Akár egy ló…

Egy ló még akkor is képes nemes érzelmeket kiváltani az emberekből, ha embertelen körülmények közt kénytelenek élni. Steven Spielberg e tételt tanúsító, mozgóképes tantörténete, a Hadak útján november 11-én, vasárnap 21.05-től látható a Duna Televízióban. A 2011-ben forgatott amerikai-indiai film a világelsők között számon tartott rendező felettébb vitatott munkája: legalább annyian szapulják, mint ahányan rajonganak érte. A locsei.net szerzője – rég bevált szokása szerint az arany középúton maradva – nem ócsárolja, de nem is bálványozza Spielberget, hogy 2011-ben – több más fontos vállalása mellett – ezt a 116 percet összehozta. De hálatelt szívvel köszöni, hogy egy újabb világégés küszöbén, amikor milliók kénytelenek elhagyni harctérré változtatott szülőföldjüket, sokszázezren válnak hajléktalanná, arról mesél gyermeknek, felnőttnek, korhatár nélkül, hogy az élet minden rémisztő fenyegetés, gazság és életveszélyes ostobaság ellenére is emberül élhető. Feltéve, hogy irgalmasok, jóindulatúak, segítőkészek tudunk lenni. Akár egy ló példáján okulva…

A Hadak útján című film abszolút főszereplőjét, a Joey névre hallgató paripát állítólag tizennégy ló személyesítette meg. A legfontosabb jelenetekben a Finder nevű, négylábú filmsztár hozta a figuráját. A civil életben is, de a hadszíntéren is csoda-lóként számon tartott Joey Albert nevű gazdáját és barátját Jeremy Irvine alakította; az 1990-es születésű fiatalember nevét és képességeit Spielberg mozija révén ismerte meg a filmesek világa

Spielberg – miközben 2011-ben egy a filmkészítésről szóló dokumentumfilm-sorozatban vállalt szerepet, két játékfilm világra jötténél (A negyedik, Super 8) producerként segédkezett, és élete első animációs filmjét, a francia képregény alapján készült Tintin kalandjait rendezőként és producerként kellett összehoznia – a mágikus mesemondó, Michael Morpurgo 1982-ben megjelent ifjúsági regényét olvasgatta. Bizonyára a regény alapján készült színdarabbal is megismerkedett.

Az 1946-os születésű Spielberg és az 1943-as Morpurgo nem csak nemzedéktársak, de a világ dolgairól hasonlóképpen gondolkodó intellektuelek is. Mind a ketten azért munkálkodnak – ki-ki a maga műfajában, Morpurgo, miként Sztehlo Gábor a második világháború utáni Budapesten, a feleségével közösen működtetett, vagy nyolcvanötezer gyermek élményvilágát gazdagító gyermekvárosokkal is – hogy a szabadság és a béke együtt uralkodjék a felnövekvők életében. És mindnyájunkéban…

A Hadak útján című háborús film története 1912-ben, az úgynevezett idilli vidéki élet jellegzetes képeivel kezdődik. Ott, ahol a nagyszájú könyörtelenek „rendje” uralkodik.

Albert családját, mert a nehezen megművelhető, bérelt birtokon bajosan boldogulnak, kilakoltatással fenyegetik.

A Peter Mullan által igen árnyaltan megjelenített családfő félelmeit, meghiúsult reményeit, kudarcait alkoholizálással próbálja feledni.

Környezetük kárörvendve szemléli vergődésüket. A gúnykacaj és a csak szavakban megnyilvánuló sajnálkozás azonban elképesztő „mutatványra” ösztökéli a még szinte gyermek Albertet: ügyesen idomított lovával – rettenetes erőfeszítés árán – felszántja a megművelhetetlennek vélt birtokot.

E mesés akció láttán a legtöbben a lovat dicsérik. Értékelik, taksálják, irigylik is. A csoda-lónak komoly ára van – ezt hajtogatják minden oldalon.

A családfő – a nincstelenség határán – ennek tudtával kínálja fel a gyönyörű állatot a környékükön állomásozó katonáknak megvételre… A hadseregnek azonban igavonóra van szüksége, nem csoda-lóra.

Joey azonban szülőföldjétől és kis gazdájától egyre messzebbre kerülve, messzi idegenben, puskák és ágyuk öldöklő gyűrűjében, lövészárkok rettenetében is megmutatja – s ebben Spielberg egyszerűen és mégis látványosan, azaz közérthetően megrendezett jelenetei sietnek a segítségére –, hogy mi mindenre képes…

Először csak egy-két katona fedezi fel, aztán egyre többen, hogy a túlélés reményét e pokoli világban egyedül a csoda-ló jelentheti a halálra szánt embereknek. A kisöccsét a frontvonalról elmenekítő kiskatonának is, a beteg leányunokáját őrző nagyapának is, az ellenséges lövészárokból a ló megmentésére vállalkozó katonának is…

A csoda-ló Spielberg mozgóképes meséje szerint jobbá teszi a háborúba ájult embereket. Megértőbbé, segítőkészebbé, barátságosabbá…

Rangfokozattól és nemzetiségtől függetlenül – emberséges emberré.

S a Hadak útján című film hatásmechanizmusa – reményeim szerint – előbb vagy utóbb a tévénézők sokadalmát is eléri.

2018. november 6.

vissza >>