Anya és leánya – érzelmi zűrzavar?

Anya és leánya – érzelmi zűrzavar; ki ne ismerne hasonló történeteket, mint amilyenekkel november elsején a Duna Televízió és a FILMBOX STARS szembesíti nézőit? (A Duna Televízió 21.20 órai kezdettel, a FILMBOX STARS 21.00-től.) A Szabó Magda regénye alapján forgatott Pilátus új magyar tévéfilm. A kereskedelmi adón megjelenő Anya, lánya, unokája egyszer-másszor vígjátékként is értékelhető amerikai filmdráma. Mind a kettőt főszereplőjük élteti: Hámori Ildikó a magyar produkciót, Jane Fonda az amerikait.

A Milánóban megrendezett filmfesztiválról Dombrovszky Linda rendezése, a Pilátus öt elismerést hozott haza: a legjobb film, a legjobb rendezés, a legjobb színésznő, a legjobb operatőr és a legjobb vágó díját

Szabó Magda 1963-as történetébe  is úgy került bele Pilátus, mint a krédóba: példálódzásként. Iza – a helyét a világban nem találó idős asszony lánya – is „mossa kezeit”: ő mindent megtett, hogy megözvegyült édesanyja békés nyugalomban pergethesse végnapjait. Hogy a tragikus finálé minek a következménye, latolgatni  sem tudja.

Az éltében is, holtában is, szülőföldjén is, idegenben is napról napra népszerűbb írónőnek idehaza nem volt szerencséje a Pilátussal. A kritikusok is, az olvasók is hűvösebben fogadták,  mint korábbi regényeit, a Freskót, Az őzt…

Idővel még az irodalomértők is feledték.

Külföldön jóval többen lelkesedtek érte. Az új évezredben egyre elszántabban. Mondhatni: rendületlenül.

És ez nem csak a Pilátus után vagy negyed századdal írt Szabó Magda regény, Az ajtó fergeteges hatásával magyarázható. Hanem, talán, azzal (is), hogy az a bizonyos nemzedéki szakadék, amelyet a Pilátus a maga egyszerű módján és mégis mindenki számára érthetően kibeszél, időközben világszerte ismert, sokak által meg is élt jelenséggé vált.

Nem értik, talán nem is igazán ismerik egymást az egymást váltó nemzedékek. Ha ugyanazon a nyelven beszélnek, gondolkodnak, ha vér szerinti rokonok, akkor sem.

A tévéváltozat két forgatókönyvírója, Somogyi György és Szélesi Sándor nagy bölcsen minden évszámhoz és politikai-társadalmi formációhoz köthető tartozékától megszabadította  Szabó Magda szövegét.

Az az időtlenül időszerű jelen, amelyben a mozgóképesített Pilátus szereplői vergődnek  (mert egyesek szerint huszonöt – harmincöt- mások szerint hetven – nyolcvan évenként átrendeződik az ismeretvilágunk, az értékrendünk), voltaképpen a szellemi és műszaki fejlődés következménye. Földrajzi határoktól, etnikai adottságoktól függetlenül. Ennek a már-már fékezhetetlenül zabolátlan változásnak a gyakran, bizony rettentően savanyú gyümölcseitől Földünk szinte minden pontján senyvednek az emberek.

Hogy miközben mindentudónak képzeljük magunkat, nem tudunk sem az öregedés, sem az elmúlás bizonyosságával szembenézni…

Képtelenek vagyunk fenntartás nélkül szeretni…

Nem merünk önmagunk lenni…

A könyörületnek még a fogalmát sem sokan ismerik. Hát még a mindennapi gyakorlatát…

Hogy olykor egymás kezét is megfoghatnánk, ritkán jut eszünkbe…

A Pilátus című új magyar tévéfilm a maga lélekemelő mozgóképes eszköztárával megkísérli mindezt az eszünkbe idézni. Tán az eredeti műnél, Szabó Magda regényénél is hatásosabban.

Jane Fonda harcias nagymamaként is lenyűgöző. Olykor talán utánozásra méltó

Nem tudom, hogy Garry Marshall, az Anya, lánya, unokája című 2007-es amerikai film rendezője olvasta-e Szabó Magda könyveit, egyáltalán: hallott-e róla? Ám azt bátran állíthatom, hogy az erős asszonyokról hasonlóképpen gondolkodhattak. Mindkettőjüknek vissza-visszatérő témája – kinek az írásaiban, kinek a filmjeiben – hogy az ideges, felelőtlen, kapkodó férfiak botlásait csak asszonyaik tudják korrigálni.

Úgy, ahogy.

Szabó Magda Régimódi történetének Rickl Máriája kíméletlen határozottsággal.

Jane Fonda  Mark Andrus forgatókönyve alapján ténykedő – Georgiája hittel, fegyelemmel. És, ha mindez nem segít: bottal is.

Mi tagadás, a locsei.net szerzőjének ez utóbbi formula tűnik a leghatásosabbnak. Az önámítások honában, hol mindenki mindenkit félrevezet, csak az képes helyretolni szerettei végzetesen félresiklott életét, aki szigorú szabályok szerint él, önmagával szemben is következetes, és a világból is kikergetné azokat, akik megrontják, megtévesztik vagy félrelökik a fiatalokat.

2020. október 27.

vissza >>