2017. december 16.

Kovács Szilvia Magyar Örökség díja

December 16-án, szombaton délelőtt 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében – 2017-ben negyedik alkalommal – adják át a polgárok szavazatai alapján odaítélt Magyar Örökség díjakat. A kitüntetettek: Molnár Levente operaénekes, Bakó Annamária, a könyvszakma nagyasszonya, Hubay Jenő zeneszerző, Márton Árpád festőművész, Gyóni Géza költő, Bogdán József papköltő, valamint Kovács Szilvia és az általa életre hívott „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei program. Karcag város alpolgármesterével, aki viszonylag rövid idő alatt több száz települést és több ezer kertművelőt tett a program lelkes hívévé, a sokunk szívének oly’ igen kedves kiskertekről kezdtünk beszélgetni.

tovább >>

2017. november 19.

Másfél millió lépés, sok színes újságoldal, hatalmas kísértés a jóra

Alighanem a tévékritikusnak címezték a Turista Magazin legfrissebb számát, amelynek már a címlapja is a harminc éve a „túlsó partra” költöző Rockenbauer Pálra emlékezik. De – tán mondanom se kell – a honismereti információkat mindenkor boldogan fogadó polgárt is megörvendeztették e küldeménnyel! A Magyar Természetjáró Szövetség által alapított és kiadott szép folyóirat ugyanis nem „csak” arra figyelmeztette, hogy a televíziós ismeretterjesztés jeles magyar személyiségeit népszerűsítenie holtig tartó kötelessége. De arra is, hogy a hazaszeretet kinyilvánításának legcélszerűbb módja: alaposan megismerni azt a világot, amely körülvesz bennünket. A hazánkat. Földvárait, nemzeti parkjait, erdei kisvasútjait, az idővel dacoló várfalait… Legutolsó (nógrádi) zsiványát is! Ahogyan azt a Turista Magazin voltaképpeni ősét kifundáló eleink – 1889-ben? – „a turistaság és a honismeret terjesztésére” szánták…

tovább >>

2017. október 15.

Ötvenhatos l(L)átlelet

Mesterien rögzített, korabeli filmfelvételek kíséretében mutatja be Kinyó Ferenczy Tamás 51 perces dokumentumfilmje egy budapesti kórház, a Tétényi út 12-16. szám alatt ma Szent Imre Egyetemi Oktatókórház néven ismert gyógyintézet 1956-os történetét. A Látlelet egy kórházról – Tétényi – 1956 című, megrendítően lírai, egyszersmind dermesztően drámai produkciót, amely a forradalom áldozatait és minden áldozatra kész segítőit is hitelesen idézi meg, első ízben október 19-én, az eredeti helyszínen, azaz a nevezetes újbudai kórház, zártkörű rendezvényén vetítik. Hogy országnyi nézősereg mikor láthatja ezt a kiváló l(L)átleletet, nem tudom. Ám azt igen, hogy mindaz, amiről benne szó esik – segítőkészség, önzetlenség, irgalom, gyengédség, figyelem, lemondás – mindnyájunkra tartozik.

tovább >>

2017. július 1.

Háry János Kecskeméten

Kodály Zoltán 135. születésnapjára a zeneszerző, zenetudós, zenei nevelő szülővárosa, Kecskemét is méltóképpen emlékezik. A 2017. július 16. és 28. közötti napokra időzített Kodály Művészeti Fesztivál „előhangjának” is tekinthető szabadtéri filmvetítést azonban képletesen is, szó szerint is eltolta korunk kérlelhetetlen divatja: a Háry János rajzfilmváltozatának a Fő-téri bemutatója elé szervezett rock-banzáj, a Republic 67 harsány koncertje. A felajzott tömeg a színpadon ugrabugráló rock-vitézeket is túlharsogva énekelt, rázott, hadonászott. Akik meg Kodály Zoltán világhírű daljátékára, azaz annak Richly Zsolt által rendezett animációs „átiratára” vártak, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál népe – „amúgy” Kodály Zoltán, a magyar népdal és a vitathatatlan nemzeti értékek hívei – csöndben tanakodtak: a kiadott műsorban ugyanis a Republic-ról szó sem volt. Akadt közöttük olyan is, aki a régebbi Republic régi dalát idézte: ”Volt itt egy ország/ de már nincs/ Volt itt egy város/ Az éggel határos/ Volt itt egy város/ de már nincs…”

tovább >>

2017. május 7.

