Tarzanra várva

Sose hittem volna, hogy a gyermekkoromban kénytelenségből (apám nógatására) olvasott Tarzan történeteket valaha is népszerűsíteni kezdem. Most mégis ezt kell tennem: a legújabb Tarzan-film ugyanis, a négy Harry Potteres produkciót is jegyző David Yates munkája a maga kalandfilmes fordulataival talán azokat is mozgósítja, akiket mindezidáig nemigen foglalkoztatott, holnap, vagy holnapután milyen lesz az élővilág körülöttünk. Ez a tarzanos száztíz perc ugyanis – higgyék el nekem – annál a hirtelenjében összehozott nemzeti klímavédelmi konzultációnál is többet ér, amelynek a körülményesen megfogalmazott kérdéseinél „csak” a titokzatossága a felháborítóbb: honfitársaink nagyobbik része a beküldési határidő előtt vagy másfél nappal, véletlenül tudhatta meg, hogy elmondhatná a magáét az éghajlatváltozás nem kívánt hatásainak kitett Kárpát-medence védelmében!

A 2016-os amerikai kalandfilmben Alexander Skarsgard – állítólag – minden idők legjobban kigyúrt Tarzanját hozza. Azt a fickót, akinek a végzetesen romlott civilizációban is sikerül megőriznie természetes értékrendjét, vademberi mivoltát. Izmai is, tettei is ezt mutatják…

Jól tudom, Edgar Rice Burrogh 1912-től folyamatosan megjelenő Tarzan történetei nem irodalmi gyöngyszemek. És azt is, hogy a Tarzan elbeszélések alapján (1918-ban, 1932-ben…, 48-ban, 81-ben, 84-ben, 99-ben, 2013-ban, 2016-ban) forgatott filmek sem mind a mozgóképgyártás mesterművei.

Mégis meghódították a világot!

Hatásukra egymást követő nemzedékek fiai akartak „a vadon szövetségesei” lenni.

Többmilliónyian.

Hogy a huszadik század ifjúsága nem csak az autók és a fegyverek iránt érdeklődött módfelett, de a titokzatos földrészek élővilága iránt is, méghozzá szerfölött, Tarzan szinte megállíthatatlanul rájuk zúdított kalandjainak is köszönhető, nem csak az igazi felfedezők kalandos útjairól közreadott híradásoknak.

Tarzan ráadásul – Kipling Mauglijával ellentétben – azt is megmutatja, könyv alakban és mozgóképen egyaránt, hogy a két világ – a fejlettnek mondott meg a barbárnak titulált – át is járható.

A Burroughs két regényéből (Tarzan visszatér, Tarzan és a gyémántok) összekalapált 2016-os film éppen ezt az „átjárhatóságot” szemlélteti. Az Alexander Skarsgard által megszemélyesített Tarzan, elegánsan karcsúsított redingote-ját levetve indul Afrikába, hogy a többi karcsúsított hosszú öltönyt viselő, fontos ember által kiagyalt tervet, a vadon kiirtását megakadályozza, gyermekkori barátainak az élőhelyét megmentse…

Nem töpreng, nem kalkulál, mázsál vagy méreget – cselekszik. Szeretteit is, magamagát is életveszélyes kalandokba sodorva.

Vannak, akik a Tarzan legendája című film láttán a történet valóságos történelmi hátteréről kezdenek mesélni. Arról, hogy a Tarzan által megmenteni vágyott vidéket, az Afrika nyugati – középső – részén, az Egyenlítő két oldalán elterülő, ásványi kincsekben igen-igen gazdag Kongót a tizenkilencedik században Anglia és Franciaország is szerette volna birtokolni. Végül azonban Európa egyik legkisebb országa, Belgium szerezte meg, hogy ott Kongó Szabadállam néven „II. Lipót a gyarmatosítás legsötétebb fejezetét valósítsa meg”.

Van, aki azt állítja, a négy forgatókönyvíró – Stuart Beattie, Craig Brewer, John Collee és Adam Cozard – által jegyzett Tarzan legendája minden szörnyű kalandjával együtt is „dajkamese” ahhoz képest, ami e térségben, a mai Zaire területén a tizenkilencedik században megesett.

A film félelmetesen izgalmas jelenetei közt azonban – olykor-olykor – találni néhány mulatságosan szörnyűséges betétet is.

A locsei.net szerzőjét például a vízbepottyant főkolomposokat célba vevő krokodilok szcénája „dobja fel” pár pillanatra: amikor az éhes páncélos hüllők a Jim Broadbent által megszemélyesített Prime Ministert nagy ívben kikerülik.

Lám, csak, lám, milyen tekintélytisztelők ezek a trópusi állatok! – mondogatom magamban. – Vagy csak a bendőjüket féltik? A kólikát próbálják kivédeni?

A természetvédő és „klímatudatos” Tarzan amerikai kalandfilm hőseként érkezik hozzánk december 1-jén este 20.50-kor, a FILM+ műsorán.

Hogy napjaink természetvédő és „klímatudatos” Tarzanjával mikor és hol találkozhatunk, nem tudom.

Pedig itt az idő, hogy közvetlen közelről megismerkedhessünk vele!

Ha létezik egyáltalán…

2019. november 26.

vissza >>