán is igen sokat tett azért, hogy a Vad Kunság párját ritkítóan érdekes ismeretterjesztő film lehessen. (Ő segített a rendezőnek az aranysakál-kotorékokat megtalálni, s a legalkalmasabb helyszíneket kiválasztani, ő ellenőrizte a fák odvába s más, a néző számára hihetetlenül kockázatosnak tűnő helyekre kihelyezett vadkamerákat, és, alighanem azt is ő jelezte, hajnaltól késő estig, vagy másnap reggelig, les-sátrakban kuksolva, hol és mikor érdemes a természet ritka nagy pillanatait kivárni…)

A Vad Kunságot 130 napon át forgatták, a kész mű tizenkét millió forintba került.  Világra jöttét a Médiatanács, a Kollányi Ágoston pályázat keretei közt kilencmillió forinttal támogatta.

Ismereteim szerint Mosonyi Szabolcs rendezése pillanatnyilag az egyetlen olyan új mozgóképes alkotás, amely kis hazánk szépségét, természeti gazdagságát és jó hírét világszínvonalon hirdeti. Örvendjünk hát, hogy „annyi balszerencse közt” olykor-olykor ilyen jeles művek is világrajönnek. És annak is, hogy a „vad” Magyarországot töviről hegyire bemutatni szándékozó Mosonyi Szabolcs már a következő „vad” nyomában jár. Vad Balaton címmel futó produkciójáról reményeim szerint egy esztendő múlva tudósíthatom honlapom olvasóit.

2016. március 15.

vissza >>