A bilincsbe vert szó lapja volt… Lehetne is…

Tíz esztendeje, a Magyar Nemzet hetvenedik születésnapja előtt az értelmes értelmiségiek körében még meglehetősen népszerű napilap katonásan félreállított munkatársaként keresztrejtvényekkel népszerűsítettem a lapalapító Pethő Sándor időtlenül időszerű mondatait. Az idő tájt már pontosan tudtam, az olvasók által igencsak kedvelt, színes melléklet, a Műsorújság felelős szerkesztőjeként hétről hétre tapasztaltam is, mi mindenre jó az a szórakoztató feladvány, amelynek a megfejtését talányosan megadott elemekből lehet kitalálni. Hát még, ha ez az elmesport történelmi ismereteink bővítésének, megoldásra váró társadalompolitikai gondjaink felismerésének érdekfeszítő eszköze! S a nyertesek jutalma Pethő Sándor újra kiadott műveinek egy-egy példánya!

A szégyenletesen tönkretett, majd meg is szüntetett lap nyolcvanadik születésnapja előtt – belátván, hogy életem végéig a Magyar Nemzet siratóasszonya nem lehetek – ezeket az időtlenül időszerű gondolatokat idézem meg a locsei.net segítségével. Meg azokat az ugyancsak keresztrejtvényként közreadott tudnivalókat, amelyeket feledni nem lehet:

Hogy 1938-ban a bilincsbe vert szó lapjaként jelent meg a Magyar Nemzet…

Indulásakor az volt a hivatása, hogy a veszélybe került nemzeti függetlenséget védelmezze…

2008-ban, az esztendő nagyobb részében – harminc héten át – Pethő Sándornak szeretett lapunk hasábjain közreadott gondolatait nem minden hátsó szándék nélkül rejtettük el a Műsorújság utolsó oldalán. Ott közöltük a megfejtéseket is régi, híres és „beszédes” Magyar Nemzet-hirdetések társaságában: „Olvassa a Magyar Nemzet minden sorát!” „A kimondott szó elrepül, de írásban adja Önnek a Magyar Nemzet!”

A tizennyolcadik héten például Pethő Sándornak ezt a végzetesen hiteles megállapítását lehetett olvasóinknak keresztrejtvényünk vízszintes és függőleges soraiban megtalálnia: „Szinte vízomlásszerűen szakadt ránk a szociális válság, a politikai válság, a világnézeti válság, a gazdasági válság…”

A következő héten meg ezt: „Szellemünk kifejtésének e lap hasábjain nincs más korlátja, mint tulajdon lelkiismeretünk, tehetségünk és meggyőződésünk.”

Aztán következtek, szépen, sorban, mind a többiek. A ma is megjegyzendőek, a fontosak:

Legyen reform a jogállamban, rend a szabadságban, jogfolytonosság az alkotmányban, emberség a fegyelemben…”

A nemzeti függetlenség megóvása csak a valóban demokratikus Magyarországnak sikerülhet…”

Ha egy rendszer összeütközésbe kerül a nemzet alapvető értékeivel, a bukás elkerülhetetlen…”

A szó nem arra való, hogy elfedje a gondolatot…”

A korszellem előtt való meghódolás éppúgy halála lehet egy népnek, mint ha dacosan ellenszegül neki…”

Ez a világ mindig verekedés volt, és néhány száz évig az is marad…”

Kevés a magyar. Barátai gyéren vannak. Ellenségei rengetegen és nagyok…”

Elviselhetetlen érzés, hogy felesleges vagy, hazátlan a hazában, kilökött ember…”

2018-ban, amikor az újságárusoknál mai Magyar Nemzetet hiába keresek, ez a 2008 szeptemberében, a 38. heti Műsorújságban megjelenő Pethő Sándor-mondás taglóz le igazán.

Az időtlen idők óta, nemzedékről nemzedékre szálló sejtelem: kilökött ember lesz abból, aki övéiért élne, írna, szerkesztene, tervezne, dolgozna.

kövesse a honlapot a Facebookon is:

2018. július 17.

És Franciska velünk maradt…

A Franciska vasárnapjai című, Simó Sándor által 1997-ben rendezett játékfilm – amely július 20-án 21.15-től, 21-én 02.05-től tekinthető meg az M5 műsorán – a maga csendes realizmusával olyan világról mesél, amely méltatlan helyzetekbe sodorja, meg is rontja az embereket. Ez a 77 perces produkció nem ítélkezik, nem fenyegetőzik, nem is követelőzik, csak sztorizik. Arról a rettenetes történelmi-társadalmi megrázkódtatásról „anekdotázik”, amelynek a következményeitől évtizedek múltán is szenved az a közösség, amelynek e félelmetes „kísérletet” el kellett viselnie. És, mert szelíden, szeretni s szánni való hősökkel érvel az igazság mellett, hogy tudniillik az a társadalom, amely a polgáraiból felszínre hozható hátrányos tulajdonságokra épít, gyors változtatásra vár, el kell hinnünk neki, világunkat sürgősen meg kell újítani! Miért? Hogy senki emberfia ne kényszeríttessék benne semmi rosszra.

tovább >>

2018. július 11.

