Amit a 185 éve született Hopp Ferencről és hagyatékáról
ma is feltétlenül tudni érdemes!

A 185 éve, 1833 április 28-án, a morvaországi Fulneken született vállalkozó, világutazó, műgyűjtő és múzeumalapító Hopp Ferenc gazdag életéről nyilatkozott a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum vezetője, Fajcsák Györgyi az Élet és Tudomány 2018/18-as számában. Az Átjárható világ címen megjelent interjúból helyhiány miatt kimaradt részeket – amelyek a szülőföldjét soha el nem feledő, de Budapestet talán a világ minden pontjánál jobban szerető Hopp Ferenc kapcsolatrendszerét, társasági jelenlétét, kezdeményezéseit és küldetéstudatát is tudatosítják, hagyatékának 21. századi jelentőségét is tanúsítják – a locsei.net segítségével adjuk közre. „Lábjegyzetünk” időszerűségét a Hopp Ferenc Múzeumban május 11-én megnyíló időszaki kiállítás biztosítja, a 2019. január 6.-ig megtekinthető tárlaton bemutatott tárgyak túlnyomó része ugyanis a Hopp Ferenc által alapított intézmény indiai gyűjteményének az anyagából vétetett; ehhez társulnak a kortárs indiai képzőművész, Abhisék Szingh munkái.

Hopp Ferenc 1885-től haláláig – jó és hasznos gondok árnyékában – élt Sugár úti szép otthonában, a mai Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Andrássy út 103-as számú épületében, öt világkörüli útjának legszebb emlékeit megidéző területen

Név szerint is tudható, hogy a színes egyéniségekkel, különleges személyiségekkel, bámulatra méltó tehetségekkel és fura figurákkal telített Pest-Budán, Budapesten kik voltak a sikertelen házassága után magányosan élő Hopp Ferencnek a kedves ismerősei, barátai?– kérdeztem Fajcsák Györgyitől a pesti polgárt, a példaértékű embert körültekintően bemutató beszélgetés során.

Baráti köre a hozzá hasonló üzletemberekből állt, közülük kerültek ki földkörüli utazásainak a kísérői is. Dr. Seitz Ottó gyógyáru-nagykereskedő társaságában például 1893 és 1894 közti, leghosszabb útját tette meg. Lisszabonból indultak, nyugat felé tartottak; Chicagóban még épp elérték a világkiállítást…

Asztaltársaságukat a Fesztelenek társaságának nevezték, nem is egy „fesztelen” a Magyar Földrajzi Társaságnak is tagja volt. Hopp Ferenc ismeretségi köre – tudomány- és művészetpártoló tevékenységével párhuzamosan – egyre növekedett. Konkoly Thege Miklóssal, a neves csillagásszal, aki a fényképezés csillagászati alkalmazásának a területén is jelentős megfigyeléseket végzett, vagy Bláthy Ottóval, a jeles mérnökkel rendszeresen találkozott…

A Magyar Földrajzi Társaságon kívül Hopp Ferenc több szakmai körnek, tudományos egyesületnek volt a pártoló, vagy tiszteleti tagja. A Fényképészek Köre mellett például a Mathematikai és Physikai Társulatnak, a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Szakosztályának, a Magyar Turista Egyesületnek… Miután a Sugár úton – a későbbi, azaz a mostani Andrássy úton – a 103-as számú telken álló épületet megvásárolta, átépíttette, gyűjteményeivel berendezte, neves tudósok, hírlapírók és művészek is megfordultak nála: Cholnoky Jenő, Lóczy Lajos, Ágai Adolf…

Miközben a Morvaországból Pestre érkező kamasz élete delén is híven őrizte és gyakorolta német anyanyelvét…

Szeretett Pestjén természetesen a magyar nyelvet is elsajátította. A mindennapok során, az üzleti életben beszélni magyarul, levelezni németül szokott. De kiválóan tudott angolul és meg tudta értetni magát franciául is. Ez elég volt ahhoz, hogy a világban eligazodjék. Azok a könyvek egyébként, amelyeknek a segítségével utazásait megszervezte, német és angol nyelvű munkák voltak. Azokat az ázsiai nyelveket azonban, amelyek az általa bejárt, egzotikus tájakon a kapcsolatteremtésben a segítségére lehettek volna, nem sajátította el.

A véletlen műve, vagy égi csoda, hogy bár világégések jöttek, rendszerek mentek, az Ázsiai Művészeti Múzeum Hopp Ferenc végakarata szerint maradt fenn?

Már az indítása is szerencsés volt, korszerű gondolatot tükrözött: nagy, országos intézmény, a Szépművészeti Múzeum részeként kezdett el az akkor még Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum néven nevezett intézmény működni. A Szépművészeti széles látókörű, haladó szellemű főigazgatója, Petrovics Elek felismerte annak a tagintézménynek a jelentőségét, amely az ázsiai művészeteket mutatja be. Felvinczi Takács Zoltán pedig eleve meghatározta intézményünk életét: 1947-ig ő volt a múzeum igazgatója. Őt a régész Horváth Tibor követte, aki a második világháború idején Japánban élt, ahol alaposan megismerkedhetett Ázsia művészetével. Horváth Tibor igazgatása alatt nem csak az Andrássy úti épületben, hanem a Városligeti fasor-béli Ráth György villában is lakhatott – kiállíthatott és raktározhatott – az Ázsiai Művészeti Múzeum. Az 1948 után az Iparművészeti Múzeum alatt működő intézmény 2014 óta ismét a Szépművészeti Múzeum territóriumához tartozik, tárlataink az Andrássy úti épületben, a megadott nyitvatartási időben ismét folyamatosan látogathatók. Időszaki kiállításainkat a múzeum épületében és más helyszíneken, rendszeres vagy változó partnerekkel rendezzük meg. Gyűjteményünket megpróbáljuk úgy rotálni, hogy a látogatók mindegyik ázsiai kultúrával találkozhassanak. Legnagyobb problémánk, hogy mindössze egy emeletnyi kiállítótérrel rendelkezünk, állandó kiállítás felállítására, bármennyire is keresik azt a látogatók, s bármennyire szeretnénk is összeállítani, nincs lehetőségünk.

Még jó, hogy a kertet állandó kiállításként is szemlélheti az ember!

A kert megújulása az elmúlt évek eredménye, korábban elég romos állapotban, a világháború óta változatlan formában várta a látogatókat…

Kik a látogatói a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumnak?

Hazai kiállításaink közönsége nagyon hűséges és kitartó társaság, köztük Ázsia kultúrája iránt elkötelezett tudósok, kutatók, közemberek… De megpróbálunk új érdeklődőket, ifjabb korosztályokat is intézményünkhöz vonzani. Május 11-én megnyíló kiállításunk például, a mai India vizuális kultúráját megjelenítő képregényekkel, valamint egy kortárs indiai képzőművész munkáival az ifjúságot igyekszik megszólítani. Azt az „átjárható világot” szeretnénk látogatóinknak bemutatni, amely a keleti kultúráknak természetes tartozéka. Azt a látásmódot, kultúraértelmezést, értékrendet igyekszünk népszerűsíteni, amelyet az ott élők maguk is vallanak. Külföldi kiállításaink sorát három évvel ezelőtt kezdtük el, hihetetlenül népszerűek, és ezen nem is csodálkozhatunk. A kiállított régi fényképek ugyanis azt a világot mutatják meg a ma embereinek, amelyet eleik láthattak.

2018. május 10.

vissza >>