Csöndes órák ünnepi olvasmányai az Élet és Tudományban

Címlapján a Kalászos Madonna. Sarkadi Nagy Emese írásából megtudható, hogy a régi német táblakép miként került Esztergomba. Az ifjú térképész, Nemerkényi Zsombor Magyarország Nemzeti Atlaszáról nyilatkozik. A hetvenhárom éve, Szent-Györgyi Albert által alapított hetilap szerkesztői az Apollo-8 karácsonyi űrrepülésének ötvenedik évfordulójáról sem felejtkeztek meg… Csöndes órák ünnepi olvasmányaként ajánlom olvasóim figyelmébe az Élet és Tudomány utolsó 2018-as kiadványát. Az összevont, 51-52-es szám hatvannégy oldalán bárki az élet és a tudomány szép, izgalmas és fontos történeteire találhat.

Csontváry Kosztka Tivadar Jajcei vízesés című festménye Németh Jánosnak az Európában is egyedülálló Festményvizsgáló Labor alapítójával, Végvári Zsófiával folytatott beszélgetését és a „gyógyszerész-festő” eredeti festéstechnikáját illusztrálja az Élet és Tudomány 1626-29. oldalán

Hazánk első fővárosával, Esztergommal az Élet és Tudomány óévbúcsúztató számában két írás is foglalkozik. A tudós főpap, Ipolyi Arnold végakaratának megfelelően Esztergomba került, tizenötödik századi táblaképek története után a Várhegyen álló múzeum látnivalóiról, valamint „a múlt kincses ládájának” is tekinthető városban mostanában felszínre kerülő régészeti leletekről Rezi-Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum általános főigazgató-helyettese beszél.

Tóth Ferencet, a makói polihisztort, aki József Attila makói éveit oly’ tüzetesen kutatta, a költő barátait szóra bírta, szerelmeit támogatta, s – „amúgy” – a makói hagyma történetét könyv alakban közreadta, az 56-os forradalom helyi eseményeit fényképein megörökítette és meg is őrizte, Török József mutatja be az Élet és Tudomány olvasóinak. Az Afrika bizonyos tájait európaiként és magyarként elsőként bejáró Horváth-Magyar László életének fehér foltjait Horváth József.

Kalandfilm-sorozat hőse is lehetne az az ifjú tengerész, aki – mint az az Élet és Tudományban megjelent cikk írójának a kutatásai alapján immár nyilvánvaló – a Fiumei Tengerészeti Főtanoda képesítő okmányával „felszerelkezve” hajózta be a Földet. Ahhoz azonban, hogy ifjúkori álmai színterén, Afrikában földrajzi s néprajzi kutatásokat folytathasson, nehezen kiküzdött tengerésztiszti pályájának véget kellett vetnie. Horváth József írása ezt a fordulatot oly’ szemléletesen dokumentálja, hogy az olvasóban – akarva, vagy akaratlanul – nem csak az utazó, az Afrika-kutató Magyar László iránti érdeklődést szikráztatja fel, de az életmód-váltás bátor elkövetője irántit is…

Török Zsolt Győző térképtörténetei a Könyvek könyvének, a Bibliának a megértését segítő képek és térképek soráról mesél az Élet és Tudomány olvasóinak. Az első – ezen írás illusztrációjaként is szemlélhető – „térkép”, a madobai mozaik a hatodik századból való, egy templom padlózatán ábrázolta a Szentföldet. A Lübeckben nyomtatott világtérkép, vagy a Nürnbergi Krónika világtérképe már a modern ember térképfogalmához is közelítő mappát mutat, olyan atlaszokat, amelyeknek az útmutatása szerint a harmadik évezred polgárai is bátran elindulhatnának, hogy a hit, az Istenbe vetett bizalom útjait megleljék…

Ezek a locsei.net olvasóinak a figyelmébe ajánlott publikációk a december 21-én napvilágot látó hetilapnak, az Élet és Tudománynak mindössze az egyharmadát töltik ki. A kétharmadnyi „maradék” is eszmei gyarapodásunkat szolgálja: A bolygóidegtől az ÉT-iránytűig…

2018. december 22.

vissza >>