Kovács Szilvia Magyar Örökség díja

December 16-án, szombaton délelőtt 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében – 2017-ben negyedik alkalommal – adják át a polgárok szavazatai alapján odaítélt Magyar Örökség díjakat. A kitüntetettek: Molnár Levente operaénekes, Bakó Annamária, a könyvszakma nagyasszonya, Hubay Jenő zeneszerző, Márton Árpád festőművész, Gyóni Géza költő, Bogdán József papköltő, valamint Kovács Szilvia és az általa életre hívott „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei program. Karcag város alpolgármesterével, aki viszonylag rövid idő alatt több száz települést és több ezer kertművelőt tett a program lelkes hívévé, a sokunk szívének oly’ igen kedves kiskertekről kezdtünk beszélgetni.

Amióta „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei program országosan ismertté vált, azaz 2013 óta 9432 kertet ástak fel, vagy gazoltak ki, és az így felszabadított területen, a hagyományokat is tiszteletben tartva, szakszerűen kezdtek el kertészkedni az emberek

Kovács Szilvia, Karcag város társadalmi megbízatású alpolgármestere közép és felsőfokú tanulmányait Debrecenben – a Zeneművészeti Konzervatórium gordonka tanszakán – majd Lipcsében és Budapesten, a számítástechnika területén folytatta. Programozói és számítástechnika tanári diplomával a kezében tért vissza szülővárosába, Karcagra, ahol – többek között – alapító tagja, s aktív csellistája lett a Karcagi Szimfonikus Zenekarnak, „hajtómotorja” a városi önkormányzat oktatási és kulturális bizottságának, kezdeményezője „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei elnevezésű programnak, amelyet immár országhatárainkon túl, Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban is számon tartanak. A csellistát is szívesen faggatnám, a programozót is. Ám Kovács Szilviától, miután – polgárok szavazatai alapján – a Magyar Örökség része lett, ezúttal mást nem kérdezhetek:

Kertészkedik?

Igen, amikor csak az időm engedi, kertészkedem.

Hol és mit termeszt?

Otthon, a „díszkertemben” fűszerekkel és gyógynövényekkel foglalkozom; „zártkertemben” pedig, szinte minden – zöldség, gyümölcs – megtalálható. Iskolás koromban még „gyakorló kertbe” jártunk – gyakorlat-órán – kötelező tananyag volt a konyhakertészkedés! Amit megtermeltünk, azt föl is dolgoztuk, a konyhán főztünk belőle, tehát főzést is tanultunk. Szüleimmel, nagyszüleimmel is kertészkedtünk, nagymamámmal rendszeresen jártam a kertbe. Abba a zárt kertbe, amit most is művelünk. Édesanyám mindig hívott gyomlálni, amit én nem nagyon szerettem, de akkor tanultam meg, melyik a gyom, melyik a haszonnövény, és, hogy hogyan kell gondozni a kertet. Természetesen vegyszer nélkül, mert mi soha nem permeteztünk! Ha mindezt nem éltem volna meg, talán nem is indítottam volna el „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei programot! Gyermekkorban lehet életre szólóan „megfertőzni” az embert a föld, a kert szeretetével, akkor lehet megtanulni a kertművelést!

Hogyan kezdődött ez az immár ezreket kertészkedésre bíztató program, és miként lehetett pár esztendő elteltével, szinte határtalanul népszerűsíteni?

Amikor mindenfelé csak díszkerteket vagy elhanyagolt udvarokat láttam, azt gondoltam, tenni kell valamit! Vannak, akik még mindig tartják a hagyományt, szorgalmasan művelik kertjeiket, legyenek ők a példák! Becsüljük meg a munkájukat, jutalmazzuk a szorgalmukat, a hozzáértésüket! Ez talán eredményesebb – gondoltam, és lám, igazam is lett – mintha csak beszélnénk a zöldség- és gyümölcstermesztésről! 2012-ben Karcagon hirdettem meg „A legszebb konyhakertek” programot. Huszonketten vettek részt benne, komoly siker volt! Aztán 2013-ban dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter javaslatára országosan is népszerűsítettem a programot. Eddig 9432 kertet ástak fel, vagy gazoltak ki a program „ihletésére”… Ebben az esztendőben öt alkalommal hirdettük meg „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei országos programot. Öt országból, 35 határokon túli településről, Romániából – Erdélyből –, Szerbiából – azaz a Vajdaságból, – Anglia és az Amerikai Egyesült Államok egy-egy városából érkeztek nevezések, valamint Magyarország tizenkilenc megyéjéből, 366 településéről! Összesen 2351 jelentkezési lapot postáztak 2017-ben a címünkre. Ha a csoportos részvétellel is számolunk, azt kell mondanom, 2017-ben több mint tizenhatezer kertművelő akarta országnak-világnak megmutatni, milyen a konyhakertje.

Hazánkban kik és hol szorgalmazzák legerősebben, hogy a Magyarország legszebb konyhakertje országos díjat elnyerjék?

