A tehetséges senki

A tehetséges Mr. Ripley, kivel október 2-án, pénteken este nyolc órakor találkozhatunk a FILMCAFE-ban, mindig is azt hitte, hogy jobb hamis valakinek lenni, mint igazi senkinek. Az önérvényesítésben kiváltképpen tehetséges senkik érájában nem árt megismerkedni ezzel a fickóval! A mifelénk – sajnos – kevéssé ismert, másutt rettentően népszerű írónő, Patricia Highsmith híres regényfüzérének első fejezetei alapján forgatott filmek egyike, az 1999-ben Anthony Minghella által rendezett produkció gondoskodik róla, hogy a hiszékeny emberek – kóros jóindulatuktól is megszabadulván – a nagyratörő senkiháziakkal szembeni védekezés tudományát is megismerhessék.

Matt Damon, aki az 1999-es Tom Ripley-t testesíti meg, az első huszonöt színész közé tartozik, akiknek a filmjei az amerikai filmiparban a legnagyobb bevételt érik el. Forgatókönyvíróként Oscar díjjal is jutalmazták…

Patricia Highsmith írásait – amelyekben még véletlenül sem lehet pozitív hőst, csinos és rokonszenves embert találni, csak visszataszítóan átlagos figurákat – a filmtörténet legnagyobbjai emelték át a mozgókép világába.

Hitchcock, Clément, Deville, Chabrol, Wenders… 

Az írónő mindegyikük munkájával elégedetlen volt. „Gyalázat, ocsmányság, szégyen” – nyilatkozta róluk – engesztelhetetlenül.

Ha megéri, ki tudja, Anthony Minghella Ripley-adaptációját tán más szavakkal fogadta volna. Igaz, ez a filmváltozat sem mutatja csúfnak Highsmith teremtményeit.

A terebélyes amerikai írónő figuráját például a gyönyörű Gwyneth Paltrow jeleníti meg.

És a Matt Damon által megszemélyesített címszereplő, Tom Ripley, a mindenáron feltörekvő fiatalember sem csúf, akár egy pondró…

„Csak” zsibbasztóan jelentéktelen.

Viszont semmitmondó külsejével, szürke karakterével, dibdáb jellemével képes arra is, amire a mutatós és erős egyéniségek a legritkább esetben: szinte általános rokonszenv és részvét kíséretében követheti el a legszörnyűbb tetteket. Senki nem tételezi fel róla, hogy a „másodhegedűs”, akinek mindez idáig csak az volt a feladata, hogy hébe-hóba helyettesítse a „nagymenőket”, gyilkolni képes….

A jelentéktelenül tehetséges Mr. Ripley – miként azt Patricia Highsmith „kötelező olvasmánya” s az írása alapján forgatott amerikai filmdráma közszemlére bocsátja – csupán abban tehetséges, hogy a saját klasszisában (osztályában, rendjében, tehetségfázisában…) maradva próbál feltörni. Kispályásként, szorgalmasan.

Létfilozófiája: „Mindent lehet, csak akarni kell, és keményen kell  küzdeni érte”!

A másik lapos közhely, amellyel a tehetséges senki minden fordulóban boldogul: „Mindennek ára van”!

És, csakugyan: a Minghella által elénk állított, ízig-vérig korunkbéli Mr. Ripley úgy sétál ki e százharminchárom perces történetből, mint egy középszerű jófiú. A visszatérés reményével. Követők hadáról álmodozva…

Utóirat: Hatvan évvel ezelőtt René Clement Ragyogó napfény címmel rendezett filmet Tom Ripley történetéből. A főszerepet a fiatal, pályakezdő Alain Delon játszotta. Jóképűen és könyörtelenül. Magabiztosságának csillagóráján bukott le, s a néző elégedetten nyugtázhatta: Mindenki elnyeri méltó büntetését. És mindeközben senki nem kárhoztatta a forgatókönyvírót, amiért Patricia Highsmidt történetét oly igen erősen átigazította.

Hogy mily sokat változott a világ – a film világa is – az utóbbi hatvan év alatt!

2020. szeptember 29.

vissza >>