KAFF 2017

Összeállt a 2017-es Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, a KAFF versenyprogramja! 116 magyar produkció versenyez a június 21-25. közötti rendezvényen az egészestés európai filmek és a televíziós műsorok mellett. A nemzetközi hírű hazai alkotók – Jankovics Marcell, Cakó Ferenc… – társaságában számos, Kecskeméten szárnyra kapó, ifjú tehetség – Bucsi Réka, Glaser Katalin, Bertóti Attila… – is bemutatja legújabb munkáját a hírös városban, amely immár az animációs filmművészet világtérképének is meghatározó pontja lett. Az idei KAFF az ígéretes ifjú tehetségek fóruma is.

tovább >>

2017. április 28.

Százötven éve történt…

Százötven évvel ezelőtt Széchenyi István kisebbik fia, Széchenyi Ödön vízi úton kelt át a kontinensen. Pest-Budáról a Duna, a Majna, a Rajna s a Márna folyón, valamint a Lajos csatornán (a mai Duna-Majna-Rajna csatorna elődjén) a párizsi világkiállításra hajózott. Amikor az általa építtetett gőzhajó, a Hableány a Szajnán kikötött, az akkor már Franciaország-szerte ünnepelt író, Jules Verne üdvözölte a „dunai hajóst”. A Hableány fedélzetén a francia uralkodó, III. Napóleon is megfordult, és a grófi hajóstisztet francia Becsületrenddel tüntette ki. A híres hajót a világkiállítás aranyérmével jutalmazták. Május 2-án, kedden 18.00 órakor Budán, a Magyarság Házában (Szentháromság tér 6.) a legnagyobb magyar másodszülöttének rendkívüli képességeit és a hajóépítő magyarok páratlan munkáját is tanúsító eseményre emlékeznek a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület tagjai és tisztelői.

tovább >>

2017. március 25.

Az örök gyermek Sajdik Ferenc Magyar Örökség díja

Ma, március 25-én, szombaton délelőtt 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. I. emelet) adják át a polgárok javaslatai alapján odaítélt Magyar Örökség díjat. A kitüntetettek: a komáromi Selye János Gimnázium magyar nyelvű oktató-nevelő munkája, a 230 éves magyar állatorvosképzés, Szöllősi Antal Északi Magyar Archívuma, a 115 éves szolnoki művésztelep, Juhász Zoltán népzenekutatói és előadóművészi munkássága, az Országos Széchényi Könyvtár restauráló laboratóriumának pergamen-kódex restauráló eljárása, valamint Sajdik Ferenc rajzművészete.

tovább >>

2017. március 19.

„Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva,
hanem a közjót gyarapító tettek sorával kell szeretni”

Az államfőválasztás alkalmából Deák Ferencnek olyan, kevéssé ismert bölcs mondása hangzott el az Országházban, amelyet minden olyan helyiségben hatalmas betűkkel kellene fölírni, ahol a politikacsinálást hivatásuknak tekintő férfiak és nők forgolódnak: „Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem a közjót gyarapító tettek sorával kell szeretni”. Pár órával március 15.-i nemzeti ünnepünk előtt nem lehetett nem gondolni arra, vajon, akik az állami kitüntetetéseket átvették, mindnyájan megfelelnek e deáki elvárásnak? És akik a kitüntetésekről döntenek, majd széles mosollyal átadják őket?

tovább >>

2017. február 26.

„Amikor a világ széthullik körülöttünk…”

Örvendhetünk: a 89. Oscar-díj átadáson magyar produkcióért is szurkolhatunk február 26-án, azaz 27-én 2.50-től, miközben a Duna Televíziónak a Los Angeles-i Dolby Színházból közvetített élő adását figyeljük. A Mindenki című rövidfilm, Deák Kristóf produkciója olyan környezetben ábrázolja a hatalmi fondorlatokat, amelyet voltaképpen mindnyájan ismerünk: az iskolában. Az Oscar-díjra jelölt filmeket jegyző mozgóképesek között Deák Kristóf mellett több olyan rendezőt is találni, akik azt igyekeznek nézőik tudtára adni, mit tehet az ember, „amikor a világ széthullik körülötte”.

tovább >>

2016. december 16.

