Példabeszéd – két Arannyal

Miközben a 200 éve született Arany Jánosra emlékezünk, a költő kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert soraira lelhetünk. 1850-ben, fiához írt versében például a bujdosóéra, kinek az istenhiten kívül más menedék nemigen adatott:

„szegénynek drága kincs a hit,
Tűrni s remélni megtanít”

A hatesztendős Arany Lacival – akit, mintha soha fel sem nőtt volna, Petőfi Sándor vidám versére hivatkozva szokás csak emlegetni – a Fiamnak című Arany János-i poéma tanúsága szerint a Szalontára óvatosan hazatérő „negyvennyolcas” estelente kettesben imádkozott. Bizonytalan jövőjüket felmérve – imára kulcsolt kézzel – végrendelkezett is:

„Oh, remélj, remélj egy jobb hazát!
S benne az erény diadalát:
Mert különben sorsod és e föld
Isten ellen zúgolódni költ”

Azt, hogy leányának, a 24 esztendős Juliannának az elvesztése milyen mérhetetlenül nagy fájdalmat keltett Arany Jánosban, másfél évszázadnál is hosszabb idő óta számon tartja az irodalomtörténeti köztudat.

Azt viszont, hogy másodszülöttjét miként nevelte, óvta – noha 2002 óta komoly tanulmány is olvasható róla – egyetlen, az 1860-as évek politikai mozgolódásainak az árnyékában írt – és huncut mosolyok kíséretében idézett – mondatával szokták tanúsítani: „Fiam, légy ildomos”.

És a költő, tanulmányíró, népmesegyűjtő Arany László – aki „amúgy” kitűnő pénzügyi s jogi szakember is volt – megfogadta, mi több: meg is élte az apai intelmet. Arany János emlékévében, az egyre nyugtalanítóbb 2017-es esztendőben ezt sem árt felidézni. És nem is csak az egymással szót nem értő apáknak és fiúknak címezve e két a(A)ranyos példázatot. De mindazok okulására, akik mára már feledték – vagy tán, mert senki nem tanította nékik, soha nem is tudták? – hogy hit nélkül a nagy nemzeti érzés is csak gyorsan hervadó szóvirág. Felelősségérzet és szigorú önfegyelem híján – szédelgés. „Hübelebalázskodás”.

Arany László – kinek az egyénisége Szerb Antal szerint, „mintha apja folytatása volna” – családi körben is, az iskolapadban is azt tanulta (kiváltképpen Nagykörösön, ahol a kor legjelesebb paedagogusai húzták meg magukat az 1848-49-es szabadságharc leverése után), hogy az országot csak szorgos munkával lehet megmenteni. Hogy a kötelességteljesítés szigorú normáit mindenkinek meg lehet és meg is kell tanulni; hogy a „büszke önhit... mely bizodalmat szuronyokba vet” mit sem ér, és, hogy „Nem kell dicsőség, melynek ára vér”.

A két Arany, apa és fia áldásos egyetértésben munkálkodott akkor is, amikor a közös estéli imádkozások idején már rég túljutottak. A fiú – erre is Szerb Antal sorai ébresztik rá azt, aki ma is lelkesen lapozgatja a két Arany műveit – apjának azokat a vonásait teljesítette ki, azokat a törekvéseit váltotta valóra, melyekre „a nemzet bárdjának” már nem volt ereje. (S talán a nemzedéki nógatás is hiányzott mögüle.)

Aligha írható a véletlen számlájára, hogy Arany János 18 esztendős fia klasszikus értékű népmesegyűjteményt adott közre. Hogy Arany Lászlót a nagy kérdés minden másnál erősebben foglalkoztatta: mit kell tennie az egyes embernek, hogy nemzetét jól szolgálhassa?

„Nem áll magasztos cél előttünk,
Mint szétriadt nyáj tépelődünk…
Lépnénk, de visszatart a kétség,
A tett aggályba vesz”

Így verselt a középbirtokosokat derekasan támogató pénzintézet első embere, a többek által „a magyar kiábrándultság kézikönyvének” nevezett verses regény, a panamák és a bűnbak-keresés lovagkorát korszerű kortalansággal megjelenítő A délibábok hőse szerzője.

Arany Lászlónak apjáénál kurtábbra szabott – tűrhetően boldogtalan – életében arra is volt ideje, hogy Arany János hátrahagyott iratait és levelezését közreadja. Sőt, ezen nagy és az utókor számára is múlhatatlanul fontos munka által azt a káprázatos képességet is felmutassa, melynek birtokában Arany János erkölcsi-szellemi tisztességét, emberi méltóságát halála órájáig őrizte.

Könyveikkel a kezünkben, napestig tűnődhetünk fölötte, megannyi balszerencse, kilátástalanság, testi baj, lelki gyötrelem és dermesztő magány között honnan merítettek erőt minderre. Az apa is, a fiú is, ki-ki a saját mértékegységei szerint.

Talán, mert amikor látták, hogy „Kívül leskelődik a sötét”, kezeiket „összetéve szépen”, valamiképpen imádkozni kezdtek?

kövesse a honlapot a Facebookon is:

2017. december 16.

Kovács Szilvia Magyar Örökség díja

December 16-án, szombaton délelőtt 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében – 2017-ben negyedik alkalommal – adják át a polgárok szavazatai alapján odaítélt Magyar Örökség díjakat. A kitüntetettek: Molnár Levente operaénekes, Bakó Annamária, a könyvszakma nagyasszonya, Hubay Jenő zeneszerző, Márton Árpád festőművész, Gyóni Géza költő, Bogdán József papköltő, valamint Kovács Szilvia és az általa életre hívott „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei program. Karcag város alpolgármesterével, aki viszonylag rövid idő alatt több száz települést és több ezer kertművelőt tett a program lelkes hívévé, a sokunk szívének oly’ igen kedves kiskertekről kezdtünk beszélgetni.

tovább >>

2017. december 12.

