Május 14. és 17. között nemzetközi természetfilm-fesztivált rendeznek Gödöllőn
Szalmabálás pajta helyett királyi lovarda várja az érdeklődőket

A 2005 és 2011 között komoly szakmai sikereket megélt pusztaszeri országos természetfilm-fesztivál legjobb hagyományait folytató, nemzetközi természetfilm-fesztivál helyszíne lesz Gödöllő május 14. és 17. között. A ma délután négy órakor lelkes beköszöntővel kaput nyitó rendezvény égetően fontos célt szolgál: bolygónk érzékenységére igyekszik felhívni a figyelmet, hogy természetes környezetünket jól ismerve élhessünk benne.

Pusztaszeren egy szalmabálákkal tagolt gazdasági épületben vetítették a fesztiválra beküldött filmeket, Gödöllőn öt helyszínen ismerkedhetnek meg az érdeklődők a Föld számos pontjáról érkező produkciókkal, valamint a magyar természetfilmesek – profik és amatőrök – munkáival.

Nagyobb részükkel a királyi kastély lovardájában, amely százegynéhány évvel ezelőtt Erzsébet királyné kedvenc tartózkodási helye volt. (Legelső gödöllői útja alkalmával, 1866-ban is elsőként a lovardát látogatta meg, amely akkor éppen hadikórházként működött…) A lovardában pénteken, a „diáknapon” reggel 9-től délután 6-ig tekinthetők meg a fesztivál filmjei, szombaton, a rendezvény „családi napján” délelőtt 10 és délután 6, vasárnap délelőtt 10 és délután 4 óra között. (Mint a gödöllői természetfilm-fesztivál többi helyszínére, a királyi lovardába is belépti-díj nélkül lehet bejutni.)

A gödöllői moziban a 3D-s produkciókat vetítik, a városi könyvtárban a zsűrizett filmeket. A Művészetek Házában a vadászattal, halászattal, horgászattal kapcsolatos munkákat. A város főterén – kedvező időjárás esetén – pénteken és szombaton, este nyolc és fél tíz között szabadtéri filmbemutatókat tartanak.

A Kárpát-medence természetfilm-fesztiváljaként meghirdetett rendezvényen – természetesen – a nagyvilág sok más táját bemutató művek is szerepelnek. A Vad Magyarország című, egészestés természetfilmjével világhírűvé lett Török Zoltán például a floridai Everglades édesvízi mocsarainak élővilágát megörökítő nagy munkájának is Gödöllőn tartja a premierjét. (Everglades egyike a világ legfontosabb vízi élőhelyeinek, ennek ellenére 1993-ban, miután káprázatos madárvilágának mindössze a 10 százaléka maradt életben, kénytelenek voltak a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé sorolni. Mint olvasom, a legnagyobb károkat a mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezésére bocsátott területeken okozták, a maradék vízi élőhelyek megmentéséért és az elbitangolt területek visszaszerzéséért küzdő Everglades Nemzeti Parknak, számomra úgy tűnik, Török Zoltán Gödöllőről nemzetközi körútra induló filmje komoly segítséget jelenthet.)

A legtöbb versenyfilmet – magánstatisztikám szerint – Németországból és Ausztriából küldték a 28 díj odaítéléséről határozó nemzetközi fesztiválra. De Szlovákiából, Bulgáriából, Svájcból, sőt Ausztráliából és Dél-Koreából is szép számmal érkeztek ismeretterjesztő filmek Gödöllőre. Természetesen a nemzetközileg is elismert magyar természetfilmesek is jelen lesznek a gödöllői rendezvényen, ki zsűritagként, mint például Sáfrány József, ki filmrendezőként, mint Mosonyi Szabolcs, vagy életveszélyes vállalkozások operatőreként, mint például Molnár Attila Dávid. A leggyakrabban azonban nem is az alkotók neve, hanem választott témájuk csalogatja az embert a közeli hétvégén Gödöllőre, például Stodulka Gábornak a parlagi sasok védelmében készített filmje (címe: Sas SOS), Vida Gyulának a Hortobágyi Nemzeti Park negyven évéről összeállított munkája, a Noé bárkája, Karácsony Sándornak a zselici erdőségben forgatott mozgóképsora, a Rejtett tájakon… Miattuk is, másokért is, föltétlenül el kell menni Gödöllőre!

2015. május 14.

vissza >>