Nagyvárosokban és kis lélekszámú falvakban egyaránt nagy a sikere a programnak. Közösségépítő szerepe is figyelemreméltó! Jó hír: sok fiatal kertészkedik, ott vannak a szülők, nagyszülők mellett, megtanulják és meg is szeretik a konyhakert-művelést. A Földművelésügyi Minisztérium által fenntartott mezőgazdasági középiskolák számára meghirdetett, „Ments meg egy kertet!” verseny keretében 64 középiskolás mutatta meg, mi mindenre képes. 2016 egyébként „A többgenerációs kert éve” volt, ma már bátran elmondhatom: szép sikerrel zárult. 2017-ben – úgy tűnik – a fővárosiak is nagyon szorgalmas konyha-kertészek voltak. Hat budapesti kerület csatlakozott a programhoz; öt másik kerületből magánjelentkezők mutatták meg a kertjeiket. A legfiatalabb kertművelők az 1-2 éves bölcsődések, illetve az óvodás korú kisgyermekek. Ez idáig kilencven óvoda, 3656 óvodás korú kisgyermek mutatta meg a kertjét. A legidősebb kertművelők 93-96 évesek…

Miként lehet megbizonyosodni róla, hogy a legszebb konyhakertek minden ártalmas vegyszertől és vetőmag-manipulációtól mentesek?

A kertek szemlézésekor olyan értékelő-összesítő lapot töltenek ki a zsűritagok, amelyeken kérdésként szerepel, milyen védekezést alkalmaz a kertművelő a kártevők ellen. Ha permetez, permetezési naplót kell vezetnie, e nélkül nem lehet a Magyarország legszebb konyhakertje elnevezésű díjra jelölni. Becsapni az országos zsűrit nem érdemes, de azok az emberek, akik meghirdetett programjainkra jelentkeznek, mindenről őszintén nyilatkoznak, ezt a kertszemlék is tanúsítják. Egyébként a vegyszeres védekezés nem kizáró ok, van olyan országos győztesünk, aki ilyet használ, tehát nincs miért valótlant állítaniuk azoknak, akik a Magyarország legszebb konyhakertje címre pályáznak. Mindeközben, persze, az öko/bio-gazdálkodás előnyeit népszerűsítjük, igyekszünk mindenkit efelé terelni. Évente kétszer is kertszemlét szoktunk tartani, ezeken a kertművelési szokásokat, a sikeresen alkalmazott módszereket is összegyűjtjük. Ezek alapján egyértelműnek látszik, hogy szinte minden kerttulajdonos öko/bio-módszerekkel igyekszik gazdálkodni. A 2018-as esztendő kiemelt témája lesz „A termőföld, a talaj védelme”, mert ez a legféltettebb, legdrágább természeti kincsünk. Ha a termőföldünket tönkretesszük, azt később javítani csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lehet. A talajnak élnie kell, hogy életet tudjon adni.

Melyek a legnépszerűbb termékei a legszebb konyhakerteknek?

A kertművelők mindent termelnek, amivel boldogulnak. Természetesen azokat a növényeket részesítik előnyben, amelyek a környezetükben, a földjükben „jobban megmaradnak”. Régi tájfajták „jönnek vissza”, minden másnál ellenállóbb növények, nem kell őket vegyszerezni, biztos a siker általuk! Programunk különös gondot fordít e régi fajtákra, gyűjtjük, ki, hol, mivel rendelkezik, mivel próbálkozik. A kísérletező kedvű konyha-kertészek különleges növényfajtákat is gondoznak, harminc éves citromfát az egyik, kivit a másik, kevéssé, vagy mifelénk egyáltalán nem ismert zöldségeket, gyümölcsöket a harmadik, a negyedik… Százféle zöldség és gyümölcs található a kertekben, sok közülük olyan, amit sehol nem lehet megvásárolni, csak megtermelni.

Programjuknak több fontos és nemes célja is van: a kertművelő ember megbecsülése, az évszázadok során összegyűlt tudásnak az egymást váltó nemzedékek közti továbbörökítése, „visszatanítása”, az egészséges friss zöldség és gyümölcs fogyasztásának a népszerűsítése… Számomra – s e nézetemmel aligha maradok magamra – az tűnik a legfontosabbnak, amelyik kimondja, országos programjuk célja: „Átadni azt a tudást a gyermekeinknek, amellyel önfenntartásra képesek lehetnek”. Nagy kérdés azonban, hogy miként lehet a megörökölt tudást rokonszenvessé tenni azoknak, akik az internet bűvöletében élnek…

Aki kimegy a szülő, vagy még inkább a nagyszülő mellé kertészkedni – márpedig kimegy, mert a nagyszülő a MINDEN – beletanul, megszereti a kerti munkát. Nem igaz, hogy a fiatalok csak „gépeznek”, sok minden érdekli őket, szeretnek növényeket gondozni! És ezt – vagy huszonhétezerszer – a saját szemünkkel láthattuk!

Több mint 80 éve jelen van a magyar közgondolkodásban annak a belülről szerveződő, helyi forrásokra támaszkodó gazdaságpolitikai formációnak a gondolata, amelyet Németh László után a kiútkeresés kert-magyarországi modelljeként szokás idézni. Pár éve, Lányi András tanulmányának ismeretében, sokan a közvetlen hagyományokon nyugvó, XXI. századi civil társadalom kiépítését is a magyar kertekről szóló eszmefuttatások szerint terveznék meg. Mit gondol, A legszebb konyhakertek program és az éppen napjainkban megújuló Kert-Magyarország gondolat közeli vagy távoli rokonok?

Szerintem közeli rokonok. Magyarország olyan adottságokkal rendelkezik, olyan gazdag és értékes a kertkultúrája, olyan tudás van a magyar kertészkedők birtokában, amelyet több más országban is megirigyelhetnének. Nem szabad ezt veszni hagyni! Élni kell vele! „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei néven ismertté vált országos programnak köszönhetően – elmondhatjuk – végre megteltek a kertek élettel, egyre többen látják, mekkora kincs, ha valaki otthon is meg tudja termelni a számára legszükségesebb zöldséget, gyümölcsöt.

2017. december 16.

vissza >>