Justh Zsigmond emlékezete

Dandy, Krisztus-fejjel

Vékony csontú, halovány bőrű, törékeny jelenség, szakállas, szőke Krisztus-fejjel, megbabonázottan vonja maga után a tekinteteket, különösen a nőkét – írta róla Halász Gábor a Nyugatban mintegy fél évszázaddal a halála után. Márai Sándor pár évvel később, a Pesti Hírlap hasábjain a dandyt örökítette meg, aki „éles szemmel látja korát és nemzedékét; középosztály nincs, a szó nyugati értelmében, az arisztokrácia fáradt, a nemzeti megújhodás csak a nép mély rétegeiben találja meg az új erőket”. Justh Zsigmond, a világlátott író és irodalomszervező, régi, tehetős család sarja, Czóbel Minkával 1890-ben ismerkedett meg.

Czóbel Minka (Anarcspuszta, 1855 – Anarcspuszta, 1947)

Justh Zsigmond (Puszta-Szentetornya,1863 – Cannes, 1894)

Olvasta a költőnő verseit, és az írás folytatására bíztatta. A legjobb orosz és francia irodalmi művekkel látta el. Sokak szerint Justh Zsigmond és Czóbel Minka találkozásának, hirtelen támadt szellemi rokonszenvüknek a következménye (eredménye?), hogy a hölgy olyan költeményekkel jelentkezett, amelyek az 1890-es évek végén is újdonságszámba mentek – Ady Endre fellépése előtt. Még többen pedig azt feltételezik, hogy Czóbel Minka költészetének elhalványulása a jó barát elvesztésével, Justh Zsigmond korai halálával magyarázható.

A Rudolf trónörökös által kezdeményezett és Jókai Mór felügyeletével szerkesztett, Benczúr Gyula, Munkácsy Mihály, Zichy Mihály, Feszty Árpád által illusztrált, 21 kötetes könyvsorozatnak, az Osztrák-Magyar Monarchiának a hasonmáskiadását – becses ajándékként – nemrég kapta meg a Justh Zsigmond nevét viselő orosházi városi könyvtár, ahol egyébként az 1887-ben elkezdett, eredeti könyvfolyam is megtalálható

Szülőföldjén Justh Zsigmond emlékét ma az orosházi városi könyvtár őrzi a leghívebben. És nem is csak amiatt, hogy Pusztaszentetornya, a tehetséges fiatalember szülőfaluja 1946 óta közigazgatásilag a Békés megyei városhoz tartozik, hanem, mert – miként az 1999-ben az ötvenedik születésnapját ünneplő bibliotéka elnevezése alkalmából is elhangzott, Justh Zsigmond volt az, aki észrevette, „e tájnak nem a természeti kincsei, hanem az itt élők munkálkodása adja meg az igazi értékét”. Csányiné Kádár Tünde tájékoztatása szerint a vidék nevezetes szülöttének a műveit helytörténeti gyűjteményükben őrzik, és a könyvtár igyekszik minden Justh Zsigmonddal kapcsolatos kiadványhoz hozzájutni. 2001 óta szavalóversenyt rendeznek névadójuk tiszteletére; 2013-ban százötvenedik születésnapjára felolvasóesttel, irodalmi összejövetellel emlékeztek.

A fiatalember nevét, akinek Taine, az ifjabb Dumas, Munkácsy, Jászai Mari, Bródy Sándor, a Batthyány, Teleki, Zichy család számos tagja is a barátja volt, és aki azt tervezte, hogy 14-16 kötetben fogalmazza meg „regényes tapasztalatait korának magyar életéről”, az orosházi városi könyvtáron kívül egy dél-alföldi vasúti megálló is őrzi: Justhmajor Gádoros és Szentetornya közt található.

2014. december 3.

vissza >>