Mesék Mátyás királyról

Mióta a visegrádi királyi palotában körülnéztünk, legnagyobb unokámnak egyre gyakrabban kell mesélnem az igazságos Mátyás királyról. Amikor már szinte minden meséből és igaz történetből kifogytam, nyomtatott és mozgóképes segédlet után kezdtem kutatni, de sehol semmit nem találtam. Jótékony lelkek siettek a segítségemre. Duci angyal karácsonykor, bajuszos-szakállas háromkirályok ünnepén. Az egyik a Mátyás király, az igazságos című mesekönyvet röpítette el a karácsonyfánk alá, a másik a Mátyás, az igazságos című egészestés rajzfilmet a postaládánkba, DVD formájában.

A könyvben, a debreceni Tóth Könyvkereskedés és Kiadó KFT. testes kiadványában úgyszólván minden benne van, amit a nagy királyról eleink tudni véltek, kitaláltak, továbbörökítettek. A hatvanhat Corvin Mátyásról szóló történet harmada népmese (Egyszer volt Budán kutyavásár, Mátyás király juhásza…), kétharmada irodalmi feldolgozás. Tizenhat Móra Ferenc tollát dicséri (A gyevi törvény, A szalontai kovács, Kőleves…), nyolc Jókai Mórét (Mátyás király kapál, Mátyás király lustái…). Kettő Benedek Elekét (A kolozsvári bíró, Mátyás király és az öreg szántóvető), egy Mikszáth Kálmánét (Mátyás és Holubár), egy Gárdonyi Gézáét (Tizenegy vendég). A mára már kevéssé ismert, vagy teljesen feledett szerzők történetei is mulatságosak és tanulságosak, Gaál Mózes például azt meséli el, miként tanította Mátyás félelemre a törököt, Tóth Béla meg azt, miként diskurált királyával a rettenthetetlen Kinizsi Pál, ha inába szállt a bátorsága. A leleményes válogatást, amely nem csak a régi magyar mondák Mátyás királyát idézi meg, de a Kárpát-medencében élő népek színes képzeletvilágát, fortélyos-csavaros észjárását, jóban, rosszban csorbítatlanul megőrzött értékrendjét is, kedves gúnyrajzok szemléltetik; mókásan, egyszersmind óvatosan figyelmeztetve a gyanútlan befogadót, amikor a történet a képtelenség, vagy a megtévesztés irányába kanyarodik.

A Kecskemétfilm Kft. által kiadott – de kellően nem reklámozott – Mátyás, az igazságos című DVD az 1980-as évekből való Mesék Mátyás királyról című, tizenhárom részes rajzfilmsorozat egészestés mozifilmesített változata. A tizenhárom epizódból kettőt hagytak el, azaz másfelet, a Mátyás szolgái című, nyolcadik részből a Kinizsi Pált megjelenítő mozgóképsort úgy, ahogy beleszuszakolták az egészestés változatba. (Azért viszont, amit kihagytak a harminchárom esztendővel ezelőtt a budapesti Pannónia Filmstúdió védernyője alatt Kecskeméten összeállított sorozatból, kár volna sóhajtozni, a Beatrix királyné tréfája című harmadik epizód mindig is „kilógott” a szellemesen, szépen és nagyon okosan összeállított animációs sorból. Míg a többi történet a népéért és az igazságért mindenre kész királyt mutatja, ez a beatrixos epizód a rászedett férjet állítja – állítaná – elénk, a könnyen elandalítható férfiembert, aki az én kis unokám szerint is leginkább egy nagy, kockás téli papucshoz hasonlítható…) A mozgóképesített Mátyásról szóló adomák több ponton is találkoznak a debreceni Tóth Kiadó által szerkesztett mesekönyv választásaival. Az igazmondó juhász, vagy a kolozsvári bíró például egyikben is, másikban is megjelenik. Az Újváry László által rendezett rajzfilmsorban azonban – Neuberger Gizellának köszönhetően – olyan háttér előtt ügyeskednek, fondorkodnak ezek a mesésen nevezetes személyiségek, amely a Mátyás korabeli Magyarországnak úgyszólván mindegyik életterét megmutatja. Palotáit, városait, kicsi falvait, piactereit, fazekas- és kovácsműhelyeit, ételeit, italait, kézi szerszámait… Pénzérméit is, amelyről uralkodóját az egyszerű ember is beazonosíthatta, feltéve, persze, hogy aranytallérhoz jutott.

Szeretnivaló produkció az egészestés Mátyás, az igazságos, és ez nem „csak” a klasszikus rajzfilmgyártás nagymestereinek köszönhető. Sőt, nem is „csak” a hazai színművészet feledhetetlen alakjainak, Helyei Lászlótól Sztankay Istvánig, Juhász Jácinttól Körmendi Jánosig, akik a hangjukkal "hitelesítették" Mátyás király környezetét. De a Kaláka együttes tagjainak is, ők ugyanis összekötő szöveg helyett fáradhatatlanul azt firtatják-dalolják két-két történet között: Milyen király volt ő, halljuk bizonyságát… És csakugyan halljuk, látjuk is, elsőként emberséges voltát. Másodjára: a bölcset is, aki nem csak tudta, de – állítólag –hirdette is, hogy az íróember tolla „erősebb a kardnál, mert az idő földjét szántja, s tanúskodik a jövő előtt”…

2015. január 16.

vissza >>