Cziffra György Magyar Örökség díja
„Sötét börtönéből kiröppenhetett a tűzmadár”

December 17-én, szombaton délelőtt 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.), a 2016-os esztendőben negyedik alkalommal adják át a polgárok javaslatai alapján odaítélt Magyar Örökség díjakat. A kitüntetettek: Csukás István, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Albert Gábor és Albert Zsuzsa, a korondi Páli család, Grezsa Ferenc irodalomtörténész, Zoltánfy István képíró, valamint a világhírű zongoraművész Cziffra György.

tovább >>

2016. október 1.

Lampedusa messze van

A jeles magyar dokumentumfilmes, a többek között a Szerelempatak című produkciót is „jegyző” Sós Ágnes által 2014-ben kezdeményezett, és immár harmadízben meg is valósított BIDF, a világ legújabbkori dokumentumfilm-termésének a budapesti fesztiválja a migráns-válsággal is foglalkozik. A – ha jól számolom – 23 országból érkező, ötvenvalahány filmnek a negyede, melyeket szeptember 24. és október 2. között négy pesti helyszínen (Premier Kultcafé, Budapesti Olasz Kultúrintézet, Ódry Színpad, Kazimír étterem) lehetett, és vasárnap estig még lehet is megtekinteni, napjaink embermilliók által megélt tragédiáját igyekszik feldolgozni. Azt a kataklizmát, amelyről egyre többen azt állítják, hogy az emberiségnek „a holokauszt utáni legnagyobb botránya.&rdquo

tovább >>

2016. szeptember 17.

A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert Magyar Örökség díja
Végzetcserjék és berkenyék közt barangolva…

Szeptember 17-én, szombaton délelőtt 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.) adják át – ez évben harmadik alkalommal – a polgárok javaslatai alapján odaítélt Magyar Örökség díjakat. A kitüntetettek: a Vasas Művészegyüttes, Csukás István, a kassai „Magyar Ipari” iskola, a Lukácsi Huba Diákszínház, Zétényi Zsolt jogvédő szolgálata, Csonkaréti Károly folyam- és tengerhajózásunk történetét megörökítő munkássága, valamint a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert.

tovább >>

2016. szeptember 9.

Himnusz hajnali lázzal
és feltétlen bizalommal

A szerelmes filmeknek a Fekete-tenger partján, Várnában, augusztus 26. és szeptember 4. között 24. alkalommal megrendezett, nemzetközi fesztiválján a legjobb rendezés díjával jutalmazták Gárdos Péter Hajnali láz című produkcióját. A múlt hét végén átvett elismerésnek akkor is örülhetünk, ha magunk közt a magyar – svéd – izraeli közös munkaként jegyzett játékfilmről 2015-ös bemutatója óta azt hajtogatjuk, noha két fiatal egymásra találásának lehetünk tanúi általa, nem „csak” szerelmes film a Hajnali láz, hanem az életigenlés himnusza. Az átélt borzalmakat is, a bizonytalan jövőtől való félelmet is felülíró bizalom örömódája.

tovább >>

2016. augusztus 28.

Számvetés

Kontinensünk Oscarjának, a 2016-os Európai Filmdíjnak a jelöltjei közt van Till Attila játékfilmje, a már Karlovy Varyban is komoly elismeréssel fogadott, a palicsi filmversenyen pedig közönségdíjjal jutalmazott Tiszta szívvel. Egy sorban a brit Stephen Frears, a dán Thomas Vinterberg, a francia André Téchiné, a spanyol Pedro Almadovar legújabb rendezéseivel. De nem „csak” ezért érdemes a hazai nézők figyelmére. Dacos társadalmi számvetése, mely legfeljebb a húszesztendős József Attila lételemzéséhez mérhető, mindennél izgalmasabb. A film címét egyébként a költő 1925-ben írt verséből kölcsönözte a rendező: „Tiszta szívvel betörök,/ ha kell, embert is ölök.”

tovább >>

2016. június 11.

Piros pont, Bronz Penge, Ezüst Hugó…
De hová lett a Zeneakadémia?

