Nemzedékek nagymamája –

Bálint Ágnes

Június 18-án, szombaton délelőtt 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia székházában (1051 Budapest, Széchenyi tér 9.) ez évben második alkalommal adják át a polgárok javaslatai alapján odaítélt Magyar Örökség díjakat. A kitüntetettek: a Misztrál együttes, Domonkos Béla szobrászművész, Szvetnik Joachim ötvösművész és restaurátor, Gárdonyi Zoltán zenepedagógus és Gárdonyi Zsolt orgonaművész, Jánosi Antal televíziós szerkesztő-rendező, Ritoók Zsigmond ókortudós, valamint Bálint Ágnes meseíró, szinte megszámlálhatatlan televíziós gyermekműsor életre szólítója.

Bálint Ágnes vecsési lakhelye, amely több mint hat évtizeden át volt az írónő családi otthona, ma emlékház. Látogatóit a Bálint Ágnes által híressé tett mesehősök várják: a bejáratnál Frakk, a macskák réme

Világéletében meseíró szeretett volna lenni. Lett is: mindössze tizennégy esztendős volt, amikor legelső meseregényét folytatásokban közölni kezdte a Magyar Úriasszonyok lapja.

A televízió jóval később tűnt föl a láthatárán. Ám – két leánygyermek édesanyjaként – találkozásuk első pillanatától kezdve tudta, mit lehet, mit érdemes, mit kell kezdeni vele. Mindenekelőtt a felnövekvőket kell mulattatni és oktatni, szórakoztatva tanítani s nevelni általa Bálint Ágnes, aki 1958-tól nyugdíjazásáig, 1986-ig volt a Magyar Televízió (MTV) munkatársa, egész életén át ezt tartotta. Bábjátékokhoz, az MTV által megrendelt rajzfilmsorozatokhoz írt forgatókönyveket, de azt is kiharcolta, hogy bármi történjék is a világban, elhagyhatatlan napi műsor legyen az Esti mese. A Tévémacit is Bálint Ágnesnek köszönhetik a gyerekek, csakúgy, mint Mazsolát, Frakkot, az írásai alapján Palásthy György által rendezett mozifilmeket (például a kicsik és nagyok által a mai napig kedvelt Szeleburdi családot).

És a legelső, 6-14 éveseknek szánt, rendszeresen jelentkező környezetvédelmi műsort is Bálint Ágnes találta (s „verekedte”) ki! Az általa elindított Kuckó emléke ma is elevenen él az immár nagypapa-nagymama korú környezetvédőkben.

Dramaturgként ott segédkezett az olyan méltán világhírű magyar rajzfilmsorozatok elkészítésénél, mint a Vízipók, csodapók, sőt – bármily’ ritkán került is szóba – 1977 és 1984 közt a Magyar népmeséknél is. És Bálint Ágnes „beszéltette” a Csukás István által kitalált Mirr-Murrt, a kandúrt meg a Kiscsacsit, és Pom Pomot is, akiről ugyebár senki nem tudja biztosan, hogy kicsoda, „mert hol ilyen, hol olyan”. A rajzfilmes Vuk is magán viseli Bálint Ágnes keze nyomát, A kockásfülű nyúl szintúgy.

Amikor a Magyar Televízió nem tudott elég sok munkát adni neki, Bálint Ágnes éjt nappallá téve fordított. Babar történeteit, de Garfieldéit is, végeláthatatlan sorban. Mint egy jóságos és tevékeny nagymama, azt tette az unokái asztalára, ami kedvükre való s a hasznukra válik. És az „unokák”, kortól, nemtől, családi viszonyaiktól és iskolai végzettségüktől függetlenül, hálásak Bálint Ágnesnek, hogy jóltartotta őket, sőt az ő unokáikat, dédunokáikat ma is jóltartja.

„Jó” magyar szokás szerint csak a „szakma” hagyja figyelmen kívül Bálint Ágnes hagyatékát, meseírói s televíziós örökségét. Utódai a közszolgálati televízióban az úgynevezett modernizmus apostolai. Elavult – mondják a mozgóképesített Mazsola történeteire. – Lassú is felpörgetett világunk gyermekei számára!

Mindeközben egyre több helyről hallani – s személyesen is azt tapasztalom – hogy éppen a felajzott három-hatévesek kedvence a DVD-s Mazsola. Magukat vélik felismerni benne, még inkább a saját élethelyzeteiket, amelyeknek a mesebeli tökháztól voltaképpen nem is nagyon különböző otthonuk a színtere.

Aki nem teljesen vak vagy elfogult, és őszinte gyermekek közvetlen közelében zajlik az élete, könnyen-gyorsan felismerheti a meseíró, televíziós szerkesztő-dramaturg Bálint Ágnes legfőbb érdemét: oly’ korban igyekezett a hagyományos polgári erkölcs értékrendjét a kiskorúak körében népszerűsíteni – és éppen az állampárt szócsöveként működő Magyar Televízió közvetítésével – amikor hivatalosan ennek az elfeledtetése, a megtagadása volt kötelező. Bálint Ágnes a család összetartó erejéről, a testvéri szeretetről, a segítőkészségről, az őszinte szó súlyáról példálózott akkor is, amikor a családi életnél fontosabb volt a mozgalmi élet, a testvéri szeretetnél az elvtársiasság, a segítőkészségnél a Kaparj, kurta, neked is lesz! életfilozófiája, az őszinte szónál a kertelés, a verbális taktikázás.

Hogy Bálint Ágnes életműve – a XXI. század polgárainak a szorgalmazására – Magyar Örökség, ennek a kitartó, bátor és következetesen végigvitt írói, szerkesztői programnak köszönhető. Se többnek, se kevesebbnek.

2016. június 18.

vissza >>