Harley és a Davidson fiúk –
meg a Harley-Davidsonnal a Földet körül motorozó magyarok

Négy jó cimbora, Bill Harley és a Davidson-testvérek, Arthur, Walter, William – Milwaukee városában, az otthonuk mögötti fészerben – olyan járművet állított össze a XX. század első éveiben, amelyből rövid időn belül igen-igen népszerű motorbicikli lett. A voltaképpen 113 éve verhetetlen Harley-Davidsonról a hazánkban váltig népszerű ismeretterjesztő adó, a Discovery Channel olyan televíziós sorozatot készíttetett, amelyben a nevezetes jármű világra jöttének a történetét egyre kedveltebb ifjú filmszínészek jelenítik meg. Annak viszont, akit a magyar nyelvű Discovery Channel műsorán szeptember 18-tól, vasárnaponként 21.00 órai kezdettel vetített epizódok magyar vonatkozásai is foglalkoztatják, egy 1937-ben megjelent, izgalmas útikönyvben kell keresgélnie…

A Harley-Davidson történetét négy nagyjából egy korú fiatalember indította el: William S. Harley, akit a Discovery Channel által megrendelt televíziós sorozatban a Trónok harcából ismert Robert Aramayo jelenít meg, Arthur Davidson, akit az amerikai családi filmek csintalan hőse, Bug Hall alakít, valamint Walter Davidson, akit az a Michiel Huisman személyesít meg, aki a magyarországi HBO műsorán is gyakran feltűnik mostanában, többek között a Vadon című filmben. A negyedik fiú, William A. Davidson, aki az 1907-ben hivatalosan is bejegyzett cég műszaki igazgatója volt – a műsor-előzetesek alapján úgy tűnik – kimaradt a sorozatból

A legjobbkor érkezik hozzánk ez a Harley és a Davidson fiúk címen futó sorozat, amelyet nem sokkal az amerikai bemutató után tűz műsorára az itteni Discovery Channel. Akkor, amikor éppen kezdjük feledni, hogy mi az a vasakarat, az újító merészség, a nehéz időkben megfelelően alkalmazott innováció, azaz az ésszerű s eredményes fejlődési folyamat.

A négy fiatalember, akik egy körülbelül 13 négyzetméteres sufniban láttak munkához, tudták mindezt, sőt a megfelelő időben és a kellő lendülettel alkalmazták is. Szorgoskodásukat – a maguk módján – családtagjaik is segítették; az első eladásra szánt motorok színezéséről például a Davidson fivérek nénikéje, bizonyos aunty Janet fekete és arany csíkokkal gondoskodott.

Hogy a „márka” ismertté váljon, nagy merészen egy chicagói motorversenyre is benevezett az egyre híresebb baráti kompánia, és a 15 mérföldes versenyt meg is nyerték. A sikeren felbuzdulva saját céget alapítottak, és terveikhez méltó gyárépületet építtettek. Katalógusukban pedig – mert nemsokára arról is gondoskodtak – Csendes Szürke Társnak nevezett új modelljüket reklámozták…

Bár erről a Harley-Davidson cég indulását bemutató televíziós sorozatból aligha értesülünk, érdemes megjegyeznünk, hogy tizenhét év múltán a világ legnagyobb gyártójának számított a négy milwaukee-i fiatalember által alapított és közel negyven éven át általuk is működtetett nagyüzem. (A cég elnöke Walter Davidson volt, értékesítési igazgatója Arthur Davidson, a főmérnök és a kincstárnok William S. Harley, egy személyben…) Motorjaikat 67 országban forgalmazták, az erre alkalmas modelleket az Államokban több helyen a rendőrség is szolgálatába állította. Az I. világháborúban a katonaság is; ez idő tájt vagy húszezer járművet gyártottak a Harley-ről és a Davidsonokról elnevezett üzemben a hadsereg számára. (A II. világháborúban, az 1941-es, Pearl Harbor elleni támadást követően a cég teljes termelése a szövetséges haderőket szolgálta.)

