Tesla sugara

A XX. századi tudománytörténet tán legtitokzatosabb alakját, Nikola Teslát és az ő rejtélyes aktáit idézi meg a Discovery Channel január 28-án, vasárnap este 21.00 órakor. A Jack Murphy és Cameron Prince által jegyzett hatvanperces összeállítás Tesla tán legutolsó találmányát, az általa békesugárnak nevezett, mások által halálsugárnak tekintett konstrukciót „hozza képbe”. Azt a szerkezetet, amely már a működési elvét ismertető sajtótájékoztatón is megbukott. A 200 mérföldes körzetben pusztító sugár helyett az amerikai hadvezetés és a politikai hatalom is az atombomba továbbfejlesztése (tökéletesítése?) mellett szavazott. A Föld lakói, persze, akkor lehettek volna igazán boldogok, ha egyikről sem hallottak volna. Sem a sugárról, sem a bombáról. Sohasem…

Tesla smiljani szülőháza ma emlékmúzeum. Közelében, amiként a Niagara-vízesés mellett, ahol a Nikola Tesla tervei szerint felépített első áramfejlesztők működtek, szülőföldjén is szobor hirdeti az 1856 és 1943 közt élt férfiú feltalálói és tudományos érdemeit. Akik élettörténetét ismerik, jól tudják, hogy Tesla a Városligetben is emlékművet érdemelne: a 25 éves fiatalember ugyanis – Goethe szövegét mormolva – ott fogalmazta meg a forgó mágneses mező elvét, és ott rajzolta le először – a ligeti sétány porába – a váltakozó áramú motor működési mechanizmusát

A környezetéből testmagasságával is, szellemi képességeivel is – toronyként – kiemelkedő Tesla körül több anekdota, kacifántos történet, gyanú, vélt vagy valódi bizonyosság keringett, mint kor- és pályatársai körül – együttesen. A történetek java részét – különös életvitelével, sajtónyilatkozataival – ő maga szolgáltatta. A többit a sikerei és a kudarcai.

A hatalmas Habsburg birodalom déli határvidékén, egy kicsinyke település ortodox papjának a családtagjaként nevelkedő Tesla – mert szüleitől ezt halotta – hosszú és viszontagságos élete során gyakran hangoztatta: „a szellemi képesség Isten adománya, ha elménket erre az igazságra összpontosítjuk, összhangba kerülhetünk ezzel a hatalmas erővel”.

És Nikola Tesla mindvégig erősen „összpontosított”.

Sose tartotta magát lángelmének. „Csak precízebb automata vagyok, mint a többiek” – ezt hajtogatta.

A lexikonok szerint 146 találmányt jegyeztek be a neve alatt. (A vasárnapi filmbemutatót a nézők figyelmébe ajánló, műsorújságos közlemény szerzője szerint háromszázat.) Neki köszönhető az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a napenergia-erőmű, a nagyfrekvenciájú energiaterápia…

Róla nevezték el a mágneses indukció mértékegységét.

Huszonöt évesen, Budapesten, a Puskás Tivadar féle telefonos cégnél dolgozott. „Menet közben” feltalálta a telefon-kihangosítót; szabadidejében pedig, barátjával, Szilágyi Antallal a Városligetben sétálgatott. Goethe Faustját citálta („Túléltük hát a napot, az izzó korong meghátrál,/ Ereje csökken, most messzire siet,/ S távolabb teremt majd új életet…”), majd egy ággal lerajzolta a váltóáramú motor működési ábráját…

Ez volt az első lépése a váltakozó áram hasznosításának az irányába. (Van olyan, mindennapjainkat megkönnyítő háztartási gépünk, amelyik nem váltakozó árammal működik?)

Az Egyesült Államokban Tesla az „egyenáramú” Edison munkatársa lett. Kisvártatva: hosszan, hevesen és méltatlanul támadott ellenfele.

A chicagói világkiállítás az ádáz harcok ellenére a Tesla-féle rendszerrel fénylett. E valóban világraszóló, nagy siker után a Niagara-energiarendszer kialakításával bízták meg Nikola Teslát. 1896-ban pedig, már az általa tervezett Niagara erőmű látta el árammal Buffalo városát.

Közben, persze, különc módjára pergetett hétköznapjai, magán- és üzletemberi társtalansága és kiszolgáltatottsága komisz találgatások és élcek céltáblájává avatták a feltalálót, aki hol egy távirányítással kormányozható hajóval jelentkezett, hol meg azzal a felfedezésével, hogy a Föld vezetőként használható. Egyszer az egész világot átfogó távközlést próbálta megvalósítani, másszor 41 méter hosszúságú, mesterséges villámokat szikráztatott…

Nikola Teslának a XXI. századra vonatkozó előrejelzései, melyeket 1935-ben egy bizonyos George Sylvester Viereck jegyzett le s tett közzé a Liberty hasábjain, korunk embere számára különösen fontosak lehetnek. Tesla szerint ugyanis 2035-ben dicsőség lesz a tudatlanság ellen harcolni.

A tudományos igazságok fontosabbak lesznek, mint a diplomaták civakodásai.

A természeti erőforrások tudományos kezelése véget vet a természeti csapásoknak, a pusztító szárazságoknak, az erdőtüzeknek és az árvizeknek.

Azt a konok reményét már korábban is közreadta, mely szerint „léteznie kell egy olyan módszernek, amellyel mindenféle energiához nehézség nélkül hozzájuthatunk a természet kimeríthetetlen raktárából”.

Élőszóval előadott, vagy írásai által közzétett rokonszenves gondolataihoz képest, a Discovery Channel jóvoltából Tesla hagyatékának arról a részéről kapunk mozgóképes beszámolót, amelyet e minden különcsége ellenére is a teremtett világot határtalanul tisztelő tudósi pálya zárókövének kell tekintenünk.

A 87 éves korában szállodai „otthonában” holtan talált Tesla hagyatékát „a külföldiek tulajdonának gondnoka” zárolta. Az FBI 2016-ban annak a 250 dokumentumnak a titkosítását szüntette meg, amelyek Tesla utolsó munkáival kapcsolatosak. Hogy a nyilvánosság elé tárt „békesugár” – „halálsugár” (egy vákuumkamárban a hangsebesség 48-szorosára gyorsított higanyrészecskékkel működő, sugár formájában kilőhető fegyver) milyen hangulatot idézhet elő egyébként is siralmasan elbitangolódott világunkban, megjósolni nem tudom.

De azt igen, hogy a BBC 1982-es összeállítása, vagy az RTL KLUB rokonszenvesen ügyefogyott Tesla-műsora országos érdeklődést kelthetne a fiatalember iránt, aki 137 évvel ezelőtt Budapesten, és éppen a Városligetben tévedt rá a tudományos felfedezők rögös útjára.

2018. január 23.

vissza >>