Meg kell szabadulni attól,
ami viszályt kelt közöttünk

Nem csak szerethető, de időszerű is az a harmincegynehány éve forgatott családi film, Az istenek a fejükre estek, amely július 15-én, szombaton 20.50-től fut a TV2 műsorán. Afrika őslakója, egy busman férfi mutatja meg benne, hogyan kell megszabadulni attól, ami viszályt kelt az amúgy jó szándékú és békés közösségekben.

A dél-afrikai filmrendező, Jamie Uys 1981-es filmjében a namíbiai „bozótember”, Nixau voltaképpen önmagát mutatta meg: a Kalahári sivatagban élő busman családfőt és közösségi embert

Amíg Az istenek a fejükre estek című filmvígjáték nem népszerűsítette őket, nem sokat tudott a világ a busmanokról. (Vélhetőleg, nem is igen volt kíváncsi rájuk.)

Azt talán többen is tudták „valahol”, hogy a viszonylag világos bőrszínű őslakóknak az európai betelepedők és a náluk termetesebb afrikai népek miatt kell félsivatagos területeken élniük. Tán azt is, hogy vadon termő gyümölcsökkel, zöldségekkel, bogyókkal és rovarokkal táplálkoznak, hogy a vadászathoz íjat és mérgezett nyilakat használnak. Hogy a családi viszonyaik szabják meg közösségi életüket. Hogy állandó vezetőjük nincs, a gyakorlott vadászok és az idősebb férfiak a tanácsaikkal egyengetik „társadalmi életüket”.

(A nagyhírű Britannica Világenciklopédia még a megnevezésükről is homályos ismeretekkel szolgál: sza-nokként hivatkozik rájuk. Az antropológusok által használt népnév egyes- és többes számú alakját összekeveri; a hollandok által kitalált népnév angolos formáját, a busmant viszont nem szívesen használja. Hogy maga a nép miként nevezi magát, nem is foglalkoztatta a tegnap még tévedhetetlennek vélt kiadvány szerkesztőit…)

Jamie Uys, aki nem csak a rendezője, de a forgatókönyvírója, vágója és a producere is volt Az istenek a fejükre estek című filmnek, a Nixau nevű igazi busman segítségével, no meg a könyörtelen valóság által ihletett történetével egészen sajátos, mondhatni, újszerű képet „festett”, azaz: „mozgóképezett” a busmanokról. Megmutatta, hogy ezek a fehér emberek és más afrikai népcsoportok által is kihasznált és lekezelt kis emberek milyen leleményesen és jóindulatúan élik az életüket. Alkalmanként, válságos helyzetekben: nemes lelkülettel!

Semmi nem fontos számukra, ami számunkra meghatározó, mégis tétovázás nélkül a segítségére sietnek a bajbajutott „másként gondolkodóknak” is. Aztán, ha minden vész elmúlik alkalmi ismerőseik feje fölül, megint a saját céljaikat követik.

A film apró termetű hőse a világ vége felé fut-gyalogol, hogy megszabaduljon attól a tárgytól, amely közösségében a civódást meghonosította. Miután pedig önként vállalt feladatát teljesítette, indul hazafelé.

A gyermekeihez.

Amikor ezt a kedves és tanulságos családi filmet a hazai mozikban vetíteni kezdték, nem is egy nézőt kezdett el foglalkoztatni a talány, vajon mihez fog a busmanok népszerűsítését oly’ igen kiválóan megoldó Nixau, miután a számára bizonyára meghökkentően idegen közegben pörgő filmforgatás véget ér?

Az 1980-as évek végén még kósza hírek keringtek róla. Ezek szerint a „bozótember” újabb akciófilmek fő- vagy mellékszereplője lett. Ám Az istenek a fejükre estek után Nixau közreműködésével készült produkciók nem keltettek akkora visszhangot, mint a legelső.

Aztán hosszú, méla csönd vette körül a busmanokat meg Nixau-t.

Az új évezredben – 2003-ban? – a gyászhírét olvashattuk az interneten. A szűkszavú nekrológ sem az életkoráról, sem halálának körülményeiről nem adott hiteles információkat. Ám azon túl, hogy Nixau a „felhőkkel övezett túlvilágra” költözött, a legfontosabb tudnivaló e szűkszavú közleményben is benne volt: a 80-as években világszerte megkedvelt busman, a filmes kalamajkát megunván, visszatért a régi életéhez. Övéi körében folytatta az életét.

„Bozótemberként”, akit a halál is a bozótban ért utol.

Hogy utolsó útján mit kereshetett a bozótban, nem tudható. Zsákmányt? A világhír előtti egyéniségét? Azt azonban sejteni vélem, hogy jó példával járt előttünk e filmkamerákkal nem kísért, végső útján is a mi szeretett busmanunk: élete befejező szakaszán kinek-kinek ajánlatos a saját bozótjába megtérni.

2017. július 11.

vissza >>