A fény – minden

B. Révész László – magyar-latin szakos középiskolai tanár, dokumentumfilm-rendező, televíziós szerkesztő és szociológus ­– tízegynéhány évvel ezelőtt ismeretterjesztő filmet szeretett volna forgatni a fizikus Fenyő Márta számos országban ismert és elismert találmányairól. A mozgóképes produkció előkészítéseként rögzített beszélgetéseiket nemrég – a Széphalom Könyvműhely jóvoltából – könyv alakban adták közre. A fény című kiadvány a felsőfokú természettudományos képzettséggel nem rendelkező befogadók számára is könnyen, gyorsan felfogható, mi több: érdekfeszítő olvasmány – erről a párbeszédes forma gondoskodik. Számos embernek – bizonyára – létfontosságú ismeretekkel is szolgálhat.

A Bioptron és a Sensolite is a polarizált fény gyógyászati eszköze. Fenyő Márta óvatos felvetése szerint a földi lét is a polarizált fénnyel hozható összefüggésbe

Az élő rendszerek fénnyel való kezelése – ez volt az életem”Fenyő Márta e szavakkal foglalja össze a 2005-ben elkezdett és 2016-ban folytatott beszélgetéseket, ekként zárja le a kutatói életútjáról adott beszámolót. És valóban, az 1946-ban, Budapesten született Fenyő Mártát életének szinte mindenegyes fordulója a fénnyel való foglalatoskodás útvonalára terelte. A „legeslegnagyobb szeretettel” emlegetett, fővárosi gimnáziumban, az Eötvösben folytatott középiskolai tanulmányai is, hiszen ott bizonyosodott meg róla, hogy a „fizika irányába” kell elmennie. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a „legeslegnemesebb anyagból gyúrt” professzorok – Nagy Elemér, Fényes Imre, Károlyházy Frigyes, Marx György, Jánosi Lajos, Pál Lénárd – fantasztikus előadásai is a fény felé fordították.

De még az is, hogy családja „gyengécske anyagi helyzete miatt” úgynevezett társadalmi ösztöndíjszerződést kellett kötnie.

Ez a szerződés arra kötelezte a frissdiplomás fizikust, hogy öt éven át a Medicor Műveknél dolgozzon. Méghozzá a híres cég „fejlesztőlaborjában”, ahol a legelső feladata az „optimális röntgenkép” kidolgozása volt.

És a huszonéves Fenyő Márta ki is találta azt a készüléket, az Optix Röntgenkép korrektort, amely az átvilágítás elektromos jelét úgy dolgozta fel, hogy annak minden egyes eleme élesebben jelent meg. Sőt azt is lehetővé tette, hogy „ötven százalékkal kevesebb röntgendózis mellett” lehessen igen jól értékelhető röntgenképet kapni.

(„Nem lett sikeres találmány belőle a Medicor Műveknél – Fenyő Márta így emlékezik vissza az Optixra – mert senkinek nem fűződött anyagi érdeke ahhoz, hogy gyártásba kerüljön”.)

A lelkes ifjú kutató ezek után a világszerte újdonságnak számító „ultrahang diagnosztika” terén „menetelt” tovább. Azt szerette volna elérni – s ebben négy idegen nyelv ismerete is segítette –, hogy „a Medicor is bekerüljön az ultrahang diagnosztikai fejlesztés és gyártás vérkeringésébe”.

A Medicor azonban – keserű emlékeit Fenyő Márta ekként idézi fel – pár sikeres konferencia és előadássorozat megszervezésén kívül „semmit nem lépett”.

