Budapesti madarak és madarászok igaz történetei

A több mint két hónapon át kénytelen-kelletlen elcsöndesülő fővárosban végre fölfigyelhettünk szárnyas polgártársainkra is! A Budapesten élő madarakra! És velük egyszerre a Madarak Budapesten című ismeretterjesztő kiadványra is. Schmidt Egon érdekes történeteire, amelyeknek a második (!) kiadása kilenc évvel ezelőtt jelent meg az Új Ember Kiadónál. A népszerű ornitológus, közel négyezer tudományos ismeretterjesztő írás szerzője – a zoológus Bécsy László tetszetős fotóinak a kíséretében – e munkájával is arról győzi meg az olvasót, hogy e gyönyörű városnak nem „csak” a zöldellő oázisaiban (a Margit-szigeten, a Városligetben, az óbudai Hajógyári-szigeten), de a betondzsungelében is számos madár időzik. Sokan közülük állandó lakói Pestnek és Budának. (Schmidt Egon szerint hatvannál is több faj rak fészket rendszeresen a mi szeretett metropoliszunkban.) Mások – hogy hányan, tán felbecsülni sem lehet – a tavaszi és az őszi vonulás idején tartózkodnak a magyarok fővárosában. És mi, Budapest büszke polgárai, rendszerint észre sem vesszük őket. Lehet, hogy az ezerszer elátkozott COVID–19-nek köszönhetően, eztán a madárdalra is ügyel a harmadik évezred embere? Mint a nagyapák, dédapák nemzedéke?

Schmidt Egon könyve – a környezettudatos közvélemény mozgósítása érdekében – a „néma tavasztól” való, kontinenseken átívelő félelmet is megidézi. Azt a világot, amikor nem röpködnek körülöttünk énekesmadarak…

Schmidt Egon vagy nyolcvan éve figyeli a madarakat. Rigókat, vörösbegyeket, barátkákat, fülemüléket, széncinkéket, verebeket, fecskéket…

Fővárosunk madárvilágát bemutató könyvében azt is beismeri, vele, bizony, gyakran megesik, hogy madárnak képzeli magát…

Ezt az „átlényegülést” persze, könyvének figyelmes olvasója előbb-utóbb magától is felfedezte volna. E százhetven oldalas kiadványnak ugyanis minden egyes fejezete azt dokumentálja, hogy a Pesten élő szerző teljes jogú polgártársainak tekinti a madarakat. Mint kedves szomszédokat, ismerősöket, utastársakat, úgy mutatja be őket. A gyakori találkozások alkalmával megismert jellemvonásaikat sorolja, életvitelüket körvonalazza, különös tekintettel a családi életükre, megélhetési gondjaikra, érintkezési szokásaikra, rokonaikra… Jóakaróikra és ellenségeikre…

A vörösbegy egyike azoknak a fajoknak – írja – amelyek elsőként telepedtek meg lakott területen…

Az apró kék cinege bátor és harcias madár…

A barátkák békés természetű madarak…

A galambot „félreismert madárként” emlegeti. „A béke és a szelídség jelképe – szoktuk mondani, valójában kevés olyan összeférhetetlen”, agresszív madár van, mint a parlagi galamb…

A csuszkák két dolgot is tudnak, amit rajtuk kívül egyetlen hazai madár sem: a költésre kiszemelt odú bejáratát a saját testméretük szerint körbetapasztják; a fák törzsén fejjel lefelé is könnyen közlekednek, csúszkálnak…

(Zárójeles kiegészítésként nem tudom nem megemlíteni, bár nem csak a csuszkákra jellemző: a csuszkatársak sírig tartó párkapcsolatban élnek, csak egymás közelében érzik jól magukat…

A verebek egész évben fürdenek. Télen is. Porban is – lelkesen…

A sarlósfecskék a repülés igazi művészei… Csak kapaszkodni tudnak, járni képtelenek… Igazi életelemük a levegő…

Mindezt (ezernyi más érdekes és fontos madaras ismeret mellett) a messzi földön (is) elismert, ornitológus tudatja az olvasóval, a közvetlen – általában távcsővel végzett –terepmegfigyelések során szerzett adatai, valamint a madárgyűrűzés által szolgáltatott információi mellett.

A madárhangok jelentésének kutatása során szerzett észrevételeiről is érzékletesen tudósítja olvasóit az ismeretterjesztő irodalom mesterének is bátran nevezhető Schmidt Egon. No, persze, ha hangfelvételt is mellékelhettek volna a Madarak Budapesten című kötethez a 2011-es kiadás szerkesztői, még felkészültebben, figyelmesebben és boldogabban kóricálhatnának szép fővárosunk madárdalos útjain az olvasók. Magas házak közt, zöldellő ligetekben, kertekkel keretezett sétányokon…

A Madarak Budapesten című, gyermeknek, felnőttnek, boldognak, boldogtalannak, természetbarátnak és motorizáltnak egyaránt ajánlható könyv, persze, „hangos melléklet” nélkül is képes a csodára: a nagyváros lakóival tudja megkedveltetni a madarakat.  A nádirigót, ami nem is rigó, a kanalasgémet, ami nem is gém… Az állatkerti nagy tónál „vendégeskedő” jégmadarat, vöcsköt

De még a Városmajorban tanyázó macskabaglyokat is…

És, aki egyszer megismerte és/vagy megkedvelte őket, figyelni is fogja a főváros madarait. Meg a többit is, országszerte.

S talán védeni is. Élőhelyüket költési időszakban is gond nélkül megsemmisítő lombfűrésztől…

Vegyszerezéstől…

A tájékozatlanság bajkeverőitől…

Schmidt Egon – Bécsy László: Madarak Budapesten
Új Ember Kiadó, 2011. Ára: 2500 forint

2020. május 24.

vissza >>