Szeressétek Odor Emíliát!

A Szeressétek Odor Emíliát című, 68-as magyar játékfilmet nem lehet nem szeretni! Bárki meggyőződhet erről, ha Sándor Pál rendezését december 15-én, pénteken az M5 műsorán, 21.15 órai kezdettel megtekinti. Ötven (bocsánat: 49) évvel ezelőtt is rajongtunk érte, pár évtizeddel később felnőtt gyermekeink is kedvelték. És most itt az idő, hogy az ő gyermekeik, ahogyan mondani szokás: a jövő reménységei is megismerjék a Szabó Ildikó által megszemélyesített fruskát, aki 121 évvel ezelőtt is tudta, amit mi oly’ igen gyakran feledünk, hogy tudniillik a képmutató önkény ellen is lázadni kell! Ha tudva tudjuk, lehetetlen elmenekülni előle, akkor is.

tovább >>

2017. december 8.

La Fontaine összes (időszerű) meséje

A karácsonyi könyvpiac – tán – legszebb „portékája” La Fontaine összes meséinek a nemzeti könyvtár gyűjteményében található, 1926-ban Vikár Béla szorgalmazására megjelent könyv hasonmáskiadása. Az aranyozott La Fontaine összest az Országos Széchényi Könyvtár nagy ígéretének is kell tekintenünk, a legnagyobb magyar édesapja, Széchényi Ferenc által alapított intézmény kiadói műhelye ugyanis ezzel a könyvvel olyan fakszimile sorozatot indít útjára, amely ma már kevéssé hozzáférhető klasszikusokat, sikerszerzőket vagy ritka kiadványokat ad a XXI. századi olvasók kezébe.

tovább >>

2017. december 5.

Karácsonykor mindenkire figyelni kell!

A szeretet mindenütt jelen van; a karácsony azoknak jó, akik szeretnek valakit – állítják az Igazából szerelem című angol filmvígjáték hősei és anti-hősei. Az agglegény miniszterelnök, a nevelőapja mellett árválkodó kisfiú, az alkotói válságban senyvedő szépíró, a kiégett rock-sztár… És ki mindenki még abban a 129 percben, amellyel december 10-én, vasárnap 17.15-től vigadhatunk a klasszikus sikerfilmeket futtató AMC-nek (American Movie Classics) köszönhetően! A világ – tán – legjobb forgatókönyvírójaként emlegetett Richard Curtis által írt és rendezett produkcióról aligha kell bárkinek is bizonygatnia, hogy sikerfilm. Karácsonyt váró hangulatban talán azt sem, hogy – a klasszikus szó eredeti jelentése szerint is – mestermű…

tovább >>

2017. december 3.

„Mit mond ez az én szívemnek?”

Ez ám a karácsonyi ajándék: magyarul is kapható a katolikus egyház ifjúsági Bibliája! Az Osztrák Püspöki Konferencia 2015-ös kiadványa alapján, a Kairosz Kiadó gondozásában megjelent, szép kötet előszavát Ferenc pápa írta. A szentírási szövegeket – amelyek a Szent István Társulat által 2015-ben imprimált Bibliából vétettek – hatalmas jegyzet- és szemléltetőanyag kíséri. A lapszéli jegyzetek a XXI. századi halandót megérintő szövegek – irodalmi idézetek, elmés mondások, körlevelek, nyilatkozatok, intelmek részletei – az ó- és újszövetségi történetek örökérvényű igazságait fogadtatják el a mai magyar olvasókkal. Korhatár nélkül, kilenc évestől kilencvenkilenc évesig. Aligha téved az, aki e kiadvány jelentőségét a nemzeti nyelvű bibliafordításokéhoz méri.

tovább >>

2017. november 28.

Jelbeszédes családi film is lehet mulatságos! Sőt: megható!

Karácsonyi „előzetesként” családi filmekkel tűzdelik meg műsorukat a nézőikre is ügyelő tévéadók. A siketnéma Bélier családot bemutató francia-belga filmvígjátékkal azonban, december 1-jén este 22.55-től a 30 éves Európai Filmakadémiát köszönti a Duna Televízió, nem a rendkívüli adottságokkal sújtott és megáldott családokat. Nem a halláskárosultakat üdvözli, nem a jófülűeket sztárolja, de nem is a mutujokat, vagy a különösen tehetségeseket. Az európai kultúra védelme s támogatása érdekében jeles európai filmrendezők által létrehozott szervezet, az Európai Filmakadémia 2015-ben a Legjobb filmvígjáték díjára jelölte A Bélier család című 106 percet. Mi, nézők, a legmulatságosabb, és mégis igen megható családi filmek műfajában is értékelhetjük.

tovább >>

2017. november 25.

25 éves a Duna Televízió

Huszonöt évvel ezelőtt, 1992 karácsonyán jelentkezett először a Duna Televízió. Viszontagságosan gyönyörű történetét a Volt egyszer egy kék Duna című új kiadvány idézi meg. Negyvennégy szerző visszaemlékezése, vallomása, tanulmánya – A-tól W-ig. A Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet támogatásával a Nap Kiadó gondozásában megjelent kötetet, amelynek „nyitánya” II. János Pál pápának az új magyar műholdas adót köszöntő üzenete, november 27-én, hétfőn 18.00 órakor Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében a szerkesztő, Csáky Zoltán – a szerzőkkel közösen – mutatja be.

tovább >>