A nagyvilágban ma is mindenütt használt íróeszköz a biropen

Hosszú és kalandos élete során Bíró László József (1899-1985) volt újságíró, szerkesztő, festőművész, olajtársasági vámügyintéző… A nagyvilág feltalálóként „iktatta”, ám  ő ez ellen a golyóstoll regényeként közreadott önéletrajzában a maga módján, azaz elbűvölő szerénységgel tiltakozott: „Nem tanultam kémiát vagy gépészetet – esetemben tehát nem beszélhetünk feltalálói pályáról”… A 2018-ban forgatott , és az M5 műsorán november nyolcadikán, vasárnap délután 16.05-től megtekinthető ismeretterjesztő film, a Nyugtalan vér sem Bíró László József feltalálói pályáját részletezi. „Csak” a találmányait. Meg különös fordulatokban gazdag életét.

Bíró László Józsefnek „a pépes halmazállapotú tinta és a hozzá tartozó töltőtoll” néven 1938-ban bejelentett szabadalmát 1948-ban ismerte el a Magyar Szabadalmi Bizottság

Ha jól számolok, és a filmtörténeti nyilvántartásoknak is hihetek, Kővári Tamásnak, a Nyugtalan vér rendezőjének ez a pár perc híján egy órás riport-dokumentumfilm a harmadik munkája, amely Bíró László József  elképesztően tevékeny éveivel foglalkozik. Az elsőt, A csendes forradalmárt Bíró László Józsefnek az Európa Könyvkiadó jóvoltából még a hetvenes években magyarul is megjelent önéletrajzi regénye ihlette. (Emlékeim szerint a könyv nagyobb visszhangot keltett, mint Kővári Tamás negyvenöt perce.)

A másodikat 1995-ben, Buenos Aires-ben forgatta, voltaképpen nem is a feltalálóról, hanem a Bíró László József leszármazottai által alapított iskoláról, ahol állítólag nem mindennapi oktatási módszerrel tanítanak.

Bíró László József leszármazottai – lánya, unokái, dédunokái – Kővári Tamás harmadik biropen-centrikus vállalkozásában is megjelennek: kamerák kísérik lépteiket, amikor híres felmenőjük szülőföldjére első alkalommal ellátogatnak. A feltaláló és a találmány kettős állampolgárságáról is diskurálnak, másról is. A Nyugtalan vér  című ötvenöt perc  nézőinek az érdeklődését azonban a kettős állampolgárság jogi elveinél alighanem ezerszer erősebben foglalkoztatják a Magyarországon felnövekvő s kiteljesedő Bíró László József lehetőségei. Az utak, a pályaterek, amelyeken sokoldalú, színes egyéniségét kipróbálhatta, de ki nem bontakozhatta.

Ki ne tűnődne fölötte hosszan és morgolódva, ha azt hallja, Bíró László József Argentínában benyújtott találmányát 1943-ban szabadalmazták, szülőföldjén azonban tíz év múltán ismerték el, hogy a golyóstoll az ő eredeti ötlete alapján működik.

Vagy azon, hogy voltaképpen az első automata sebességváltót is Bíró László József tervezte, majd szabadalmaztatta, ám a kényelmesen és pontosan működő szerkezet iránt  Magyarországon senki nem érdeklődött… (A General Motors bezzeg jelentős összegért vásárolta meg új sebességváltójával Berlinig motorozó Bíró László József találmányát! No, persze, nem azért, hogy gyártani kezdje, ó, dehogy! „Csak” a versenytársak bosszantására…)

A páratlanul széles körű tudással megáldott Bíró László József története a tehetséges magyarok jellegzetes pályaívét szemlélteti.

A szerencsésebbjének az életútját. Aki sikerei csúcsán is emberséges ember maradt. Akinek a balsikerű vállalkozásai sem törték meg az életkedvét.

Olykor, tétova magyarként, golyóstollal – biropennel – a kezemben, nekem az életről   reménykedőn és derűsen nyilatkozó Bíró László József jut eszembe. A N(n)yugtalan vér  után a „csendes forradalmár”…

Egyszer őt is érdemes volna képbe hozni!

2020. november 3.

vissza >>