Kuklay Antal Magyar Örökség díja

Isten népének szolgája

Ma, 2014. december 13-án, szombaton délelőtt 11 órakor Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székházának dísztermében – ez évben negyedik alkalommal – adják át a polgárok javaslatai alapján odaítélt Magyar Örökség díjakat. A kitüntettek: Pál István Szalonna és bandája, az alsóőri és felsőőri színjátszók hagyomány- és anyanyelvőrző tevékenysége, a Százados úti művésztelep, a zeneszerző Szíjjártó Jenőnek a felvidéki magyarság kultúrájáért végzett tevékenysége, Pósa Lajos és az általa alapított Az én újságom című gyermeklap, a Magyar Tüdőgondozó Hálózat, valamint Kuklay Antalnak a cigányság felemelkedéséért végzett példaértékű munkássága.

Kuklay Antal 1973-tól volt Köröm község plébánosa

Igazából egész mostani életemet a börtönnek köszönhetem – mondta az őt szolgálati helyén, a körömi plébánián 2004 nyarán meglátogató és egy héten át faggató Zsille Gábornak Kuklay Antal. A 72 esztendős interjúalany és a 32 esztendős költő-műfordító-riporter párbeszédéből, valamint a leggyakrabban idézett Kuklay-írások szemelvényeiből összeállított könyv, az Új Ember Kiadó 2005-ös kiadványa olvastán, persze, nyilvánvaló, hogy a mai napon Magyar Örökség díjjal jutalmazott Kuklay Antal páratlanul tevékeny életét minden más is segítette. A szülői ház, kántortanító édesapja, akit ifjabb kollégái – mert pontosan tudta, hogy „a tudás megalapozása, s ezáltal egész jövendő szellemi életünk megalapozása a második osztályban dől el” – a legkiválóbb pedagógusként emlegettek… De a sárospataki református gimnáziumban töltött tanulóéveknek is sokat köszönhetett, hol a tantárgyak között a néprajz is szerepelt, és volt olyan tanáruk, aki diákköztársaságot szervezett, diákújság kiadását segítette… Legfőképpen pedig a nagy megrázkódtatásnak, 1948-ban az egyházi iskolák erőszakos államosítása, Mindszenty József letartóztatása, s hogy 1950-ben, amikor papnövendéknek jelentkezett, feloszlatták a szerzetesrendeket, mindez a tizennyolc éves fiatalembert, miként pályatársait, arra készítette fel, hogy áldozatokat kell hozniuk papi hivatásukért.

„Isten a kor által szól hozzánk. – írta a harmadik évezred elején Kuklay Antal – Egy adott kor nehézsége fölhívást jelent Isten részéről… Isten kezében minden eszközként szolgál”.

1956 „véres csütörtökén” kispaptársát kísérte a Madách-téri rendelőintézetbe. Útközben látta, ahogyan teherautókkal szállították a halottakat a Parlament épülete elől. Akkor tárult fel előtte a maga teljes szörnyűségével a kommunizmus embertelensége – a körömi plébános, aki, ha azt kérdik tőle, ki ő, írásban és szóban is ekként szokott válaszolni: Isten népének szolgája, végtelenül egyszerűen, tárgyszerűen szokta volt felidézni az 56-os lázas napokban teljesített szolgálatát. Pappá szentelt növendékként járta a pesti kórházakat, gyóntatta, áldoztatta a sebesülteket; november 3-án a Maléter Pál honvédelmi miniszter által kijelölt, rétsági páncélosok katonai biztosítása mellett ment az Állami Egyházügyi Hivatal Pasaréti úti hivatalába, hogy társaival együtt az ott tárolt iratokat megmentse, és a forradalmárok által őrizőitől megszabadított Mindszenty Józsefnek átadja. (Végül egy zsákot vittek fel, minta gyanánt, olvasni a már említett Új Ember-kiadványban, és a bíboros úgy rendelkezett, minden maradjon a hivatalban, egy későbbi időpontban átszállítják a bazilika padlásterébe az egyházüldözés csúcsszerve által gyártott dokumentumrengeteget…) November 4-e után a jogi kar épületében rekedt forradalmároknak, egyetemi hallgatóknak segédkezett, hogy átjuthassanak a papneveldébe, s onnan, reverendát öltve, biztonságosan elmenekülhessenek. 1957 májusában, letartóztatása után ez volt az egyik fő vádpont ellene: segítette az ellenforradalmárok menekülését. A másik: olyan 16 oldalas gépelt összeállítást készítettek a vidéki papság tájékoztatására, amelyben Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse, Mindszenty József híres rádióbeszéde is szerepelt a forradalmi röpiratok és újságcikkek másolata mellett. Tárgyalását B. Tóth Matild, Biszku Béla felesége vezette, szervezkedésben való tevékeny részvételért tíz évi börtönbüntetésre ítélte. Rabtársaival – mint Zsille Gábornak is elbeszélte – „friss, alapos szellemi életet” éltek, „nagyon termékeny időszak volt ez, sok közös imádsággal”… Amikor már dolgozni is engedték, a börtön fordítóirodájában a Belügyminisztérium módszertani osztálya parancsára gyártották a magyar nyelvű szakirodalmat. Napi harminc oldal volt a norma, emlékezik Kuklay Antal, megtanultam, miként használják fel a nagyhatalmak politikai érdekeik megvalósításához a kis népeket…

Valamiképpen minden foglalkozás eltorzítja az ember gondolkodását. Ezek sorába tartozik a klerikális gondolkodás is, amely óhatatlanul kísérője a hagyományos papi életformának. Ettől mentettek meg a börtönévek… Rávezettek, hogy másként szemléljem… a feladatomat – így összegezte rabságának hat esztendejét később Kuklay Antal. „Másként szemlélt feladatait” melyeket 1963-as szabadulása után oly igen lelkesen vállára vett, felsorolni is lehetetlen, nem hogy részletesen ismertetni. Magyar Örökség díjának átvétele alkalmából „csak” a minőségi ember érdekében érvényre juttatott vállalásait sorolom, mert ennek része a cigányság felemelkedéséért végzett példaértékű munkássága is. Kuklay Antal azt vallja, „a fejlett világ társadalma napjainkban már nem élelmiszerben szenved szükséget… Nem is iparcikkekre szorul, azok termelését visszaszorítja a környezetszennyezés. Még csak nem is információkra vágyik, mert azokkal máris telítődött. A társadalomnak emberre van szüksége: minőségi emberre. Az emberiség előtt egyetlen járható út áll: a kifinomult, elmélyült kultúra útja… Mindez a humán tudományok felértékelődését vonja maga után, a szellemi képességek, a szürkeállomány megbecsülését. Ez pedig minőségi művészetet jelent, és minőségi pedagógiát… Falumban ma a lakosság egyharmada, a gyermekek 70-80 százaléka cigány… A közös iskola s munka ellenére a magyar és a cigány társadalom élesen elkülönül… Ez súlyos szociális problémákkal jár együtt… Ezért olyan fontos a cigányok kulturális színvonalának emelése…”

1729-ben a pálosok építették a barokk stílusú körömi katolikus templomot, Kuklay Antal jó cselekedeteinek középpontját

2014. december 13.

vissza >>