A névadó-alapítók távoztával is jó kezekbe került (vagy maradt?) az akkor már méltán világhírű vállalat. (Az első elnök, Walter Davidson 1942-ben hunyt el, a másik névadó, a főkonstruktőr-főmérnök Harley 1943-ban. Az értékesítési igazgatóként tevékenykedő Arthur Davidson 1950-ben autóbaleset áldozata lett.)

Versenytársaikat, így, vagy úgy, előbb, vagy utóbb, de mindig helybenhagyták; legnagyobb riválisuk például, az Indian, a Harley-Davidson cég 50. születésnapján vonult ki a piacról. A „Hondás” japánokkal folytatott versenyből fanatikus rajongóikból verbuvált, világméretű motoros klubjuknak köszönhetően kerültek ki győztesen Harley-Davidsonék…

Századik születésnapján, 2003-ban töretlen hírnévvel és több mint 290000 motorkerékpár eladásával büszkélkedhetett a Harley-Davidson cég. (Közülük 199-et kis hazánkban vásároltak meg.)

Érdekes módon legeslegújabb-kori eredményeik árnyékában is „nagy dobásként” jegyzik az 1920-as évek végén, a 30-as évtized kezdetén konstruált háromkerekű motornak, a Model G Servi-Carnak a karrierjét. Négy és fél évtizeden át a legnépszerűbb szállítóeszköznek és rendőrségi járműnek tartották ezt a típust az Egyesült Államokban. Olyan sorozatgyártásra alkalmas terméknek, amely a nagy gazdasági világválság idején a cég gondjait is enyhíteni tudta.

Hogy volt-e valami köze ennek a konstrukciónak ahhoz a Harley-Davidsonhoz, amellyel két magyar fiatalember, Sulkowsky Zoltán és Bartha Gyula 1928-tól nyolc éven át körülmotorozta a Földet, nem tudom. De azt igen, hogy az öt világrészen, 68 országon keresztül vezető, százhetvenezer kilométeres útjuk nem „csak” a magyar névnek és virtusnak, de a Harley-Davidson márkának is komoly elismerést hozott.

A kéthengeres amerikai motorkerékpárral – Harley-Davidsonnal! – útnak induló magyar fiúk eleinte egy ”kis magyar festőművésznőt, Mimmyt” is útitársuknak fogadtak. Föld körüli útjuk nagyobb részét azonban nélküle tették meg, az Afrikában megbetegedett lányt visszahozták Budapestre

Hazatérvén, Sulkowsky Zoltán Motorral a Föld körül című könyvében adta közre hosszú és küzdelmes vállalkozásuk történetét. Kitűnően megírt útirajzához 127 fényképfelvételt és 14 térképet is társított, újságalbumukba pedig a róluk megjelent, ezernél is több cikket gyűjtötte össze. De közreadta azon dicsérő sorokat és aláírásokat is, amelyekkel – menet közben – híres emberek ajándékozták meg a rendkívüli teljesítményre kész magyarokat. Herbert Hoovernek, az Egyesült Államok 31. elnökének és Oszacsi Hamagucsinak, Japán 27. miniszterelnökének a kézjegyét is megtaláljuk e megfilmesítésre érdemes kiadványban.

Amelynek az előszavát a szintén világjáró orientalista, Sulkowsky beszámolójának a publikálása idején a Földgömb című lap szerkesztője, Baktay Ervin írta. A messzeségeket is, a távlatokat is átlátva, okosan. Sulkowsky Zoltán könyvével a kezünkben, állította Baktay, „elkerülhetetlenül ráeszmélünk, hogy ez a Föld valóban mindnyájunk közös hazája, amelynek széles határaira igazán egyetemesen ráillik a Szózat, hogy itt élnünk, halnunk kell”.

Alighanem a Discovery Channel szeptember 18-án induló, új sorozata láttán is valami hasonlónak ébredünk a tudatára.

2016. szeptember 13.

vissza >>