Széchenyi István levelét megírta…

Százhatvan évvel ezelőtt Széchenyi István, a döblingi elmegyógyintézet lakója levelet írt a harminchárom évvel korábban – egy évi jövedelmének felajánlásával – általa alapított Magyar Tudós Társaság igazgatótanácsának, miután Eötvös József és Dessewffy Emil leveléből arról értesült, hogy a kormányzat új alapszabályt erőltet „ezen utolsó, igazán magyar intézetre”. A „magyar romok” közt az író, politikus Eötvös József és Dessewffy, az Akadémia elnöke – amikor Ferenc József előtt kellett megjelenniük – személyesen is meggyőződhetett róla, hogy a parancsként kilátásba helyezett új alapszabály elfogadása után mi vár a „sarkábul” kiforgatott tudós társaságra: „oly döfés, mely könnyen halálra vezet.”

tovább >>

2018. július 10.

Legyünk boldogok, amíg boldogok lehetünk!
Legyünk kedvesek, nagylelkűek, jók…

Hatvanadik életévén túl életművének látványos összefoglalóját akarta a Fanny és Alexander című filmdráma által Ingmar Bergman közreadni, miközben lépten-nyomon azt hangoztatta, utolsó nagy produkciója lesz ez a grandiózus alkotás. Voltak, akik ügyes reklámfogásnak tekintették a világhírű svéd rendező ezen állítását, ám a néző számára – akár a 197 perces, akár az ötórányi tévé-változatot ismeri – ma is nyilvánvaló, a „nagy illuzionista”, Ingmar Bergman valóban mindent elkövetett, hogy a többször is átigazított és továbbpörgetett műben szinte valamennyi rendezői és forgatókönyvírói vesszőparipája, heppje és kényszerképzete megjelenhessék. Erkölcsi tépelődései is, reményeivel és csalódásaival egyetemben. Az Isten- és boldogságkeresés nagy attrakciójával a fő helyen. A százesztendős Bergman megidézésére keresve sem találhattak volna a Duna Televízió műsorszerkesztői alkalmasabb művet, mint az 1982-ben forgatott és kisvártatva négy Oscar-díjjal jutalmazott Fanny és Alexandert, amely – mellesleg szólván – a legkönnyebben befogadható, színes, látványos és fordulatos bergmaniáda is. Jelen idejű útbaigazításokkal megtűzdelve…

tovább >>

2018. július 3.

Az ifjú Viktória meg az ő állandó minisztere

A 64 éven keresztül uralkodó Viktória királynőről egyre többször és egyre lelkesebben forgatnak játékfilmeket. Ifjúsága és öregsége egyaránt remek lehetőséget kínál a mozi mutatványosainak. A locsei.net szerzője számára, igaz, az öregasszony hétköznapjait bemutató mozgóképes történetek sokkal, de sokkal kedvesebbek, mint a pályakezdő uralkodót megidézők – kiváltképpen, ha az idős uralkodót Judi Dench személyesíti meg – ezúttal azonban mégis a Duna Televízióban július 6-án, pénteken este 20.25-kor megtekinthető, Az ifjú Viktória királynő című amerikai-angol filmet ajánlja olvasói figyelmébe. Igazából nem is a nevezetes uralkodónő tüzetesebb megismerése érdekében. Hanem, hogy az ő „állandó miniszterét”, Albert főherceget, a férjét képbe hozhassam…

tovább >>

2018. június 26.

Szeszélyes nyarak, szeszélyes évek

Letagadhatatlanul itt a nyár! Ez többek között abból is tudható, hogy még a köztévé is hozzá igazodik. Június 30-án, szombaton például, reggel nyolctól este tízig. A Duna Televízió fő műsora e napon 20.35-től Jiri Menzel egyik remeke, a Szeszélyes nyár! Kevésbé népszerű 72 perc ez, mint a Menzel által egy esztendővel korábban forgatott Szigorúan ellenőrzött vonatok, amelyet ugyancsak ’68-ban Oscar-díjjal jutalmazott az amerikai filmakadémia nagyhatalmú grémiuma. De a maga módján legalább olyan jelentős alkotása a Menzelék nemzedéke által világhírűvé tett közép-európai filmművészetnek, mint az 1967-es esztendő legjobb idegen nyelvű filmjeként elkönyvelt, vasutas történet. A Szeszélyes nyár forgatókönyve nem Hrabal elbeszéléseiből vétetett, hanem annak a 20. század első évtizedeiben méltán népszerű, napjainkra azonban méltatlanul feledett Vladislav Vancurának a kisregényéből, akit – mert részt vett a cseh ellenállási mozgalomban – 1942-ben elfogott, majd megölt a hitleri Németország politikai rendőrsége, a Gestapo.

tovább >>