Összeomló civilizációnk düledékein

Az információs kor fontos emberét, a Facebook feltalálóját bemutató film fut június 22-én, szombaton 16.30-tól a Viasat3 műsorán. Mark Zuckerberget, persze, nem „csak” a Facebook-ként elhíresült közösségi háló miatt érdemes megismerni! Az 1984-es születésű fiatalember, amint az a három Oscarral is jutalmazott százhúsz perces mozi alapján (címe: Social Network – A közösségi háló) nyilvánvaló, kor- és pályatársai közül is kimagaslott! Cikizték is emiatt rendesen! Fiúk, lányok vegyesen. A magányos Zuckerberg tehát, mert mást nem tehetett, kollégiumi szobájában, a számítógépe segítségével próbált ismerkedni, kapcsolatokat kiépíteni. S láss csodát, közösségi oldalának bevezetése után nyolc évvel e fiúnak egymilliárd regisztrált ismerőse volt! Összeomló civilizációnk düledékein Mark Zuckerberg az emberi kapcsolatokat alapjaiban változtatta meg.

A Ben Mezrick Véletlenül milliárdos című regénye alapján David Fincher által rendezett életrajzi filmnek nem igazán örült az igazi Zuckerberg. De filmbéli alteregójáról, Jesse Eisenbergről semmi rosszat nem mondott. Nem is mondhatott…

A Social Network – A közösségi háló című film bemutatója után világszerte azt firtatták az emberek, ki mindenki segédkezett a magát hackernek (magyarul: hekkernek) tituláló Zuckerbergnek, hogy az elképesztően népszerű Facebook létrejöhessen.

Még inkább azt, hogy a Harvardon, az Egyesült Államok legrégebbi s egyben legnagyobb hírű felsőoktatási intézményében a Zuckerberg körül lebzselő diáktársak közül a Facebook hozadékából ki mennyit kaszálhatott.

A David Fincher által rendezett életrajzi film természetesen ezzel a kérdéskörrel is foglalkozik. Méghozzá fő helyen! (Mást nem is tehetett volna: volt idő, amikor a Facebook körüli jogi bonyodalmak, a szellemi tulajdonjogok kapcsán lefolytatott peres eljárások a nyomtatott sajtóban és az elektronikus médiában naponta a vezető hírek között szerepeltek.)

A három diáktárs közül, akik a közösségi oldal elkészítésénél Zuckerbergnek segédkeztek, az egyiket – az Andrew Garfield által igazán emlékezetesen megszemélyesített Eduardót – a főszereplő drámai ellenfeleként ismerhetjük meg. De a 2010-ben forgatott filmben azok a legmagasabb körök pártfogását élvező Winklevoss fivérek is megjelennek, akik azért követeltek kártérítést újra, meg újra, mert állításuk szerint Zuckerberg a harvardi közösségi szolgáltatást az ő kihagyásukkal hozta létre… (Egy esztendővel Fincher filmjének bemutatója után törvényes határozat adta tudtára az érdekelteknek, hogy Winklevossék vádjai alaptalanok és el is évültek.)

A TV4 jóvoltából június 22-én 16.30-tól megtekinthető Social Network-nak azonban nem az Egyesült Államokról oly’ igen hiteles képet adó színfalai, felsőoktatási, jogi, hirdetési kulisszatitkai az igazán figyelemre méltók. Hanem az a sete-suta fiatalember, aki se csajozni, se bulizni nem tud; nem az a legfőbb vágya, hogy egyetemének legrangosabb klubjába bekerüljön. Viszont szeretne megbizonyosodni felőle, ki ő valójában. Meg arról, hogy mi dolga e világon. Környezete nem is érti, miről beszél, valójában mit akar.

Nincs körülötte szeretet, csak fergeteges élvhajhászás, érvényesülési vágy, helyezkedés. A tudás is csak akkor érték, ha hatalomhoz jutni általa. (Ha viszont sok van belőle, menthetetlenül megrontja, el is zülleszti azt, aki birtokolja.)

A magányos fiú a többi magányost próbálja hát megkeresni. Az irántuk megnyilvánuló érdeklődése motorizálja. Tőlük várja azt a szeretetnek is nevezhető figyelmet, amit hús-vér környezetétől nem remélhet.

És összeomló civilizációnk düledékein összehozza a Facebookot, sokmilliárd magányos ember közösségi hálóját. Menet közben sem feledi, hogy általa nem csak az információáramlást segíti, de a szeretet életrevaló szövedékét is megteremtheti.

Zuckerberget és hitvesét a pulikutyák iránti érdeklődés hozta el Magyarországra. Kisújszálláson a Ludas Matyi Puli tenyészetet látogatták meg

A 2010-es film az elégedett Zuckerberg képével fejezi be a történetét. Azóta, hogy a leleményes Fincher produkciója a mozikba eljutott, Zuckerbergről, mint a világ huszonegyedik leggazdagabb emberéről szokás beszélni. Meg, mint boldog családapáról, aki kislányai világra jöttekor, feleségével együtt a birtokukban levő részvények 99 százalékát jótékonysági célokra adományozta. A „zöld energia” fejlesztését szolgáló alapítványát pedig Bill Gates-szel közösen működteti.

Mark Zuckerberg, akit a huncut tinik mifelénk olykor Zuckiként, Cukiként emlegetnek, olyan nyitott embernek tartja magát, aki szeret az embereken segíteni. Arról, hogy ez nem üres szólam, a Facebook megújítását szolgáló, folyamatos kísérletei is tanúskodnak.

Meg – talán – arról is, hogy a sokmilliárdos bevétellel díjazott tudás sem buggyan meg feltétlenül…

2019. június 18.

vissza >>