Nagy szó ez mostanság: nyolc-tíz nappal a köztévé komolyzenei tehetségkutató műsorának, a Virtuózoknak a gálaestje után még mindig közbeszéd tárgya a rendezvény mindvalahány közreműködője, Kökény Tamástól Miklósa Erikáig, zeneműve, Verdi Álarcosbáljától Monti Csárdásáig. De az ifjú versenyzők helytállása is, Holozsai Eszter tündéri fuvolajátéka, Váradi Gyula bátorsága… Amiről viszont keveset, sőt úgyszólván semmit nem hallani, az a magyar zenei felsőoktatás intézménye, a Zeneakadémia, mely – közvetve, vagy közvetlenül – a televízióból megismert ifjú tehetségek képzéséről is úgy gondoskodik, ahogyan 141 éven át, Liszt Ferenc értékrendje s elgondolása szerint oly’ igen sok talentumot támogatott. Talán azért e nagy hallgatás, mert a hivatalosan Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek nevezett Zeneakadémia váltig keresi „új imázsát”, „duális identitását kifejező markáns arculatát”?

tovább >>

2016. május 21.

Kétszer mértek, egyszer vágtak…

Miközben a televízióban Bill Clintonnak, az Egyesült Államok 42. elnökének hazánkat megítélő szavait ragozzák, éppen egy a Franklin-társulatnál 1891-ben megjelent könyvet lapozgatok. Páratlanul tehetséges fiatalember, a 24 esztendős Szamota István összeállítását, amelyben az 1054 és 1793 közt Magyarországon átutazó vándorok elődeinket megörökítő rajzolatai olvashatók. A legelsőt a Cambrai püspöke, Liebert által a Szentföld felé vezetett zarándokcsapat egyik tagja írta, az utolsót az a skót természettudós, Robert Townson, akinek a figyelmét leginkább a Tátra flórája és faunája kötötte le. Kutatásainak eredményeit, valamint Magyarországon átvezető útjának élményeit 1797-ben, Londonban megjelenő könyvében adta közre. Hogy a Magyarországot minősítő régi és mostani mondatokat illik-e s szabad-e összemérni, nem tudom. De azt igen, hogy azok a hajdani utazók, akik heteken, hónapokon át magyar földeken poroszkáltak, a rég feledett mondás szerint: kétszer mértek, egyszer vágtak…

tovább >>

2016. március 19.

Galamb József Magyar Örökség díja
Makót soha nem feledte…

Ma, 2016. március 19-én, szombaton délelőtt 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében adják át a polgárok javaslatai alapján odaítélt Magyar Örökség díjakat. A kitüntetettek: Petrás Mária népi énekes és keramikusművész, a Határok nélkül című nemzetpolitikai és jogvédő műsor, Deáky András tanár, turisztikai vállalkozó, Kő Pál szobrászművész, Kubinyi Anna (1949-2015) textilművész, az 1990-ben alapított Egymásért Alapítvány kárpátaljai karitatív szolgálata, valamint Galamb József (1881-1955), a XX. század autójának megszavazott Ford T-modell főkonstruktőre.

tovább >>

2016. március 7.

(Nem csak március 8-ra) ajánlott irodalom

Nőnapi olvasmányokat is talál az Élet és Tudomány 2016/10. számában a 70 éves hetilap olvasója: bevezetőként útkereső nőkről, a címlapfotóhoz tartozó írásban tibeti családmodellekről, a Hargittai Magdolnával új könyvéről folytatott beszélgetésben tudós nők harcairól és győzelmeiről szerezhetünk tudomást. Hosszú távon is érvényes mondandóval…

tovább >>

2016. február 12.

Keserű lecke

A több mint fél évszázada az Amerikai Egyesült Államokban élő Deák István legújabb műve a második világháború mindezidáig nem igen kutatott jelenségeit tárgyalja, kollaborálás, alkalmazkodás, ellenállás és megtorlás egymással összefonódó kérdéskörét a fő helyen. Az Európa próbatétele című könyvről az Élet és Tudomány 2016/7. számában jelent meg az a beszélgetés, amelyet a neves szerzővel, a Columbia Egyetem Kelet-Közép-Európai Intézetének volt igazgatójával, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjával a múlt esztendő utóján folytattam. Párbeszédünk „végszavát”, valamint az Élet és Tudományban közreadott interjút, és, természetesen, magát a meghökkentően izgalmas kötetet honlapomon ajánlom olvasóim figyelmébe.

tovább >>

2016. február 6.

