Nem csak a tél örök

Szerelem a pokol tornácán? A szovjet kényszermunkatáborokban? Sokszázezer magyarnak állít emléket a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, február 25-én, vasárnap 21.00 órától a Duna Televízió műsorán az Örök tél című, új magyar tévéfilm. A Havasi János írása alapján Szász Attila által forgatott 110 perc nem az első és nem is az egyetlen gulágos produkció mifelénk. „Csak” a bátorsága rendkívüli: játékfilmben meri megmutatni, hogy az embertelenség mélységes bugyraiban is szirmot bonthat a szép szerelem.

Köbli Norbert forgatókönyve alapján Szász Attila rendezett filmet annak a dél-dunántúli fiatalasszonynak a valóságos történetéből, akit egy tapasztalt lágerlakó vonzalma ment meg a biztos haláltól. A Gera Marina és Csányi Sándor által megszemélyesített pár életfilozófiája: „Ha élni akarsz, ne álmodj, ne emlékezz, ne imádkozz, ne gondolkodj, és ne törődj másokkal”

Akik az Örök tél című produkciót a televíziós ősbemutató előtt a nézők figyelmébe ajánlották, szinte mindenütt azt állították, hogy február 25-én a gulágos történetek első mozgóképesített magyar műve lesz látható a Duna Televízióban. Nem tudták, vagy elfeledték e lelkesen felkészületlen agitátorok, hogy a szovjet kényszermunkatáborok – gulágok és gupvik – igaz történeteit már jó négy évtizeddel ezelőtt is közreadták e szörnyű létesítményeket közvetlen közelről megismerő asszonyok és férfiak? Hogy visszaemlékezéseiket általában kamerákkal rögzítették? Írásos múltidézésüket pedig, aki csak tehette, filmszalagon „véglegesítette”?

Az éveinek egyötödét szibériai száműzöttként megélő Lengyel József elbeszéléseiből – Igéző című ciklusának legszebb fejezeteiből – 1970-ben forgatott tévéfilmet Szinetár Miklós.

A négyezer szovjet kényszermunkatábor valamelyikét megjáró s túl is élő asszonyok történeteiből Sára Sándor 1992-ben feledhetetlenül megrázó dokumentumfilmet állított össze. Tizenkét év múlva, Nehézsorsúak című sorozatában tizennégyen mesélték el, nők és férfiak, köztük Oloffson Placid bencés szerzetestanár, Rózsás János, Szolzsenyicin rabtársa és készséges tanítványa, mit éltek át nyolc-tíz esztendős szovjetföldi rabságuk idején.

Szalkai Zoltán az ezredforduló után sem feledte el a gulágokat. Gyaloglás Gulágföldön című, hatrészes sorozata a feldolgozatlanul hagyott múltat – mielőtt a tudatlanság és a jóhiszeműség kényszermunkatáboraihoz érkeznénk – a kilátástalan jelennel kötötte össze.

Ezeket a munkákat feledni nem lehet. Nem is szabad. De rangsorolni sem – vélük azonos szándékú, friss művek árnyékában a legkevésbé.

Végső soron az Örök tél sem mond vagy mutat mást a gulágok világáról, mint a fentebb említett dokumentumfilmek: az embertelenség fertőjében csak az tud fennmaradni, aki nem adja fel önmagát. Az értékrendjét is őrzi, ha beleroppan, akkor is, az érzelmeit is. De még a hétköznapi szokásait is, úgy, ahogy…

Az Örök tél Irénjének, a zaklatottan családias karácsonyi hangulatból kiszakított fiatalasszonynak szeretteitől sok ezer kilométerre, a dermesztően rideg környezetben ideig-óráig sikerül megőriznie önmagát. Mintha a saját gyermeke volna, úgy oltalmazza a mellette bukdácsoló (Döbrösi Laura által siratnivaló hiteleséggel megszemélyesített) koldusleánykát. Ám, amikor védencét – minden erőfeszítése ellenére – elveszíti, ő maga is veszni indul.

Rajmund, a túlélésre berendezkedő, régi táborlakó igyekszik megmenteni. A kapadohányból – mahorkából – saját kezűleg sodort cigarettáival „üzletelő” férfi az asszony szép, tiszta tekintetére már korábban felfigyelt. De a Bibliájára is, amelynek lapjaiból hihetetlen mennyiségű tábori kedvezmény megvásárlására alkalmas cigarettát lehet készíteni…

Szász Attila – kinek pár évvel ezelőtt A berni követ című filmje hozta meg a nemzetközi elismerést, a jelentős díjakat – e két ember kapcsolatából felemelően egyszerű, visszafogottságával megragadó mozgóképes történetet rendezett. Olyan szerelmes filmet, amely a csillogó, rafináltan különleges vagy beteges love storyk nagy divatja idején mocskos háttér előtt egymásra találó, nyomorúságos hőseivel is hatni tud. Közben pedig, korunk tán legfontosabb elméletét is megvilágítja: emberségünk csak a másik ember iránti (szeretetnek, szerelemnek is nevezhető) feltétlen figyelem árán teljesedhet ki. Vészterhes korszakokban kiváltképpen.

Emberséges embernek megmaradni – az Örök tél állítása szerint – az életben maradásnak ez az első számú biztosítéka. A második: az oly’ igen hevesen várt szabadulást sem árt jó előre, talán még a reménytelenség keserves óráiban eltervezni. A gyökereiktől – övéiktől! – brutálisan elszakított lágerlakók jelentős része – ennek a jelenségnek is jókora az irodalma! – a haza vezető úton vált meg régi önmagától, vagy az életétől.

Az Örök tél Gera Marina és Csányi Sándor által megszemélyesített szerelmespárját – ezen a fordulón – még a forgatókönyvíró Köbli Norbert is cserbenhagyta…

2018. február 21.

vissza >>