Dr. Harkányi Zoltán viszont, a Heim Pál Kórház CT Intervenciós és Radiológai Osztályának vezető főorvosa – meséli Fenyő Márta B. Révész László mikrofonja (s tán a kamerája?) előtt – „aki a világ első három ultrahangos radiológusa közt szerepel”, a vele folytatott beszélgetések után indult el az ultrahangos diagnosztika útján…

A nagynevű Medicor ekkor azt tanácsolta az ötletgazdag ifjú kutatónak, dolgozza ki a módját, hogy közönséges fénnyel is lehessen mammográfiai vizsgálatokat végezni. „Olyasféle ötlet volt ez – meséli Fenyő Márta – mint amikor a legkisebb királyfinak adnak egy feladatot, csináljon meg valamit, amit nem lehet megcsinálni”… Aztán egy éjszaka kidolgozta a lézerfénnyel végzendő mammográfiai vizsgálat módszerét, majd „átigazolt” a SOTE Biofizikai Intézetébe, ahol a fény biológiai hatásaival kezdett el foglalkozni.

A laboratóriumban – emlékezik Fenyő Márta – lézerfénnyel kezelték a lábszárfekélyes betegeket. Ezt látván, előbb-utóbb fel kellett tennie a kérdést: a „lézerfényforrásnak melyik tulajdonsága felelős azért a biostimulációs hatásért”, amely a hosszú időn át nem gyógyuló sebek, fekélyek eredményes kezelésére alkalmassá teszi.

A Vas utcai kórházban folytatott kísérletei és elméleti kutatásai juttatták el Fenyő Mártát a felismerésig: a polarizáltsága! Mint B. Révész Lászlónak megvallja, a 80-as években rájött arra is: „nem kell hozzá lézer, nem kell monokromatikus fényforrás, elég egy egyszerű halogén, aminek a fényét polarizálják, s ezzel gyógyítani lehet”…

Felismerését színvonalas szaklapban publikálta – ekkor jelent meg először nyomtatásban: „széles spektrumú, polarizált fénnyel biológiai serkentő hatást lehet elérni” –, majd azzal a meggyőződéssel kezdett el találmányán, az először Evolite néven, majd Bioptronként egyre ismertebbé váló gyógyászati eszközön dolgozni, hogy a polarizált fényterápia a világ összes lábszárfekélyes betegén segíteni tud.

Dr. Tóth Nándornak, a Vas utcai kórház főorvosának a segítségével folytatott citológiai és immunológiai vizsgálatok során azt tapasztalták – olvasni a Széphalom Könyvműhely 2017-es kiadványában – hogy már egy polarizált-fénykezelés is „látványosan és gyorsan serkentette a sejttevékenységet… A sejtek oxigénfelvevő és oxigénmegtartó képessége is jobb lett a polarizált fény hatására… A pusztulásra ítélt sejtek sokkal, de sokkal életképesebbekké váltak”.

Fenyő Márta találmányát – miután az az Ifjú Feltalálók Világkiállításán fődíjat nyert – szülőhazájában, Magyarországon is kezdték megismerni, elismerni. Újságok hasábjain, rádióban, televízióban szólhatott a gyógyító fényről. A magyar találmányról is, amelynek a gyártási és értékesítési joga ekkor már egymást váltó nyugat-európai cégek tulajdonában volt…

Az a multinacionális cég – meséli Fenyő Márta – a Zepter, amelyik a Bioptront megvásárolta, „őrült nagy mennyiségben árulta és árulja ma is” a találmányát. „Érdekes módon a legnagyobb számban Magyarországon tudták értékesíteni”…

Aki A fény című kiadvány tanulmányozása közben eljut idáig, akarva, akaratlanul is fölismeri, Fenyő Márta és B. Révész László beszélgetése nem „csak” egy igen ígéretes magyar találmány világra jöttének a történetét részletezi. De olvasóját – roppant tapintatosan, tárgyilagosan – a korabeli magyar tudománypolitika hétköznapi gyakorlatával is szembesíti. Azokkal a hazai kilátásokkal, amelyek Fenyő Mártát – 1989-ben! – arra bíztatták, hogy az általa feltalált és Svájcban megvásárolható eszközökkel olyan egészségügyi centrumot létesítsen, ahol polarizált fényterápiával magyar embereket is lehet kezelni.

