Nem csak kenyérrel él az ember

Az eredeti rendeltetésétől – hogy tudniillik a világ magyarjait összekötő, kulturális híd legyen – elég messzire sodródó Duna Televízió az egyetlen a hazai tévéadók közül, amelyiknek a műsorán március utolsó-, április első napjaiban a húsvéti ünnepkör megjelenik. Egyenes, élő adás Rómából nagypénteken, Jézus története nagyszombaton, közvetlenül a Szerencseszombat után… Másutt: Zsaruvér és csigavér, Ridikül, Vadmacska klub és Monty Pyton…

Az ötven évvel ezelőtt forgatott amerikai film, A világ legszebb története, amely április 4-én 19.25-től látható a Duna Televízió műsorán, jó választásnak tűnik, és éppen 2015-ben, a keresztények nagy ünnepén. George Stevens rendezése ugyanis, annak ellenére, hogy a filmtörténet a hollywoodi stílusban összehozott történelmi szuperprodukciók közé sorolja, színészi alakításaival, de látványvilágával is a Biblia világát próbálta hitelesen megjeleníteni, nem pedig az 1960-as évekét. Mivel a rendező a kordivaton, de a megrendelők igényein is képes volt keresztüllépni, fél évszázaddal később is befogadható 185 perccel ajándékozza meg a nézőt. Ma már eléggé nyilvánvaló, mi bátoríthatta George Stevens-t e merész vállalkozás közben: a nagy költségvetésű produkciónak nem az üzleti-, hanem az erkölcsi hozamával foglalkozott. A világ legszebb történetének megrendezése közben sem feledte a világ legcsúfabb történetét, amelynek, miként közvetlen munkatársai közül többen is, a kétszeres Oscar díjas rendező a „statisztája” volt.

George Stevens a II. világháborúban híradósként szolgált, és, mint az a D – Day to Berlin című amerikai-angol dokumentumfilmből is tudható, az ő egysége készítette a felvételeket a normandiai partraszállásról, a dachaui koncentrációs táborról… A világ legszebb története című filmben Keresztelő Szent Jánost alakító Charlton Heston, akit Ben-Hurként is, Julius Caesarként is megjegyzett magának a mozik népe, 1944-től 1947-ig szintén az amerikai légierő katonája volt. Az angol színész, Donald Pleasence, akit a Jézust megkísértő Sátán szerepében láthatunk, az angol légierő egyik bombázóján rádiósként szolgált, majd német hadifogolytáborok kényszerű lakója lett… Annak a nemzedéknek, amelyhez A világ legszebb történetének a „frontemberei” tartoztak, e szó szerint is harcedzett generációnak a jobbik része életre szólóan megtanulta, s, ha tehette, hirdette is: a háború romjain csakis a szeretet építkezhet, a keresztre feszített Jézus meghagyása szerint: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!

A film egyik hatásos jelenete Jézus megkísértése, amikor a Sátán, zsíros képű, élveteg pasas képében – negyvennapi pusztai magány és böjtölés után – a hatalmat és a dicsőséget ajánlja fel a Názáretből érkezőnek. Egyszersmind a könnyű életet, ahogyan ez napjainkban is oly’ gyakran megtörténik, szerte a világban. És a Max von Sydow által megjelenített Jézus, akin „az Úr lelke van”, csöndes szóval utasítja vissza ezt is, akár a másik kísértést, hogy tegyen csodát, éhének csillapítására változtassa a köveket kenyérré. Nem csak kenyérrel él az ember – ez az ördögi kihívásra Jézus válasza. Hétköznapian egyszerű jelenet ez is, mint az újszövetségi szövegek alapján megszerkesztett többi történet is a háromórás filmben. Szinte minden az ismert dramaturgia szerint zajlik, ahogyan a kísértések általában, velünk is, másokkal is, időtlen idők óta megesnek. Kritikus pillanatban érkeznek el a megkísértetthez, amikor fogytán az ereje, s halálpontosan veszik célba… Csak a kísértőnek adott válasz az, ami ismeretlennek tűnik manapság, tartalma s formája szerint is.

Összeszámolni is nehéz, hány Jézus életét megjelenítő mozgóképes alkotás készült, szerte a világban az elmúlt fél évszázad során. Megragadóbbak is, modernebbek is, mint A világ legszebb története. (Mel Gibson 2004-es Passiója például, amelyet nagypéntek éjszakáján tűz műsorára a Duna Televízió, Krisztus szenvedéstörténetére összpontosít, méghozzá olyan véres valószerűséggel, hogy nézője „csak” a történet lényegéről felejtkezik meg, a bűnösökért – minden bűnösért – önként vállalt, megváltó szenvedésről…) Ennek a filmnek azonban, A világ legszebb történetének az adja az erejét, hogy az evangéliumi szövegek alapján az emberi lét nagy kérdéseit sorolja, egy a saját vezetői által is megtévesztett és kizsigerelt, idegen „rendfenntartók” által is sanyargatott közösség hétköznapi gondjait és reményeit is megjelenítve, s az egyedül üdvözítő választ, a szeretet parancsát is megadva. Amiről mostanság – a máig a legnépszerűbbnek tartott tájékoztató fórumon, a televízióban is – egyre kevesebbet hallani.

2015. március 31.

vissza >>