„a valóság: az egy-szerelem”

A 90. Oscar díj átadására várva, a Duna Televízió jóvoltából Enyedi Ildikó Simon mágus című filmjét is megismerhetjük március 4-én, vasárnap 22.50-től. E húsz esztendővel ezelőtt forgatott film voltaképpen a Legjobb idegen nyelvű film Oscar várományosaként számon tartott Testről és lélekről című mozgóképes alkotás testvérének is tekinthető: mind a kettő az egyedül valóan valóságos szerelem hétköznapi misztikumát példázza. (Az Oscar gyanús magyar játékfilmet egyébként az HBO tűzi műsorára március 4-én este.)

Az Andorai Péter és Julie Delarme főszereplésével hódító Simon mágus című film sosem szerepelt az Oscar jelöltek listáján, pedig megérdemelte volna. „Csak” a 30. Magyar Filmszemlén aratott nagy sikert, meg Salernoban, Teheránban, Locarnoban…

Enyedi Ildikónak, aki filmjeinek rendszerint a forgatókönyvét is maga írja, Simon mágus iránt alighanem Weöres Sándor keltette fel az érdeklődését. A költő Simon mágus című verse, mely szerint: „Az Alkotó, meg a Romboló/ nem léptek harcba sosem:/ köztük, a két örök-egy között/ összjáték áll, nem küzdelem/ s a két szerető is délibáb csak,/ a valóság: az egy-szerelem.”

Az ifjú Weöres Sándor nyilvánvalóan a gnosztikus tanokat hirdető, Szamáriából útnak induló Simont örökítette meg az idézett költeményben; Enyedi Ildikó a kelet-európai parafenomént, akit a törvénytisztelő hivatalosságok a fény városába, Párizsba invitálnak, hogy egy kibogozhatatlan bűntény megfejtésében segédkezzen.

Az Andorai Péter által igen-igen megnyerően megjelenített férfiú figyelmét a világvárosi nyüzsgésben semmi nem ragadja meg, csak az az ifjú közvélemény-kutató, akit – amikor a különleges képességekkel rendelkező idegen először megpillantja – goromba rendfenntartók abajgatnak az „őrhelyén”.

E varázslatos érdeklődés, persze, a gyönyörű Julie Delarme által megszemélyesített lányt is megérinti, s bár egyikük sem érti a másik szavait, olyan sokatmondó, érzelem gazdag kommunikáció fénylik föl közöttük, amelynek párját a hatalmas metropolisz bőbeszédű lakói közt senki nem leli. Rajtuk kívül mindenki a „sérült kommunikáció” rabságában sínylődik, a rendőr, a tolmács, a főfelügyelő, Simon riválisa, a sikert mindennél többre tartó, másik parafenomén…

A szinte elviselhetetlenül durva és irgalmatlan hétköznapokban a kelet-európai mágus és az ágrólszakadt nyugat-európai lány valósága – „egy-szerelme” – az egyetlen továbbörökítésre érdemes, igazi érték.

Emlékszem, a Simon mágus bemutatója után beszédtéma lett Pesten és Budán e film utcaképe. Többen is azt hajtogatták – azok is, akik Párizst sosem látták, és azok is, akik hosszabb-rövidebb ideig a franciák fővárosában éltek – ugyanazokat a jeleneteket vélik fölfedezni Enyedi Ildikó filmjében, amelyekkel idehaza naponta találkoznak.

Tisztes korú, jól öltözött polgárasszony tulajdonítja el az utcán alvó ember pénztárcáját…

Kukáslegények gondoskodnak róla, hogy a feje ne a szutykos, hideg kövön nyugodjék…

A mindenható média közreműködésével embertelen próbatételek igézik meg a tömegeket, az lesz híres és gazdag ember, aki életveszélyesen értelmetlen akcióra vállalkozik…

A Borbély Alexandra és Morcsányi Géza által megszemélyesített emberpár hétköznapi környezetében nagyítóval is nehezen találni igazi szépséget, emberhez méltó kellemet. Ám behavazott erdőkben futkosó szarvasokkal benépesített álmaikban…

A Simon mágus után húsz évvel forgatott Testről és lélekről című enyediáda színtere – élettere? – nem egy ijesztő világváros, hanem egy vágóállatok feldolgozásával foglalkozó nagyüzem. Vágóhíd, ahol a napi munka természetes tartozéka a vér, az elhomályosuló szem, a szisztematikus tetemdarabolás… Amikor az üzemvezető új munkatársától azt kérdi, szánja-e a vágóhídra szállított állatokat, érdeklődését a jelentkező komisz beugratásként kezeli.

A forgatókönyvíró-rendező Enyedi Ildikó azonban – jó szokásához híven – e könyörtelenül hideg helyen is felmutatja a hétköznapok misztikumát, a valóság egyetlen továbbörökítésre érdemes értékét: az igaz szerelmet. (Amely e 2017-es, világjobbító filmmese szerint egy kóros lelki alkatú lány és egy mozgáskorlátozott férfi között bontakozik ki.)

Hogy az Oscar díjról döntő amerikai filmszakemberek vevők lesznek-e Enyedi Ildikó korunknak szánt példabeszédére, nem tudom. Ha rajtam múlna, a Simon mágust utólag is díjaznám. A Testről és lélekről című játékfilm mellett…

2018. február 27.

vissza >>