2005-ben öt-hatezer nagyon rossz állapotú lábszárfekély meggyógyításáról számolhatott be riporterének a feltaláló, aki számára „menet közben” az is bizonyossá vált, hogy a polarizált fényterápia reumás problémák, égési- és sportsérülések kezelésére, pikkelysömör gyógyítására is igen jól használható. Ugyanakkor komoly gondot jelentett számára, hogy azokat a betegeket, akiknek az összes izületükre kiterjedő reumájuk, nagy felületű égési sérülésük van, vagy egész testüket pikkelysömör borítja, miként lehet a Bioptron lámpa viszonylag kisméretű fényfelületével kezelni.

A fáradhatatlan kutató ekkor egy nagyméretű fényfelülettel gyógyító, új eszköz megszerkesztéséhez kezdett hozzá. Kutatásait az Állatorvosi Egyetem közreműködésével folytatta. Az Eflite-nek „keresztelt”, polarizált fényforrással a szarvasmarhák rendszeresen előforduló betegségeit lehetett gyógyítani.

A Polárium emberek kezelésére szánt konstrukció, a beteg teljes testfelületét képes a polarizált fénnyel gyógyítani. Fenyő Márta 1986 óta azt feltételezte (2008 óta, mióta Sensolite nevű új találmányát gyártják, és bizonyos daganatos betegségek kezelésére alkalmazzák, állította-állítja is), ha az egész testfelületet érinti a polarizált fényhatás, az immunrendszer hatékonyabbá tehető a daganatos betegségekkel szemben.

Azóta, több orvossal együttműködve, számos fantasztikus gyógyulást tudtak kiértékelni.

A Tűzoltó utcai Gyermekonkológiai Centrum főorvosával közösen készített kutatási protokoll 2010-ben tette lehetővé a daganatos kisgyermekek kezelését. (A beszélgetős könyv 129. oldalán tanulmányozható annak a kutatási protokollnak a jegyzőkönyve, amelyet a Gerincgyógyászati Központ vezető főorvosával közösen állított össze Fenyő Márta a gerincműtétek után, vagy krónikus gerincfájdalmaktól szenvedő betegek esetében alkalmazható fényterápiáról.)

Polarizált fényterápiás – azaz Sensolite-os – kezelésre – mondja Fenyő Márta – olyan daganatos betegeket vállalhatnak, akiknek az onkológusával személy szerint is megállapodnak az együttműködésben. (Érzékeny idegzetű, bipoláris depressziótól szenvedő egyének számára ellenjavalt a Sensolite-os fényterápia.)

Ártani nem tudnak, csak segíteni – állítják, akik a polarizált fény gyógyító hatását a mindennapi életben kipróbálták, alkalmazzák. Fenyő Mártának a növénytermesztés és az állategészségügy területén szinte összeszámolhatatlanul sok olyan találmánya van, amelyek a fenti alaptételnél jóval többet és fontosabbat tanúsíthatnak.

A Széphalom Könyvműhely – amúgy igazán szemrevaló, ügyesen illusztrált – kiadványának utolsó oldalain a „kívülállók” is közreadják tapasztalataikat. Seres Flórián atléta például azt, miként tudta egyéni csúcsát javítani, miután a fényterápián túljutott. Dr. Knoll Zsolt ortopédsebész meg azt, hogy izomszakadás esetében harmadára csökkenthető a gyógyulási idő, feltéve, hogy polarizált fénnyel kezelik a beteget.

A könyvet dr. Szilvia Passfield szakértői véleménye zárja. A CAMP (Complementary and Alternative Medicine Practitioner Association) jeles tagja, a polarizált fényterápia észak-amerikai oktatója szerint a modern gyógyítás egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköze a polarizált fény, „amelyet Fenyő Márta – dr. Mester Endre elméletét továbbfejlesztve, illetve leegyszerűsítve – mindenki számára elérhetővé tett.”

Fenyő Márta nem tesz pontot mondandója végére. Azt vallja: „egy emberélet nagyon kevés ahhoz, hogy a polarizált fény gigantikus lehetőségeit föltérképezze. A fény energia, és mi a fényből élünk… A fény minden!”

A fény – Beszélgetések Fenyő Márta fizikussal
Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2017. Ára: 2800 Ft.

2018. március 9.

vissza >>