Beke József Magyar Örökség díja

Ma, június 24-én, szombaton délelőtt 11 órakor Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében (Széchenyi István tér 9. I. emelet) ebben az esztendőben a második alkalommal adják át a polgárok javaslatai alapján odaítélt Magyar Örökség díjakat. A kitüntetettek: Orosz Ildikó és az általa alapított Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, valamint a II. Rákóczi Ferencről elnevezett kárpátaljai magyar főiskola; a 90 éves balatoni limnológiai intézet; a Dévény-módszer; Fa Nándor, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete, Szekeres Erzsébet textilművész, valamint a kecskeméti nyugdíjas középiskolai tanár, Beke József Arany-szótára, melyben a szerző a 200 éve született Arany János költői nyelvének szókészletét adta közre.

Az első írói szakszótárat, amely a Bánk bán szókészletét dogozta fel, 1991-ben adta közre Beke József. 2004-ben a Zrínyi-szótár következett. Öt esztendő múlva Radnóti Miklós szótára... E három kiadvány azonban együttesen sem adja ki a háromkötetes Arany-szótár lexikai anyagát, amely „csupán” Arany János költői műveinek a szókincsét tartalmazza

A gyémántdiplomás magyartanár, Beke József , vagy hat és fél évtizeddel ezelőtt, nagykőrösi kisdiákként ismerte s szerette meg Arany János költészetét. A nagykőrösi Arany-kultuszban nevelkedő gyermek, persze, nem sejtette, hogy a költővel való találkozás életre szóló programmal is megajándékozza.

Amikor magyarórán a Tengeri-hántás című Arany János-balladát olvasták, a hántás szónál a tizenéves Beke József hosszasan időzött. Tudni szerette volna, milyen „tengeren végzendő műveletet” jelez ez a kifejezés.

Magyartanára aztán – emlékezett nemrég az Arany-szótár szerzője e jelentős három kötet megjelenése alkalmából adott nyilatkozatai egyikében – szépen elmagyarázta, hogy Arany János a kukoricafosztást jelölte ezzel a Nagyszalontáról hozott kifejezéssel, majd arra is felhívta kis növendékei figyelmét, hogy koronként, vidékenként, sőt személyenként is változhat a szavak jelentése.

Hogy miként? Arra bizony nem csak a nagykőrösi tanulóifjúság kíváncsi, de az irodalmárok, a történészek, művelődés- és nyelvtörténészek, néprajzkutatók is.

A szegedi egyetemen jeles tanárai – például Mészöly Gedeon, Klemm Imre – irányították az ifjú Beke József figyelmét a „tudós tanár” hivatására.

Írói szakszótárak készítésére Benkő László ösztönözte.

Beke József eleinte „társadalmi munkában” dolgozott, e szívének, lelkének kedves és hasznos munkálkodással a kádári időkben szinte kötelező politikai szerepvállalást is ki tudta kerülni. Talán mindenki tudta körülötte – s főleg: fölötte –, az írói szakszótár az értékmentés sajátos formája. Azáltal, hogy a régi kifejezéseket föleleveníti s meg is magyarázza a szótár összeállítója, szerkesztője, a nemzeti nyelv őrzését szolgálja.

Beke József 1996-ig számítógép nélkül dolgozott. Azt pedig évszámmal sem igen lehetne meghatározni, hogy embert próbáló munkájának mikor volt komoly intézményi háttere.

Az Arany-szótár nyolc éven át elképesztő munkatempóban készült, hogy a költő 200. születésnapján Arany János tisztelői a kezükbe vehessék. 3016 oldalon 22.423 szó található benne, a-tól zs-ig. Az első szó – természetesen – az a, az utolsó egy tájnyelvi főnév, a zsurlás, amelyet a Buda halálából vett idézettel magyaráz meg a szótár szerzője:”Kereke zsurlásán ordítva csikordulj,/ Ollyan erővel zúz, oly sebesen fordul.”

A kötet legutolsó oldalán a statisztikai adatok arról tudósítják az olvasót, hogy Arany János költői nyelvében előfordulásuk szerint mely szavak voltak a legnépszerűbbek. Természetesen (?) az a,á kezdetű szavak a „listavezetők”. Aztán az m kezdetűek következnek. (Asszonyi logikám szerint ezt is érteni vélem…)

A kiadvány előszavában az Arany-szótár szerkesztői feladatát is ellátó, népszerű nyelvész, Balázs Géza úgyszólván mindent közread, amit az írói szótárakról megjegyezni érdemes. Azt is, hogy a nagyvilágban csupán két írói szótárról szokás beszélni: az Arisztotelész-szótárról és a Shakespeare-szótárról. A mi szótáraink – Petőfi-szótár, Juhász Gyula-szótár, Katona József-, azaz Bánk bán-szótár, Zrínyi-, Radnóti-, Csokonai-, Balassi-, Arany-szótár… – anyanyelvünk csodálatos gazdagságát és szépségét hirdetik.

Nem hagyja „kibeszéletlenül” a legnagyobb szókincsű költőnknek tartott Arany János szókészletének a számbeli arányát Petőfi Sándor teljes szókészletéhez viszonyítva. Ezen aránypár felállítása után – 22.719 : 22.423 – azt deklarálja, hogy Arany János szókészlete kisebb Petőfi Sándor teljes szókészleténél.

Nagy kérdés, persze, hogy miként változna ez az aránypár, ha valaki Arany Jánosnak nem „csak” a költői nyelvét szótározná… De még ennél fontosabb kérdés, vajon érdemes-e számok és aránypárok alapján egymás mellé állítani a két szellemóriást, akiknek nem „csak” az életműve, de a barátsága is a magyar irodalomtörténet páratlan kincse, hogy a kétesztendős unokámtól tanult kifejezéssel éljek: „gránitgyémántja”.)

Balázs Géza egyébként, az Arany-szótárhoz írt előszavában a szótárkészítőt és édes anyanyelvünket ünnepli. A ma Magyar Örökség díjjal kitüntetett Beke József „mozgatórugóit” Zrínyi Miklóst idézve népszerűsíti is: „én ezért sem dicséretet nem kévánok, sem gyalázattul nem félek, jó indulatból és jó végre cselekedtem.”

És milyen jó nekünk, a magyar nyelv szerelmes híveinek, hogy Beke József jó indulatából e három kötetre is tellett!

2017. június 24.

vissza >>