Vád nélkül

A vádeljárás nélkül, különös kegyetlenséggel halálra ítélt, vétlen Biedermann Imre világát idézi meg február 25-én, kedden 21.35-től a Duna Televízióban a Vád nélkül című dokumentumfilm. Kisfaludy András ötvenperces új munkája a vagyonos embereknek arra a mifelénk szinte már teljesen feledett típusára emlékeztet, akinek fölmenőitől örökölt életelve volt: A vagyon – felelősség

A dél-dunántúli Szentegátot száz évvel ezelőtt magyar Weimarként emlegették az irodalom, a zene és a képzőművészet szerelmesei. Kápolnáját szinte az utolsó pillanatban mentették meg a pusztulástól; kastélya az állami gazdaságok iránti megkülönböztetett figyelemnek köszönhette, hogy viszonylagos épségben megmaradt

Napjainkban legfeljebb a szentegáti erdőről lehet hallani. A természetvédelmi területről, ahol a szerencsés madarász feketególyát, kék galambot, kabasólymot, léprigót is láthat, hallhat; hegyvidéki növényfajokkal és melegkedvelő növényekkel is találkozhat a természet vándora.

A mintabirtokról, amelyet a tizenkilencedik század utolsó harmadában és a huszadik század első felében az Ausztriából e tájra érkező Biedermannok teremtettek, nemzedékeken át, az utóbbi hetvenöt évben nemigen lehetett hallani. Ha a közelmúltunk fehér foltjainak a felszámolására „szakosodott” dokumentumfilmes, Kisfaludy András nem találkozott volna a (tán) utolsó Biedermannal, a fölmenői titokteli történeteit kutató Biedermann Dénessel, szélesebb körben tán soha nem ismerhettük volna meg ezt a példaértékű, mi több: fényes fejezeteivel is, végzetes fordulataival is jellegzetesen közép-kelet-európai históriát.

1850-ben húszezer holdas, hatalmas birtokot vásároltak a Biedrmannok a honban, hol zengő zivatar „nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl;/ Fákat tép ki és hajókat tördel,/ Életet fojt, vadat és embert öl”.

Munkához láttak, hogy „ez a nyomoru föld/… Tisztuljon meg a vihar hevében”…

Uradalmi majort telepítettek…

A közeli városban, Szigetváron iskolákat építettek (külön a fiúknak, külön a lányoknak). Segítségükkel az igazán tehetséges gyerekek külföldi tanodákban folytathatták tanulmányaikat…

Mintagazdaságuk béreseinek a nyugállományi ellátásáról is gondoskodtak…

A minden tekintetben magyarrá lett Biedermannokat először a Gestapo akarta kiiktatni a rettenetes valóságból; másodjára az Államvédelmi Hatóság emberei.

Urbán Rezső államvédelmi százados, a kistarcsai tábor parancsnoka 1953. január 17-én kelt jelentésében arról tudósította feletteseit, hogy Biedermann Imre és Meszlényi Zoltán érseki segédpüspök tetemét internálótáborukból elszállították…

Meszlenyi Zoltán földi maradványait 1966 június 24-én a rákoskeresztúri új köztemető területén exhumálták.

Biedermann Imréét az óta sem találják.

Pillanatnyilag a február 25-én 21.35-től a Duna Televízióban megtekinthető, Vád nélkül című dokumentumfilm a sírköve.

2020. február 25.

vissza >>