Magyarságtudomány a 21. században

Magyar tudósok külföldön – külföldi tudósok Magyarországon; „Kulturális nacionalizmus” és nemzetállam-építés Magyarországon a 19. században; Migráció, identitás és integráció Magyarországon; A jelen a múlt jövő idejű alakja: a mai magyar medicina történeti perspektívában címmel, és számos más tárgykörben 31 ország tudósai tartanak előadást augusztus 22 és 27. között a VIII. Nemzetközi hungarológiai kongresszuson. A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság által szervezett tudományos tanácskozás címe: Magyarságtudomány a 21. században.

tovább >>

2016. február 1.

„Már a kakas hatvannyolcat kiáltott…”

Nagyváradon a Sebő-együttes koncertjével, Sebő Ferenc új lemezének, a Gryllus Kiadó gondozásában megjelent, SEBŐ 68 című kiadványnak a bemutatásával ünnepelték a Magyar kultúra napját. Nem tudom, hogy ezen a Himnuszunk születésnapjához méltó rendezvényen eszébe jutott-e valakinek, hogy az énekelt versek egyike, Radnóti Miklós Virágéneke éppen Nagyváradon íródott. A költő hitvesének a Naplójából az is megtudható, milyen körülmények között…

tovább >>

2015. december 18.

Lőrincze Lajos Magyar Örökség díja
„A nyelvi leépülés mögött az ember leépülése is ott van indítóokként”

A Magyar Tudományos Akadémia székházának a dísztermében adják át december 19-én, szombaton délelőtt 11 órakor a polgárok szavazatai alapján odaítélt Magyar Örökség díjakat. A kitüntetettek: a Kárpátaljai Credo együttes, Gesztl Anna ruhatervező, a vargyasi bútorfestő és fafaragó Sütő-család, Varga Tamás matematikatanár, Vargha Balázs irodalomtörténész, Varga Domokos író, a szegedi Somogyi-könyvtár, Cseh László úszó, valamint a nyelvjáráskutató és nyelvművelő Lőrincze Lajos.

tovább >>

2015. december 11.

Szulejmán sírja, meg a köréje épített oszmán városka

Miközben egyesek az iszlám térhódításától féltik a keresztény Európát és benne a magát kereszténynek valló Magyarországot, az RTL KLUB pedig, immár napi rendszerességgel sugározza az eddig is igen népszerű Szulejmán sorozatot, jeles hazai kutatók – török és magyar állami támogatással – azon munkálkodnak, hogy a magyar földön életét veszítő, nagy hódító nyughelyét Szigetváron megtalálják. Az őszi ásatások óta úgy tűnik, vállalkozásukat siker koronázza.

tovább >>

2015. szeptember 23.

BIDF – másodszor

A nagyvilágban – az Egyesült Államoktól Chiléig, Franciaországtól Romániáig, Finnországtól Szerbiáig – már igazán jó a híre a magyar dokumentumfilm-rendező, Sós Ágnes által kezdeményezett, budapesti nemzetközi dokumentumfesztiválnak, a BIDF-nek, amelyet az idén másodízben, szeptember 23. és 27. között a világ egyik legszebb filmszínházában, az Urániában rendeznek meg. Idehaza még többen is idegenkednek tőle. Talán, mert az ötlet, hogy a földgolyó legérdekesebb dokumentumfilmjei a magyar fővárosban versenyezhessenek egymással, nem az ő fejükből pattant ki?

tovább >>

2015. szeptember 18.

Csók István Magyar Örökség díja
Kis göcsörtös barackfa

Szeptember 19-én, szombaton délelőtt 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében – ez évben harmadik alkalommal – adják át a polgárok javaslatai alapján odaítélt Magyar Örökség díjakat. A kitüntetettek: Balogh Kálmán és Lukács Miklós cimbalomművész, Buda Ferenc költő, Daczó Árpád Lukács ferences rendi szerzetes, É. Kovács László néprajzkutató és múzeum-alapító, Páskándi Géza író, valamint a 150 éve született festőművész, Csók István.

tovább >>

2015. augusztus 1.

