Boldog születésnapot Béres Ilona!

Béres Ilonának, a Nemzet Művészének június 4-i születésnapja alkalmából négy mozgóképes munkáját is bemutatja a köztelevízió. A Zojka szalonja című tévéfilm (az 1986-as produkcióban a címszereplőt jelenítette meg a művésznő, aki immár a Halhatatlanok Társulatának az örökös tagja) május 30-án 11.20-kor, 31-én 2.20-kor a Duna World-ön lesz látható. Az elsőszülött június 1-jén 11.15-kor és június 2-án 2.20-kor szintén a Duna World-ön fut majd. A kőszívű ember fiai című Jókai-adaptáció első része június 3-án 15 órakor tekinthető meg a Duna Televízióban, a második rész június 4-én 15.30-kor. A Macskafogó című, magyar – kanadai – NSZK koprodukcióban készült animációs film, amelyben Béres Ilona gyönyörű, mélyen zengő hangját Pissy-nek kölcsönzi, június 4-én 10.05 órai kezdettel jelenik meg az M2-őn. Ha valaki, a szépkorú színésznő meg is érdemli az országos (vagy inkább interkontinentális?) hatósugarú ünneplést!

Jókai Mór legismertebb regényének, A kőszívű ember fiainak a mozifilmváltozatában Béres Ilona a szívtelen és csalárd Alfonsine-t, a saját egyéniségétől oly’ végletesen különböző karaktert is hitelesen jelenítette meg

Béres Ilona 55 éve közeli ismerőse a magyar mozgókép kedvelőinek. A legelső játékfilmet 1962-ben forgatták vele (és főiskolai „osztálytársaival”, a mesésen mesteri Pártos Géza tanítványaival). Az Esős vasárnap, Keleti Márton kedves-könnyed rendezése szinte egyik napról a másikra országosan ismertté tette, a következő négy-öt évben talán nem is készült olyan játékfilm minálunk, amelyben – izgalmas és fontos szerepekben – Béres Ilona fel ne tűnt volna. Az aranyember, Hattyúdal, Álmodozások kora, Aranysárkány…

Várkonyi Zoltántól a pályakezdő Szabó Istvánon át Ranódy Lászlóig – szinte kivétel nélkül – mindenki véle forgatott.

Révész György sem volt kivétel. Az Egy szerelem három éjszakája című, énekes-táncos filmdráma viszontagságos forgatási napjain azonban Béres Ilona – miközben a jeges Dunán kellett csónakáznia – olyan súlyosan megbetegedett, hogy nem „csak” további művészi pályája vált megkérdőjelezhetővé, de az egészsége, testi épsége is.

A nehezen gyógyuló művész pert indított a Magyar Filmgyártó Vállalat ellen. A pert megnyerte, az ítélet vitatható összegű kártérítésről is rendelkezett. Ám a felperes huszonöt évig egyetlen egy filmszerepet sem kapott.

Még jó, hogy a Magyar Televízió nem igazodott a bosszúszomjas filmgyáriakhoz, és Béres Ilonának sorra, rendre ajánlotta fel a különösebbnél különösebb tévéfilmekben kínálkozó szerepeket. Így jött össze 1973-ban a Vampilov írása alapján Horvai István által rendezett Az elsőszülött; egy Bulgakov által jegyzett történet „közreműködésével” az 1920-as évek Moszkváját bemutató Zojka szalonja… Egyik is, másik is az „új rend” képviselőit, a szovjethatalom szélhámosait állította „színre”, persze, úgy, hogy a 70-es, 80-as évek tévénézői a saját korukat és környezetüket is felismerhették általuk.

Mindkét produkciót a Duna World hozza most elő a feledés homályából. Talán nem is csak azért, hogy a sokoldalú, erős és következetes színművészt születésnapja alkalmából vélük ünnepelje.

Béres Ilonát sem a betegség, sem a negyedszázados mellőztetés nem tudta megtörni. Túl a hetvenen azért tartja gyönyörűnek a mesterségét ma is, mert elhiteti vele, hogy fontos élnie.

Szécsi Margit Címer című verse a kedvence („én hálok a világgal, nem énvelem ő.”), meg Nagy László sorai Az én szívem című versből („Születtem, felnőttem/ durva gaz-erdőben,/virág vagyok, attól félek:/ csalán lesz belőlem.”).

Csodálatosnak tartott színpadi partnereit – Tomanek Nándort, Bubik Istvánt, Sinkovits Imrét, Őze Lajost, Páger Antalt, Sulyok Máriát, Bulla Elmát, Kiss Manyit, Darvas Lilit… – Béres Ilona soha nem feledte, ma is folyton folyvást emlegeti.

A színészetet „szerelemmel szeretett szakmájának” tekinti.

Lehetetlen összeszámlálni – legalábbis e sorok írójának nem sikerült – hány mozifilm, televíziós produkció, színházi előadás, szinkronozás van mögötte. Mintha főiskolás kora óta megállás nélkül dolgozott volna, a magánéleti kanyarulatokat és más testi-lelki gondokat is mellőzve…

És a temérdek művészi produktum közt egyet sem találni, melyet félkésznek, vagy elhibázottnak kéne tartani.

Miközben körülötte, a művészi pályán innen és túl – a tiszteletre méltó kivételektől eltekintve – szinte mindenki botladozott vagy igazodott, botladozva igazodott, igazodva botladozott, Béres Ilona a maga útját járta.

Születése napján mást, mit is kívánhatnánk hát neki: eztán is azt járja!

Vidáman, rendületlenül!

2017. május 30.

vissza >>