Rendes kölkök, szép család

Azt kérdi honlapom olvasója, öt fiúgyermek édesanyja, pártfogolnám-e a könyvét, amelyben családjának hétköznapjait készül elmesélni? Hogy is ne pártfogolnám, válaszolom e fórumon, hiszen a Büdös kölkök címmel tervezett kiadvány azt igyekszik majd tudatosítani olvasóiban, amit elég kevesen tudnak – tudunk – mostanság: mi az, amitől hét ember, öt gyermek és két felnőtt, igazi, összetartó családot alkot?

A levélírónak, aki képzettségére nézve angol-testnevelés szakos tanár, nem ez lenne az első könyve. A szoptatásról is, a gyermekágyas időszakról is közreadott már gyakorlati útmutatót. Új művében, amelynek a hosszabb vázlatát, azaz a szinopszisát is csatolta leveléhez, a testvéri viszonyokról, a gyermek- és felnőttkori önbizalomról, a házon belüli „katasztrófahelyzetekről”, a megélt csodákról, a gyermeki félelmekről, barátságokról, szerelmekről is „sztorizik”; ígérete szerint olyan fanyar humorral, ahogyan Varga Domokos, vagy ötven évvel ezelőtt a Kutyafülűek című könyvében tette.

A Kutyafülűek említésére valósággal lázba jövök, pontosan emlékszem rá, milyen jó segédkönyvnek bizonyult számomra Varga Domokos írása a 70-es években, két kisfiam „terelgetése” közben. És az óta is, összeszámlálni sem tudom, hányszor lapozgattam a Kutyafülűeket, immár korfestő dokumentum gyanánt! A rendszerváltás után ugyanis a szerző már bátran elmondhatta, amiről az 1960-as, ’70-es, ’80-as években hallgatnia kellett, hogy tudniillik hat gyermekéről a Gyűjtőfogház rabjaként kezdett el mesélni, „halni hurcolt életek nyöszörgése hallatán”. „Kisítéletesként” is teli aggodalommal: kibírja-e a családja azt a két esztendőt, amíg hazajut… (Varga Domokost, mert az 1956-os forradalom alatt rádióműsorokat készített, szovjetellenes röplapot szerkesztett, és a nyilvánosság előtt olvasta fel 1956. november 12-én Bibó István kibontakozási tervezetét, kétévi börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után, évtizedeken át titkos ügynökökkel figyeltették, Szőnyei Tamás kutatásainak köszönhetően, a Titkos írás című kiadvány 2012-es megjelenése óta az is nyilvánvaló, hogy a Kutyafülűek legelső olvasói az Állambiztonsági szolgálat alkalmazottai voltak. Ám Kristó Nagy István, aki Juhász Lajos néven írta jelentéseit, Gimes György, aki Szemesként szolgáltatta az információkat egykori kollégájáról, valamint a „holtig hű” jó barát, Kántás László tanár és pszichológus, azaz Kerekes elvtárs sem tudott mást felhozni a Kutyafülűek rovására, csak az „érzelgősségét”, meg a „pesszimizmusát”.)

A Büdös kölkök szereplői egy Europa Nostra díjjal kitüntetett, dél-dunántúli kis község lakói, de – úgy tűnik – az otthonuktól 8 kilométerre levő, színházáról híres várost is kedvelik.

A Büdös kölkök címmel jelentkező történetek színtere egy dél-dunántúli kis település, annak is az „új utcája”, ahová a közeli városból a sokgyermekes értelmiségi családok oly’ igen szívesen költöznek. Szereplői a gyerekek: Palkó, az elsőszülött, aki módfelett szeret olvasni és beszélni, Misi, az örökmozgó, aki élen jár a csínytevésben, Marci, aki elképesztő diplomáciai érzékkel jár-kel a világban, valamint az ikrek, Andris és Gergő, akik kétéves korukban felváltva nézik a Star Wars-t és a Kisvakondot. Továbbá Apa, aki a legerősebb ember a világon (ám néha ő is elfárad) és Anya, Patak Gyöngyvér, aki mindent megtesz a gyermekeiért…

Még könyvet is ír róluk – milyen az, ha a halállal incselkednek, ha elvesznek, Misi a búzamezőben, Gergő otthon, a tesója ágyneműtartójában; ha félnek a sötétben, ha szerepelnek… Mondjuk az egyikük Tündér Lalát jeleníti meg a városi színházban. A könyv azonban, ha megjelenik – és erősen remélem, e sorokat is azért írom, hogy még ebben az esztendőben megjelenik – rajtuk kívül, sok más család örömére és okulására is szolgálhat. Mindazokéra, akik esetleg hétnél kevesebben vannak, nagyvárosban laknak; vagy, ahol eztán kell – házon belül – megtanulni, mi az, amitől három-négy-öt, vagy akárhány ember, két felnőtt és egy vagy pár gyermek igazi, összetartó családot alkothat. Ezt a leckét ugyanis iskolában, tankönyvekből aligha lehet megtanulni. De a hétköznapi gyakorlatban, jó példák segítségével viszonylag könnyen elsajátítható. A „hétköznapi gyakorlat” azonban kevesek sajátja, a jó és vonzó példa meg, ritka, mint a fehér holló. Örvendjünk hát, ha valaki – miközben főz, mos, vasal, és fiait neveli, szertornát tanít kisiskolás fiúknak, tartásjavító kismamatornát várandós asszonyoknak… – önszorgalomból és boldogan adja közre tapasztalatait. Amelyeknek a lényegét, a „tartalmi kivonatát” a kiadói támogatásra is váró, Büdös kölkök című könyvtervezet alcíme fejezi ki a legpontosabban: Mit érne az élet nélkülük?

2015. április 15.

vissza >>