Az örök bujdosó

Mondását – „úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont” – még ismerik egynéhányan. Idézni azonban nem szokás. Az örök bujdosó, aki élete nagyobb részét fő- és jószágvesztésre ítélt politikai menekültként, szülőhazájától távol élte le, a 325 évvel ezelőtt Zágonban született Mikes Kelemen – sírig tartó hűségével, kitartásával, emberségével, az írást önmagáért kedvelő írói magatartásával – divatjamúlttá vált napjainkra. Amint az életfelfogása is: „Az erdélyi vér nem az adomáért szolgál, hanem a becsületért”.

tovább >>

2015. június 13.

Mese, kép, valóság

Június 24. és 28. között 12. alkalommal rendeznek animációs fesztivált Kecskeméten. A 291 éves dél-alföldi város, Orosháza lakói és lelkes látogatói május 21.-től – mintegy a nagyhírű kecskeméti szemle „előhangjaként” – olyan képzőművészeti kiállítást tekinthettek meg, amelynek a képei a magyar rajzfilmművészet világszerte ünnepelt műveit képviselik: Jankovics Marcell Magyar népmeséinek, valamint a Mondák a magyar történelemből című sorozatának képzőművészeti alkotásokként megjelenített fázisrajzait. Mindkét nagyhírű produkciónak Kecskemét a szülővárosa; s valamennyi epizód világra jöttét – a Magyar népmesékből kereken százat, a Mondákból tizenhármat – producerként, a kecskeméti rajzfilmstúdió vezetőjeként az a Mikulás Ferenc szorgalmazta, aki az immár határtalanul számon tartott kecskeméti szemlét kitalálta, s több mint negyed századon át, az anyagi nehézségeket is leküzdve, meg is valósította.

tovább >>

2015. május 16.

A könyv és a részecskegyorsító

Nemes programról, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának a megújulásáról számolt be Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának és Információs Központjának a főigazgatója az Élet és Tudomány május 8.-án megjelent, 19. számában. Beszélgetésünk folytatását – többek között, amikor arról faggattam a Széchenyi-díjas irodalom- és művelődéstörténészt, miként valósítható meg a külföldi tudományos ismeretek sokaságának a bemutatása és népszerűsítése a hazai szerény viszonyok között – honlapomon teszem közzé.

tovább >>

2015. május 14.

Május 14. és 17. között nemzetközi természetfilm-fesztivált rendeznek Gödöllőn
Szalmabálás pajta helyett királyi lovarda várja az érdeklődőket

A 2005 és 2011 között komoly szakmai sikereket megélt pusztaszeri országos természetfilm-fesztivál legjobb hagyományait folytató, nemzetközi természetfilm-fesztivál helyszíne lesz Gödöllő május 14. és 17. között. A ma délután négy órakor lelkes beköszöntővel kaput nyitó rendezvény égetően fontos célt szolgál: bolygónk érzékenységére igyekszik felhívni a figyelmet, hogy természetes környezetünket jól ismerve élhessünk benne.

tovább >>

2015. április 12.

A Kelet magyar kutatói
„Minden jobb magyarnak lelkében” élnek?

A Kőrösi Csoma Sándor darjilingi síremlékét ábrázoló kis festmény fotográfiája is látható azon az április 21-ig megtekinthető kiállításon, amelynek színtere a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) pesti székházának az előcsarnoka, alapgondolata a Kelet azon magyar kutatóinak a népszerűsítése, akiknek a tudományos munkássága és a hagyatéka az MTA Könyvtárának a Keleti Gyűjteményét gazdagítja. A nevezetes kis kép eredetije Széchenyi István döblingi íróasztaláról került az Akadémia tulajdonába, díszes foglalatán a legnagyobb magyar által megfogalmazott felirat nem csak Kőrösi Csoma Sándorra, de valamennyi jeles személyiségre érvényes, aki az ideiglenes kamara-kiállítás tablóin megjelenik: emléküknek „minden jobb magyar lelkében” tovább kell(ene) élnie.

tovább >>

2015. április 6.

525 éve meghalt Mátyás király,
oda az igazság

Sziléziától Erdélyig sokan fellélegeztek, amikor – 525 évvel ezelőtt – Mátyás király haláláról értesültek. Azt gondolták, a magyar és cseh király, osztrák herceg távozásával minden állami fegyelemtől megszabadulhatnak. Az adózástól legelébb. Aztán, alig egy évtized múltán ugyanezek a népek visszasírták az Európa-szerte ismert, elismert és rettegett uralkodót. Meghalt Mátyás, oda az igazság! – évszázadokon át ezt hajtogatták. Évszázadok óta ezt hajtogatjuk…

tovább >>

2015. március 21.

Jáki Teodóz Magyar Örökség díja
„Égből küldött mentő hágcsó”

Ma, március 21-én, délelőtt 11 órai kezdettel Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székházában – ez évben első alkalommal – adják át a polgárok javaslatai alapján odaítélt Magyar Örökség díjakat. A kitüntetettek: Halász Judit, Tolcsvay László, Koncsol László szlovákiai magyar költő, a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar; posztumusz: Bálint Tibor erdélyi író, Csapodi Csaba és Csapodiné Gárdonyi Klára, valamint Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetestanár. A „vándorapostol”.

tovább >>

2015 február 15.

Oscar rólunk is mesél

Ha az utolsó fordulóban a magyar produkciók (Mundruczó Kornél Fehér istene, Bucsi Réka animációs gondolattársításai) ki is pottyantak az Oscar díjra jelölt filmek köréből, február 22-én a Los Angeles-i díjátadón mi, magyarok mégis ott leszünk. A Grand Budapest Hotel című játékfilm ugyanis, amely kilenc aranyszoborra is esélyes – és, amelyet február 18-án 21.00 órai kezdettel tűz műsorára a magyarországi HBO –, a mi rettenetesen zűrös és szeretni valóan mulatságos kelet-közép-európai történeteinket idézi meg.

tovább >>

2014. december 13.

Kuklay Antal Magyar Örökség díja
Isten népének szolgája

Ma, 2014. december 13-án, szombaton délelőtt 11 órakor Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székházának dísztermében – ez évben negyedik alkalommal – adják át a polgárok javaslatai alapján odaítélt Magyar Örökség díjakat. A kitüntettek: Pál István Szalonna és bandája, az alsóőri és felsőőri színjátszók hagyomány- és anyanyelvőrző tevékenysége, a Százados úti művésztelep, a zeneszerző Szíjjártó Jenőnek a felvidéki magyarság kultúrájáért végzett tevékenysége, Pósa Lajos és az általa alapított Az én újságom című gyermeklap, a Magyar Tüdőgondozó Hálózat, valamint Kuklay Antalnak a cigányság felemelkedéséért végzett példaértékű munkássága.

tovább >>

2014. november 26.

A tizennyolcadik szobor
Adéle a műfordítók kertjében

Új szoborral gyarapodott Kiskőrösön az Európában is különleges létesítményként emlegetett műfordítói szoborpark. Az Országos Petőfi Sándor Társaság kezdeményezésére 1985-ben alapították meg Petőfi Sándor szülővárosában a költő műfordítóinak emlékparkját. A szobrokat a fordító nemzete ajándékozza a városnak, a település a posztamensről és a szobor megőrzéséről gondoskodik.

tovább >>

2014. november 22.

Mar del Plataba repül a mitologikus madár

Gyarmathy Lívia a nyolcadik X-en túl fejezte be A tér című dokumentumfilmjét, amelyet Argentínában, a ma kezdődő, A kategóriás, Mar del Plata Nemzetközi Filmfesztiválon mutatnak be. A második évezredben a megújuló magyar filmművészet leginkább figyelemre méltó alkotóit – Fliegauf Bencét, Hajdu Szabolcsot, Nemes Gyulát… – népszerűsítő rendezvény kizárólag a játékfilmeket versenyezteti, A tér című dokumentumfilmnek és rendezőjének a dél-amerikai szemlére való meghívása: vetélkedések és megmérettetések fölötti megtiszteltetés.

tovább >>

2014. november 9.

Csodaszarvas a 2D és a 3D határán
Simon Balázs a világ legjobbjai között

Egy huszonhárom éves magyar fiatalember, Simon Balázs négy percnél is rövidebb animációs kisfilmje versenyez az első díjért a világ hat legjobb videoklipje között e napokban Londonban, a Music Video Awards fesztiválon. Simon Balázs júniusban fejezte be tanulmányait a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Animáció szakán. Versenyfilmjét a klasszikus és az elektronikus zenét ötvöző német zeneszerző, Nils Frahm Re című szerzeményére komponálta. Munkájának képi világát azok a személyes élményei ihlették, amelyekkel norvégiai utazása alkalmával gazdagodott.

tovább >>